Újra és újra felmerül a kérdés: elegendő-e csak a tachográfra támaszkodni a kötelező havi munkaidő-nyilvántartás elkészítéséhez. Nem, sajnos nem elég.

Kevés szakma dolgozói mondhatják el magukról, hogy munkaidejükről olyan pontos nyilvántartásokkal rendelkeznének, mint a gépkocsivezetők. Mégis előfordulhat, hogy a tachográf percekre lebontott adatai sem adnak elég információt a havi kötelező nyilvántartáshoz. Valójában a menetíróban minden adat szerepel, a kérdés csak az, hogyan dolgozzuk fel ezeket.

A munkáltató akkor téved legnagyobbat, ha úgy gondolja, hogy a tachográf minden adatot megmutat és egy letöltésen kívül ezzel már más tennivaló nincs. Nem így van. A munka törvénykönyve pontosan előírja, hogy milyen adatokat kell nyilvántartani a munkaidő elszámolásában. Olyan nyilvántartást kell vezetni, amiből pontosan kiderülnek a következő adatok:

– a dolgozó rendes és rendkívüli munkaideje (túlórája)

– a készenlét ideje, annak kezdő és befejező időpontja

– a munkaközi szünet ideje és

– a szabadság, betegszabadság időtartama.

A menetíró valóban tartalmazza a vezetéssel és más munkával töltött időtartamokat, de ezeket nem összegzi. Ha csak az innen kapott nyers adatokat tároljuk, akkor nem tudjuk naprakészen felmutatni belőle a törvény által elvárt adatokat. 

A legpontosabban vezetett menetíró sem ad választ például arra a kérdésre, hogy

– a letöltött munkaidőből mi volt a rendes munkaidő és mi számít túlórának

– mikor töltötte a dolgozó a munkaközi szünetet (ami nem mindig ugyanaz, mint a vezetés közben előírt pihenőidő)

– külön kell választanunk azt az időszakot, amire éjszakai pótlék jár, esetleg műszakpótlékot kell fizetni

– ha a sofőr nem dolgozott, akkor ő most pihenőnapját töltötte, szabadságon vagy betegszabadságon volt-e stb.

A helyes megoldás tehát az, ha szabályos munkaidő-nyilvántartást vezetünk, amihez felhasználjuk a menetíróból letöltött adatokat. De az esetek többségében ezt még ki kell egészítenünk más információkkal is.

Nagy Csaba