Éjszakai munkavégzés esetén a gépkocsivezetőket éjszakai pótlék illeti meg. De figyelembe kell venni egy másik előírást is, ami viszont műszakpótlék fizetését is kötelezővé teheti. Mikor, melyiket kell alkalmazni, hogyan járjunk el helyesen? 

A gépkocsivezetők munkaidejére vonatkozó legfontosabb jogszabály a közlekedési törvény egyik fejezete (1988. évi I. tv. 18/A-18/L paragrafusai). Ez írja elő konkrétan, hogy az éjszakai munkavégzésre bérpótlékot kell fizetni. Ezt ismerjük: a törvény az éjfél és 04.00 óra közötti időszakot jelöli ki éjszakai időszaknak. Ha ebben az időszakban dolgozik a sofőr, akkor jogosult a 15 százalékos éjszakai pótlékra.

Csakhogy a közlekedési törvénynek ezt a fejezetét úgy kell érteni, hogy az itt nem szabályozott kérdésekben továbbra is a munka törvénykönyve szabályait kell betartani. Tehát azt is meg kell nézni, hogy a Mt. tartalmaz-e valami másik szabályt is az éjszakai munkával kapcsolatban. Tartalmaz, s az elkülönítés nehézségei ellenére mindkét szabályt alkalmazni kell.

A munka törvénykönyve szerint műszakpótlék jár az este és éjjel végzett munkára, a következő feltételekkel:

– ha a munkavégzés 18.00 és 06.00 közé esik

– ha a napi munkaidő kezdete rendszeresen változik, legalább a hónap egyharmadában nem állandó

– ha az eltérés a legkorábbi és a legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra.

Ilyen esetben az éjszakai műszakpótlék 30%.

Mit jelent ez? A sofőr minden éjjel 4-kor kezd. Éjszakai időszakban dolgozik, de a munkája állandó, minden reggel ugyanakkor kell kezdenie. Így nem jár neki a műszakpótlék.

Egy másik sofőr  éjjel csak beugrósként dolgozik. Általában ő a délutáni műszakot viszi. Nem mindig, mert elég sokszor be kell ugrania a hajnali műszakba is. Ha egy hónapban 21 napot dolgozik és ebből 6-szor hajnalozik, akkor nem jár neki a műszakpótlék, mert a 6 nap nem éri el az összes munkanap harmadát. Ha viszont 7-szer kell hajnalban mennie, akkor már ki kell fizetni neki az éjszakai műszakpótlékot is minden egyes napra, amikor reggel 6 előtt is dolgozott.

A sofőrök többsége jogosult lehet a műszakpótlékra, hiszen többségük nem állandó munkarendben dolgozik, tehát a munkanapok egyharmadánál többször is eltérő időpontokban kezdenek. Amelyik napon tehát a gépjárművezető este 6 és reggel 6 óra között munkát végez, akkor arra az időre a 30%-os műszakpótlékot számára meg kell fizetni.

De mi dönti el, hogy éjszakai munka esetén műszakpótlék vagy éjszakai pótlék jár? Vagy mindkettőt ki kell fizetni? Valójában nem, egyszerre csak az egyik jár.

Az éjszakai pótlékot akkor kell megfizetni, ha a munkavégzés érinti a 00.00 és 04.00 közötti időszakot és nem jár a dolgozónak a műszakpótlék. Nézzünk erre is példát!

Egy sofőr rendszeres éjszakai munkát végez. Minden este 10 órától másnap reggel 6-ig dolgozik. Mivel időbeosztása állandó, így a műszakpótlékra nem jogosult. Az éjszakai pótlékra viszont igen, az éjfél és reggel 4 közötti időszakra meg kell kapnia a 15%-ot.

Egy sofőr délután 5-kor kezd s éjjel fél 2-kor fejezi be a munkanapját. Változó időpontokban dolgozik, így jogosult a műszakpótlékra. Hiába dolgozik az éjfél utáni időszakban is, nem a 15%-os éjszakai pótlékot kell neki fizetnünk, hanem a 30% műszakpótlékot az este 6-tól éjjel fél 2-ig tartó időszakra.

A gépjárművezetők munkaidő-nyilvántartásában tehát folyamatosan figyelni kell, hogy éjszakai pótlékra vagy műszakpótlékra jogosultak-e.  A helyzetet bonyolítja, hogy a munka törvénykönyve is tartalmaz az éjszakai pótlékkal kapcsolatos előírásokat, de más időszakra. Minden más terület dolgozóinak 22.00-06.00 között kell éjszakai pótlékkal számolni. Előfordul, hogy munkaügyi ellenőrök ennek a pótléknak a megfizetését számonkérték a vállalkozókon (s korábban mi is rosszul foglaltunk állást a kérdésben). Valójában ez helytelen, az ágazati szabály itt felülírja az Mt. rendelkezését. Ha tehát az ellenőrzés során erre hivatkozva próbálják elmarasztalni a vállalkozást, ne fogadjuk el a határozatot, mindenképpen fellebbezzünk!

Nagy Csaba