Korábbi adótartozást kell levonni olvasónk egy dolgozójának a munkabéréből. De vajon csak a munkabérből kell levonni a kötelező törlesztést, vagy a napidíjból és az üzemanyag-megtakarításból is?

Az új dolgozónak hozni kell egy papírt arról, hogy van-e végrehajtandó tartozása

Amikor új munkahelyre kerülünk, visszük magunkkal a régi helyen keletkezett tartozásainkat. Bármilyen végrehajtható tartozásunk van, azt minden járandóságunkból törleszteni fogjuk, míg csak ki nem fizetjük a teljes összeget. 

Viszonylag új, 2017 óta kötelező előírás, hogy a munkáltató köteles a munkaviszony megszűnésekor egy igazolást kiállítani a dolgozónak a fennálló tartozásairól. Az új munkáltató pedig köteles elkérni ezt az igazolást, és szükség esetén folytatni a megkezdett végrehajtást. Amikor valaki belép egy új munkahelyre, akkor ezt az igazolást át kell adnia a munkáltatójának. 

És ha nincs igazolása?

Ha nincs a felvett dolgozónak ilyen igazolása az előző munkáltatótól, akkor erről nyilatkozatot kell tennie.

A törvény tehát mind a két felet kötelezi: a munkáltató köteles elkérni a belépőtől a tartozásokról szóló igazolást, a dolgozó pedig köteles átadni ezt a papírt. Mindennek az a lényege, hogy a tartozások ne tűnhessenek el. Ne bújhasson egy új munkáltató háta mögé az adós, ha nem akarja kifizetni a tartozását.

Ha most indul a végrehajtás

Munkáltatóként akkor is találkozhatunk a tartozás levonásának a kérdésével, ha most indul el a végrehajtás valamelyik alkalmazottunkkal szemben. Ilyen esetben a NAV vagy egy bírósági végrehajtó jelentkezik, és közli, hogy mekkora összeget kell levonni, és milyen számlára kell ezt utalni. 

Nekünk kell kiszámolni, hogy mennyit vonjunk

Fontos tudnunk, hogy bármekkora is a tartozás, azt a munkáltatónak kell kiszámolnia, hogy a dolgozó béréből mennyit vonhat le, azaz mekkora havi részletekben tudja az illető a tartozást csökkenteni. Ennek a részleteit a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján kell kidolgoznunk (1994. évi LIII.tv., illetve az adóhatósági végrehajtásokról szóló 2017. évi CLIII. tv. tartozik ide).

A végrehajtásról szóló értesítés kézbesítése után 15 napon belül értesítést is kell küldenünk a dolgozónak és a végrehajtást kérőnek arról, hogy mekkora a levonható jövedelem, és esetleg van-e a kollégának a mostanin kívül más tartozása is. 

Nagyon kicsi bérnél figyelni kell arra, hogy 60 ezer maradjon

Természetesen bármekkora tartozása is van, senkinek sem lehet elvenni a teljes fizetését. Korábban nagyon alacsonyan határozták meg azt az összeget, amihez nem lehetett hozzányúlni (ez az öregségi nyugdíjminimum összege volt, ami több, mint 10 éve 28.500 forint). Ezt egy 2022-es törvénymódosítás megváltoztatta. 

A levonásmentes rész most 60 ezer forint. Ehhez tehát nem nyúlhatunk, ennyit mindenkinek ki kell fizetni a béréből.

A tartásdíj kivétel

Van azonban egy kivétel: a tartásdíj. Ha tartásdíj miatt kell levonni a bérből, akkor nincs mentesített rész.

A mentesített résznek kicsi jövedelmeknél lesz jelentősége. Mint látni fogjuk, a legtöbb esetben a jövedelem 33%-a vonható le, úgy, hogy közben figyelemmel kell lenni a 60 ezer forintnyi mentesített részre is. Ha tehát valakinek csak 80 ezer forintnyi jövedelme van, akkor abból már nem tudom elvonni a 33%-ot jelentő részt, mert a maradék kevesebb lenne 60 ezernél.

Mennyit kell levonni?

Havi 200 ezer forintos jövedelemig is a jövedelem 33%-a vonható el.

A fizetésnek a 200 ezer forint feletti részére pedig már semmilyen korlátozás nincs, azt akár teljes egészében is le lehet tiltani az adós jövedelméből. Azaz ennyit kötelesek leszünk levonni.

Kivételek: amikor nem 33, hanem 50 % a levonás

Egyes esetekben nem a 33% százalék érvényes, hanem a jövedelem 50%-a is elvonható. Ezek: 

 

• a tartásdíj 

• ha több tartozást is kell törleszteni

• jogalap nélkül vett fel munkabért vagy valamilyen tb-ellátást

• ki nem fizetett munkabérrel tartozik másoknak (pl. korábban vállalkozó volt és nem fizette ki az alkalmazottját).

 

Hogy is van ez?

Van például egy sofőrünk, akinek a fizetése nettó 400 ezer forint. Egy banki tartozás végrehajtás alá került, és 3 millió forintot kellene levonni a fizetéséből. Mit kell tennünk? 

Először is a 200 ezer forint alatti részből levonhatjuk a 33%-ot. Ez 66 ezer forint, azaz 134 ezer forint fizetése marad az illetőnek. Jóval magasabb a mentesített résznél, tehát itt további teendő nincs.

Le kell vonnunk továbbá a teljes összeget, ami 200 ezer forint fölött van. Ez további 200 ezer lesz, így tehát a teljes havi levonás 266 ezer forint. Ha további tartozása nincs, és más jövedelméből sem tudják a végrehajtást teljesíteni, akkor egy év alatt tud az illető megszabadulni a tartozásától.

Ha több tartozás is van: a levonások sorrendje

Ha valakinek több végrehajtás miatt is le kell tiltani a fizetéséből, akkor a levonható rész már 50%-ra emelkedik.

A tartozásokat csak meghatározott sorrendben lehet teljesíteni. Amíg a sorban előbb álló tartozást teljes egészében meg nem fizetik, addig nem teljesíthető a következő.

A kötelező sorrendtől bírósági döntéssel el lehet térni. A bíróság akár azt is előírhatja, hogy az összes adósság törlesztését egyszerre, arányosan elosztva kell elkezdeni, hogy a sorban hátrébb álló követelést is legyen esélye az illetőnek valamennyire törleszteni. Ilyenkor például előírják, hogy az első letiltás menjen a jövedelem 33%-ig, a sorban érkező második letiltással pedig elmennek az 50%-ig, így a második tartozásra 17%-ot vonatnak le. 

A sorrend a következő: 

• végrehajtó díja, illetékek
• gyermekek után fizetendő tartásdíj
• egyéb tartásdíj
• fizetendő bér és más járandóság
• büntetések, bírságok
• adó és más köztartozás
• egyéb követelés (például hiteltartozás)
• végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

Például a sofőrünknek van egy 500 ezer forintos adótartozása és 3 milliós végrehajtás alatt álló lakáshitele. A banknak azonban várnia kell addig, míg az adótartozás teljes összegét le nem tudjuk vonni az illető fizetéséből. Ha pedig van elmaradt tartásdíja is, akkor a NAV-tartozás törlesztése sem történik meg addig, míg a tartásdíj-hátralékát ki nem fizette.

Levonás a napidíjból

A tartozásokat az adós valamennyi rendszeres jövedelméből törleszteni kell, ám vannak letiltás alól mentesített juttatások. Ezek többsége az egészségkárosodás vagy valamilyen hátrányos szociális helyzet alapján juttatott támogatások körébe tartozik. A végrehajtási törvényben található felsorolás néhány pontja azonban a mi esetünkben is lényeges (1994. évi LIII.tv. 74.§):

• a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés
• a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg.

A kiküldetéssel kapcsolatos költségtérítés tehát mentes a letiltás alól, abból nem lehet levonni végrehajtás esetén sem. Ide tartozik mind a belföldi, mind a nemzetközi személyszállításban juttatott napidíj is. A napidíj összege valójában belföldi és nemzetközi kiküldetés esetén járó költségtérítés, amit a munkáltató adómentesen számolhat el.

Levonás az üzemanyag-megtakarításból

Az üzemanyag-megtakarítással más a helyzet. Ez ugyanis nem egy külön jövedelem, hanem valójában egy adókedvezmény, melyet a sofőr munkabérére érvényesíthetünk. Az szja-törvény szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelmet az adóalap megállapítása előtt csökkenti az üzemanyag-megtakarításként elszámolható összeg (1995. évi CXVII. tv. 27.§). Tehát a megtakarítás is a jövedelem része, csak éppen egy olyan rész, amit mentesítettek az adófizetés alól. Az így kifizetett jövedelmet is a fizetés részének kell tekinteni, így a fizetéssel együtt ebből is le kell vonni a tartozást a végrehajtás szabályai szerint.

---

Le lehet-e vonni az alkalmi dolgozó béréből is?

Ha egy dolgozó egyszerűsített foglalkoztatásban áll nálunk, a bejelentése akkor is megjelenik a NAV adatbázisában. Így hamarosan meg is kaphatjuk az értesítést az adóhatóságtól vagy végrehajtótól, hogy tartozás miatt az illetőnek vonni kell a fizetéséből. Több munkáltató erre automatikusan vonni kezdi az alkalmi munkára kifizetett összegekből is a tartozást, pedig nem biztos, hogy jogszerűen vesz el abból a pénzből. Az előírások nem egyértelműek, konkrétan az alkalmi munkára egyáltalán nem térnek ki a jogszabályok. 

A végrehajtásról szóló törvény szerint a pénzkövetelést a munkabérből kell levonni, márpedig munkabérnek számít minden rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazás, illetmény, munkadíj, amit valaki a munkája után kap. Ugyanakkor szintén ez a törvény egy másik helyen olyan megfogalmazást nyújt, ami szerint csak azt tekinthetjük munkabérnek, ami után a jövedelemadót megfizetik. Az alkalmi munka bére után nem fizet sem járulékot, sem jövedelemadót a munkavállaló, ezért  ez a kitétel az ő bérére nem is értelmezhető. Ha a levonás szempontjából az a munkabér, ami után szja-t kell fizetni, akkor az alkalmi munkásnak nincs munkabére. Ez a két vélemény áll szemben egymással, s a jogászok sem egységesek abban a kérdésben, hogy melyik szerint kell eljárni. 

Ha le is vonunk az alkalmi dolgozó béréből, a korlátokat figyelembe kell venni. Alkalmi dolgozót folyamatosan 5 napig, havonta 15 napig lehet foglalkoztatni. Az egybefüggő munkaszerződése legfeljebb 5 napra terjedhet. A levonást úgy kell teljesítenünk, hogy havonta legalább 60 ezer forintnak érintetlennek kell maradnia. Így tehát addig semmit nem vonhatunk le tőle, amíg a számára kifizetett bér az adott hónapban nem éri el ezt a 60 ezer forintot.

Például alkalmi munkába fizetünk napi 12 ezer forintot. Az első 5 napos szerződés ideje alatt nem vonhatunk a béréből, hiszen az 5 nap alatt fog 60 ezer forintot keresni. A következő 5 napos időszaktól vonhatjuk le a kifizetett bére 33%-át. Mivel egy hónapban csak 15 napot dolgozhat, így a 200 ezres határt el sem érjük, tehát a harmadik héten is 33%-ot lehet levonni a fizetéséből. A következő hónapban pedig kezdődik elölről, 60 ezerig ismét nem lehet semmit sem visszatartani.

---

Nagy Csaba