Több társaság is változatlanul hagyta a buszok kgfb-díjait az év végi díjhirdetésre. Az Alfa, a Gránit, a Köbe és a Signal is a tavalyi díjait hirdette meg, a többiek átlagosan 8-9%-kal emeltek az alapdíjakon. Összességében az átlagos drágulás 6 százalék alatt maradt.

Ma már valódi kampány nélkül indul a kötelező biztosítások őszi szezonja. Évről-évre kevesebb tulajdonost érint a novemberi díjhirdetés, a biztosítók számára valahogy mégis ez maradt az éves főszezon. Egy társaság sem hagyja ki a januári új díjak kihirdetését október utolsó napján, még akkor sem, ha csak egyetlen napra tartják hatályban az új tarifákat. (Az idén így tesz az Allianz, a Signal,  az Uniqa, a Generali és a Genertel is.) A biztosítótársaságok annyiszor változtathatják év közben is a díjaikat, ahányszor csak akarják. Az Alfa és az Allianz például 13-14-szer módosította év közben is a díjtáblázatát. Azaz havonta biztosan, de volt olyan is, amikor háromhetente változtattak a számokon. Ilyen körülmények között nem könnyű az egyes társaságok díjait összehasonlítani. Mire egy átfogó elemző cikk megjelenne, már más tarifacsomagok vannak érvényben. Ezért jó alkalom a január elsején hatályos díjakat szemlézni, mert ilyenkor hagyományosan valamennyi társaság új számokat hirdet.

Változó névlista, azonos szereplők

A kötelező biztosítások piacán évről-évre azonos szereplőket látunk. Állandósult a piac, régóta 13, illetve 12 szereplőt látunk a hirdetményekben. A 13. a Cig Pannónia Biztosító, mely bár hivatalosan működik, valójában 2020 óta nem adott ki új díjtáblázatot. Ezt a társaságot tehát most sem szerepeltetjük az összehasonlításban. 

Ahogy tavaly az Aegon biztosító Alfa névre változott, úgy idén is egy névváltozással kell megbarátkoznunk. A Wáberer biztosító év elején nevet váltott, ma már Gránit néven szerepel összehasonlításunkban is. Sem a tevékenysége, sem a jellemzői nem változtak meg, továbbra is ettől a társaságtól kapjuk a szállítási szolgáltatások számára az egyik legjobb ajánlatot.

KGFB-index: a flottás díjak változtak jelentősebben

Mielőtt a díjtáblázatokba belemerülnénk, vessünk egy pillantást a biztosítók felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank elemzéseire! Az MNB KGFB Indexe egy olyan összeállítás, ami negyedévente bemutatja a különböző kategóriák díjainak az alakulását. Jelenleg a 2024. második negyedévi index a legfrissebb, ami rendelkezésünkre áll. Eszerint éves szinten – az összes kategóriát nézve – 10 százalékkal nőttek a díjak, s 4 százalékkal emelkedett a kárráfordítás mértéke. A kárráfordítás azt jelenti, hogy a biztosítók a beszedett pénzből mennyit fordítanak ténylegesen károk kifizetésére. Ha 4 százalékkal emelkedik a kárráfordítás és 10 százalékkal a díjak, akkor ez azt jelenti, hogy nagyobb arányban emelték a biztosítók a díjakat, mint azt például a javítási költségek növekedése indokolttá tette volna. Az MNB szerint már több mint egy éve ezt tapasztalják.

A buszokat nézve az MNB a flottás szerződéseknél állapított meg jelentősebb díjemelkedést. A 10-42 fős buszok flottadíjai 8%-kal, a nagybuszoké 37%-kal emelkedtek. Míg az egyedi szerződések díja a kisebb buszoknál mérsékelten, 3%-kal nőttek, a nagybuszoknál pedig még csökkent is 3%-kal. Ezt a mérsékelt változást látjuk saját összeállításunkban is, bár más a vizsgálat alapja. Az MNB árindex nem a biztosítók hirdetményei alapján áll össze, hanem a ténylegesen megkötött szerződések adatait összegzik. Ez alapján az átlagdíj a második negyedévben

• 10-42 fős buszoknál 262.937 Ft volt, flottás szerződésnél 234.271 Ft
• 42 fő feletti buszoknál 1.118.862 Ft, míg flottában nagyságrendekkel kedvezőbb, 295.194 Ft.

Mit vizsgálunk összeállításunkban?

Összeállításunkban évről-évre megvizsgáljuk valamennyi biztosító január elsejére kiadott ajánlatát. Táblázatunkban az alapdíjak szerepelnek, ami messze lehet a valóban fizetendő biztosítási díjaktól. Az alapdíjat kedvezmények és pótdíjak tömege változtatja meg, akár többszörösére növelve az eredeti értékeket. Az alapdíj így valójában arra alkalmas, hogy évről-évre követni tudjuk a változásokat.

A biztosítók működéséről sokat elárul a díjak szerkezete. Hogy kiket látnak szívesen ügyfeleik között és kiket szeretnének inkább kapun kívül tudni. Amikor egy társaság valamelyik kategóriára a többszörösét kéri annak, mint amit a többi biztosító, akkor ez annak a jele, hogy azokat az ügyfeleket nem szeretnék leszerződtetni. Biztosan nem fognak a vállalkozók olyan szerződést kötni, ahol tízmilliós nagyságrendű díjakat kellene fizetniük. Akkor vajon miért ajánlanak ilyeneket a társaságok? Mert kötelező. Ha egy biztosító részt kér a kgfb-piacból, akkor nem utasíthatja el egyik kategória szerződőit sem. Erre az a megoldás, hogy extrém magas díjat hirdetnek azokra a kategóriákra, amikkel nem szeretnének foglalkozni. Jó példánk erre az Uniqa, mely idén ugyan csökkentette a díjakat, ám így is 5 millió forint feletti ajánlattal jött elő a nagybuszos kategóriában.

Pótdíjak

Különböző elnevezésekkel továbbra is hódít a károkozói pótdíjak alkalmazása, amivel a biztosítók valójában kijátsszák a törvényi előírásokat. Ez a kgfb-rendszer legigazságtalanabb eleme. A károkozói pótdíjat annak kell fizetnie, akinek a szerződéséhez a korábbi években valamilyen kárkifizetés kapcsolódott, azaz kárt okozott. Ezt három vagy több évre visszamenőleg is figyelik. A szorzó nem néhány százalék, hanem többszörös, másfél, kétszeres, háromszoros díj az alapdíjhoz képest. És nem csökken az évek mú­lásával: ha volt károkozás a figyelt időszakon belül, akkor alkalmazni kell.

A károkozói pótdíj mellett a társaságok külön büntetik a személyszállítókat is, főleg a nemzetközi forgalomban részt vevőket. Ha egy gyártó cég vásárol a dolgozóinak egy buszt, vagy egy sportegyesület vesz saját járművet, fele annyi biztosítást fognak rá fizetni, mintha ugyanazt a buszt egy személyszállító vállalkozás venné meg. A Magyar Posta és a Signal egyenesen  négyszeres díjat számol fel a személyszállításra.

Bonus-malus, mint a díjemelés eszköze

Az utóbbi években a bonus-malus rendszer is egyre inkább a burkolt díjemelés eszközévé vált a biztosítók kezében. A kgfb-törvény lehetővé teszi, hogy a B10-es kategória az alapdíj (A0) felét fizesse. Valójában egyre növelik ezeket a szorzószámokat, azaz azonos alapdíj mellett is egyre magasabb összeget fizetnek egy-egy kategória részesei. Az Allianz buszokra például tavaly B10 kategóriában 0,506-os szorzót alkalmazott, idén pedig már 0,528-at. Ez mekkora különbség? Egymillió forint éves alapdíj esetén a fizetendő összeg tavaly 506 ezer, idén 528 ezer forint lenne. Önmagában ez egy 4,3 százalékos emelés úgy, hogy az alapdíjakhoz hozzá sem kellett nyúlni.

Mérsékelt emelés, másoknál változatlan tarifák

A konkrét díjakat vizsgálva kettős képet láthatunk magunk előtt. Egyes társaságok hozzá sem nyúltak a tavalyi tarifákhoz, nem emeltek egyetlen fillért sem.  Egy az egyben a tavalyi díjakat hozza  az Alfa, a Gránit, a Köbe és a Signal. Ők már tavaly sem emeltek a jelentős infláció ellenére sem. Persze láttuk, valójában itt is történt emelés, hiszen a bonus-malus kategóriák eltolása eleve magában hordozza a 10-15 százalékos díjnövekedést. Ám ilyen sok társaságnál még soha nem láttuk, hogy változatlanul hagyták volna az előző évben is érvényes tarifákat – főleg úgy, hogy év közben 13-14-szer módosítják a díjaikat. 

A legnagyobb arányú emelést idén az Union tarifáin látjuk (20%). Csökkentett viszont a Uniqa, 7,8 százalékot. Ez valószínűleg a tavalyi emelés kompenzálása lehet – tavaly ez a társaság mintegy 60%-kal növelte a díjait. Idén visszavettek valamennyit, bár az ötmilliós alapdíjat még mindig a személyszállítókat eltávolító üzletpolitikának kell tartanunk.

Nagy Csaba