A közoktatás eddig stabil piaca volt a buszos vállalkozóknak. Szállítani kellett a tanulókat iskolába, uszodába, kirándulásokra, síelni, sokszor még külföldre is. Vajon mennyi marad meg ebből a piacból 2024-ben, amikor a költségeink annyira  megemelkednek, hogy a túlélésünk érdekében kénytelenek leszünk azt áthárítani a megbízóinkra? Kérdezz-felelek rovatunkban Dittel Gábor, a NiT Hungary  ügyvezető főtitkára Hajnal Gabriellához, a Klebelsberg Központ elnökéhez intézte ennek kapcsán a kérdését:

Aktuális kérdés: 

„Az oktatási intézmények fenntartójaként hogy látja 2024 februárjától az iskolai kirándulások jövőjét? Hogyan fogják kigazdálkodni az iskolák és szülők a kirándulások elszabaduló költségeit? Számítanak-e visszaesésre, a szervezett kirándulások egy részének elmaradására? Hogyan látják az iskolabusz-jellegű szolgáltatások jövőjét, lesz-e finanszírozója a gyermekek iskolába való szervezett eljuttatásának? Van-e reális alternatív közlekedési mód a gyermekek utaztatására?”

Kik az oktatási intézmények fenntartói?

A Klebersberg Központ valójában nem fenntartója a köznevelési létesítményeknek.

Magyarországon közoktatási intézményt alapíthat

• az állam,
• az egyház,
• magánszemély vagy szervezet.

Aki megkapta az engedélyt az alapításra, egyben az intézménye fenntartója is lesz. Az egyházi, magán vagy szervezeti intézménnyekkel az állam köznevelési szerződést köt, de a fenntartást, vagyis a pénzt az alapítónak kell biztosítani. 

Az állam az állami iskolák fenntartásának a feladatát 2017-ben a Klebersberg Központtól a tankerületi központokba szervezte ki. Ebből 60 létezik (bit.ly/Tankerületek). A tankerületi központokat közvetlenül a belügyminiszter irányítja, hozza meg a döntéseket, ebben „középirányítóként” működik közre a Klebersberg Központ. A közreműködésbe beletartozik az egyes tankerületi központok gazdálkodásának ellenőrzése, éves költségvetési javaslataik felterjesztése a miniszterhez.

Hajnal Gabriella válaszában először rámutatott, hogy a Klebersberg Központ valójában nem fenntartója az állami iskoláknak.

– A tankerületi központoknak jogszabályban előírt feladata, hogy biztosítsák a tanulók iskolába történő bejutását akkor, ha másik településen laknak. Ennek azonban nemcsak szolgáltatások vásárlásával, például buszos vállalkozók megbízásával tudnak eleget tenni, hanem a tömegközlekedési költségek megtérítésével is – válaszolta az elnök asszony.

Egyúttal azt is elmondta, hogy jövőre is folytatódni fog:

• a Lázár Ervin Program, amelynek segítségével szociális helyzettől és lakóhelytől függetlenül minden 1-8. évfolyamos diák egyszer, ingyenesen ellátogathat többek között színházi, tánc- és cirkuszi előadásokra, komolyzenei hangversenyekre.
• a Határtalanul Program, melynek keretében, a Bethlen Gábor Alapkezelőnek köszönhetően több ezer gyermek ismerkedhetett a külhoni magyarság életével, mindennapjaival, illetve
• a kötelező uszásoktatás is, ahová általában busszal viszik a tanulóikat az iskolák.

A Klebersberg Központ elnöke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a fentartóknak nem a buszbérlés az egyedüli lehetősége. Számos tankerületnek vannak saját iskolabuszai, amelyekkel a fenti feladatok egy részét meg tudják oldani.

Ráadásul országszerte összesen 25 világörökségi helyszínhez, nemzeti vagy történelmi emlékhelyekhez és műemlékekhez  vonattal, ingyenesen látogathatnak el a kiránduló osztályok.

A Lázár Ervin, a Határtalanul, illetve a kötelező úszás programja tehát 2024-ben is folytatódni fog. Ezekhez pedig valószínűleg nem lesznek elégségesek a tankerületi központok buszai. Ha nem is olyan számban, mint eddig, de azért valószínűleg lesznek megbízások 2024-ben is.

Őri András