Hollandia után az egyik német állam, Szászország is élesben teszteli a tachográfok távoli ellenőrzését. Ezt azokkal tudják megtenni, akik 2019 után gyártott új buszt vezetnek, ezekben ugyanis már új típusú, intelligens tachográfok vannak. A távoli ellenőrzésnél úgy olvassák le a menetíró egyes adatait, hogy ahhoz meg sem kell állítani a járművet.  

A távoli ellenőrzés lehetősége az első generációs intelligens tachográfokkal jelent meg. Ezeket a menetírókat 2019 júniusa óta kell használni. Egyelőre csak azokba az új, elsőként forgalomba helyezett teherautókba és buszokba kell őket beszerelni, amik 3,5 tonna felettiek és kereskedelmi célra használják őket. A használt járművek tehát ma még nem kapnak ilyen menetírót. Nem is fognak, pontosabban nem ezt fogják. Hanem a következő tachográf generációt, ami a határátlépéseket is automatikusan képes rögzíteni.

Időközben ugyanis megváltoztak az előírások, és emiatt le kell majd cserélni az első generációs intelligens menetírókat. A legújabb típusok bevezetése három lépcsőben történik: 

– az új buszokat 2023-tól kell ilyennel forgalomba helyezni 

– a meglévő korongos vagy régebbi digitális menetírókat 2024 végéig kell lecserélni

– az első generációs intelligens tachográfokat 2025 végéig kell az újjal felváltani. 

Még csak készülnek a távoli ellenőrzésekre

A tagállamok eddig nem sok energiát fektettek abba, hogy kiaknázzák a távoli ellenőrzés lehetőségét, hiszen nem sok olyan jármű futott az utakon, amik alkalmasak erre. Mostanra már megnőtt a számuk, így egyre több helyen kezdődnek el az ellenőrzési kísérletek is. Ám ezek csak kísérletek, teljeskörűen majd 2025-től kell működnie a távolsági leolvasó rendszernek. 

Csak kiszűrésre fogják használni

A programokat beharangozó sajtóhírek arról szólnak, hogy a rendőrnek meg sem kell a járművet állítania ahhoz, hogy megtudja, mikor pihent utoljára a sofőr. Tény, hogy a rendszer lehetővé teszi az ilyen adatgyűjtést is, de az érvényben lévő jogszabályok nem engedik az ilyen mélységű vizsgálódást. 

A tachográfokról szóló EU-rendelet rögzíti, hogy milyen esetekben olvashat ki a hatóság adatokat a mozgásban lévő jármű menetírójából. Ezek két típus köré csoportosíthatók:

– azok a helyzetek, amikor felmerül, hogy manipulálják az adatokat, műszaki vagy más megoldásokkal befolyásolják a tachográf működését, vagy

– amikor nyilvánvalóan hibásan használják a rendszert.

A menetíró a következő adatokat közli a hatósággal:

– a biztonsági rendszer megsértésére tett kísérlet

– megszakad az áramellátás

– hibát jelez az érzékelő

– hibás adat a sebességről vagy az útvonalról

– ellentmondásos adatok a jármű mozgásával kapcsolatban

– jármű vezetése érvényes kártya nélkül

– menet közben teszik be a járművezetői kártyát

– hibás az idő beállítása

– kalibrálásra vonatkozó adatok (a két utolsó kalibrálás dátumát beleértve),

– rendszám,

– a tachográf által mért sebesség.

Az automatikusan közölt adatokat a hatóság maximum 3 órán át tárolhatja. Ennél tovább csak akkor, ha visszaélésre utaló jeleket találtak. Ekkor megállítják a járművet, és folytatják a vizsgálatot. Fontos, hogy a mai szabályok szerint a hatóság csak az automata leolvasás alapján nem szabhat ki bírságot. Az automatikus jelzés alapján megállíthatják a járművet és ellenőrizhetik. A tachográf jelzései tehát arra lesznek jók, hogy a hatóság az adatok alapján célzottan ki tudja majd választani azokat a járműveket, amiket alaposabban is meg akar vizsgálni.

Hasonló lesz, mint a traffipax

Újdonság, hogy a korábbi várakozásunkkal ellentétben nem a központokból történik a menetíró-adatok kiolvasása. A rendelet megjelenésekor ezt úgy képzeltük, hogy interneten keresztül, vagy valamilyen műholdas rendszer segítségével kommunikál majd a jármű egy központi adatbázissal, így a hatóság bármikor, bármelyik jármű adatait le tudja kérni a rendszerből (mint ahogyan például az EKAER működik). Az eddigi példák viszont nem ezt mutatják. A szászországi megoldásban egy rövid hatótávolságú rendszer szerepel. Az ellenőrök nagyjából úgy települnek ki majd az utak szélére, mint sebességméréshez vagy az úthasználati jogosultság ellenőrzéséhez. Hollandiában is hasonló eszközöket tesztelnek. Az út szélére is telepítenek eszközöket és mozgó járműben is használják ezeket a rövid hatótávolságú műszereket. A tervekben pedig még az szerepel, hogy felüljárókra, hidakra telepítenek leolvasókat, melyek így minden elhaladó jármű adataiba bepillantást nyernek majd. 

Egyelőre tehát attól nem kell tartanunk, hogy távolból részletesen elemzik majd a vezetési időket és a pihenőket. A kártya nélkül vezetőket és a visszaélésre utaló jeleket keresik, így aki szabályosan közlekedik, annak nem sok dolga lesz a tachográfok távoli leolvasásával.

Nagy Csaba