Mit tegyen az autóbuszvezető, ha az utas rosszul lett?

A jogosítványszerzéséhez mindenkinek el kell végeznie az elsősegélynyújtó tanfolyamot és vizsgát is kell tennie. Ám azoknak, akik hivatásosként közlekednek az utakon, s egy busznyi ember életért felelnek, fontos ennek a tudásanyagnak a folyamatos frissítése.

Az alapok

A jogosítvány megszerzéséhez minden kategóriában kötelező az elsősegélynyújtó képzés elvégzése. A tanfolyamokat a Magyar Vöröskereszt szervezi. A tananyagban nincs különbség az egyes kategóriáknál. Az elsősegélynyújtáshoz kapcsolódó legfontosabb és legelemibb tudást adják át a leendő gépjármű-vezetőknek.

Az elsősegélynyújtó tanfolyam kötelező elemei:

• Az elsősegélynyújtás általános szabálya
• Az eszméletlenség fogalma, tünetei, okai, következményei, ellátása
• Vérzések kezelése
• Sokk fogalma, formái
• Termikus traumák, hőártalmak felismerése és kezelése
• Ízületi sérülések formái, tünetei, ellátása
• Csontsérülések formái, tünetei, ellátása (fektetési módok)
• Hasi sérülés formái, tünetei, ellátása
• Kimentés fogalma, betegmozgatás
• Mérgezések felismerése 
• Belgyógyászati balesetek általános ismertetése
• Leggyakoribb belgyógyászati kórképek tünetei, ellátása
• Az újraélesztés alapfogalmai, formái (BLS, ALS)
• Az újraélesztés ABC-je, a tevékenység algoritmusa
• Az újraélesztés kimenetelének megítélése

Buszsofőrök esetén a sok utas miatt nagyobb eséllyel fordulhatnak elő esések, rosszullétek. Ezeknek fontos a megfelelő kezelése és ellátása, de az újraélesztés ismerete is alapvető számukra. Busztársaságonként változó, hogy mikor, milyen időközönként és milyen formában kerül sor a megszerzett tudás frissítésére, ezeket a képzéseket ki tartja és milyen mélységben. Legtöbb esetben félévente, évente tartanak tudást megújító, belső balesetmegelőző és elsősegélynyújtó tanfolyamokat. 

Általános eljárási protokoll, ha az utas rosszul lett

Az autóbuszokat üzemeltető társaságok, vállalkozások az utas rosszulléte esetén szinte ugyanazt az eljárásrendet alkalmazzák:

• Az utas rosszulléte esetén az autóbusz-vezetőnek azonnal meg kell állnia – ezt a KRESZ szabályai is előírják. Úgy kell megállnia, hogy a többi utas is biztonságban legyen, illetve biztonságosan leszállhasson a járműről, amíg az intézkedés tart.
• A vezetőnek tájékozódnia kell az utas állapotáról.
• Ha van orvos a járaton, akkor őt kell segítségül hívnia, ha nincs, haladéktalanul értesíteni kell az Országos Mentőszolgálatot.
• A problémáról és a megtett intézkedésről tájékoztatni kell a diszpécserszolgálatot és az utasokat is.
• A mentő kiérkezéséig a tanult elsősegélynyújtás alapján mindent meg kell tennie az utas állapotának stabilizálásáért.

Belső képzéseken készítik fel a sofőröket

A Volán a belső képzések során nagy hangsúlyt fektet a váratlan események kezelésére, a követendő eljárás oktatására is. Az utas rosszulléte esetén az autóbusz-vezetőnek a társaság eljárásrendjét kell alkalmaznia. Életveszély esetén – ha ezt az orvoshoz vagy kórházba szállítás szükségessé teszi – el lehet térni a menetrendben meghatározott útvonaltól. 

Az Arrivabus hosszú évek óta működtet egy úgynevezett belső mentor programot, amelynek keretében a buszvezetők felfrissíthetik tudásukat, de emellett célzottan szerveznek nagyobb létszámú, egyszerre kb. 30-40 fős csoportokban rendszeres belső képzéseket is. Itt a korábbi események, balesetek elemzése a legnépszerűbb program, hiszen a kollégák ezekből a példákból rengeteg gyakorlati tudást szerezhetnek. Az elmúlt években számtalan olyan esetről számoltak be a busztársaságok, amikor az autóbusz-vezető talpraesettségén, hozzáértésen múlott egy utas élete. 

A debreceni Kovács-Busz Kft. hosszú évek óta foglalkozik belföldi és nemzetközi személyszállítással: üzemeltetnek munkásbusz-járatokat, de szállítanak kirándulókat, iskolás csoportokat is. Náluk az autóbusz-vezetők az alap közlekedési elsősegélynyújtó tanfolyamon kívül évente kötelezően vesznek részt balesetmegelőzési képzéseken, amelyeken egyrészt felfrissítik a korábban megszerzett tudásukat, illetve alkalmazkodva az új elvárásokhoz, szabályokhoz, új ismeretekhez is jutnak. 

Az eljárásrend náluk is az, mint a tömegközlekedési társaságoknál: az utas rosszulléte esetén az autóbusz-vezetőnek haladéktalanul meg kell állnia, úgy, hogy a többi utas el tudja hagyni a járművet, és biztonságos, jól látható helyen legyenek az ellátás ideje alatt. A helyzet felmérését követően a vezető, kideríti, hogy a buszon van-e orvos vagy olyan személy, aki szakszerű segítséget tud nyújtani. Közben tájékozódik az utas állapotáról, majd mentőt hív. A mentősök számtalan kérdést szoktak feltenni ilyenkor, attól kezdve, hogy lélegzik-e a beteg egészen legapróbb részletekig (szédülés, eszméletvesztés, magas vérnyomás okozta problémák, cukorbetegség stb.) A vezető stabilizálja az utas helyzetét, ha ez lehetséges. Természetesen az autóbusz-vezető tájékoztatja a cég diszpécserszolgálatát az eseményről és a helyzetéről is.

– Az autóbusz-vezetőkre nagy teher nehezedik, hiszen egy „busznyi” ember életéért felelnek, s minden esetben első az emberélet. Működésünk hosszú ideje alatt nem történtek jelentős rosszullétek a hányáson kívül, de erre az esetre is fel vagyunk készülve, hiszen autóbuszainkon a kötelező elsősegélydoboz mellett alapfelszerelésnek minősül a rosszullétek esetére rendszeresített zacskó, illetve a hányás elleni tabletta  – mondta Kovács Flóra ügyvezető, hozzátéve, hogy a Kovács-Busz járművein egyelőre még nincs újraélesztő készülék, de tervezik annak beszerzését, és a használatához szükséges képzés megszervezését is.

Kalmár Erika