Az EU-s mérce szerint hazánkban magas a koronavírus megbetegedések száma, így sötétvörös besorolásba kerültünk. Mit is jelent ez? Mire számíthatunk?

Az Európai Unió a tagállamokat folyamatosan színezi: zöld, narancs, piros, sötétvörös vagy szürke színre. A kapott szín egy együttes mutató eredménye, amit 14 napos adatok alapján határoznak meg. Figyelembe veszik a tesztelési arányt, és a pozitív esetek számát. A színeknek azért van jelentőségük, mert ez határozza meg, hogy melyik tagállammal szemben milyen korlátozásokat javasolnak. A zöld a skála legjobb értéke, míg a sötétvörös a legrosszabb. Szürke esetében vagy nincs elég adat vagy nagyon alacsony a tesztelési arány.

A legutóbbi adatok szerint Magyarország sötétvörös zónában van, mivel a 14 napos összesített adatok alapján 100.000 lakosra vetítve több, mint 500 beteget regisztráltak. A számok nem csak nálunk ilyen magasak, hanem a környező országok jó része is hasonló besorolást kapott. Szintén sötétvörös lett Ausztria,Csehország, Szlovákia, Szlovénia teljes területe.

Mit jelentenek számunkra a színek?

A színeknek a külföldre történő utazáskor nagy jelentősége van. Az Uniós ajánlások szerint a tagállamoknak szigorúan korlátozni, adott esetben tiltani kell a nem alapvető fontosságú,  turisztikai célú utazásokat a sötétvörös zónákból és oda. Ezek az országok kiemelten kockázatosak. Indulás előtti kötelező tesztelést, majd beutazás után karanténba vonulást javasolnak azoknak, akiknek nincs EU-s covid-igazolványuk. Mivel hazánk sötétvörös zónába került, így szigorításra számíthatnak azok, akik turisztikai célból elhagyják az országot, és a hazánkba utazást sem ajánlják a tagállamok. Mielőtt utasainkkal elindulunk, érdemes tájékozódni az Unió Hivatalos oldalán (reopen.europa.eu/hu), nehogy kellemetlen meglepetésben legyen része az utazóknak.

Ezt abban az esetben is érdemes megtenni, ha hazánk besorolása javul, mivel nemcsak az indulási ország, hanem a célország színe, rendelkezései is számítanak. Gondoljunk csak a szintén sötétvörös Ausztriára, ahol november 22-től kezdődően legkésőbb december 12-ig ideiglenes zárlatot vezettek be. Turisztikai célú beutazás a zárlat feloldása után lehetséges.  

Mi változik januártól?

November 25-én az Európai Bizottság kezdeményezte a Covid-19 korlátozások felülvizsgálatát. 2022. január 10-től a következő intézkedéseket javasolják:

o Személy alapú megközelítés: aki érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkezik, azzal szemben nem alkalmaznának további megszorításokat. Nem lenne sem tesztelési, sem karantén kötelezettség. Akinek nincs igazolványa, annak az indulás előtt vagy az érkezés után teszteltetnie kell.

o  Az oltási igazolások elfogadása 9 hónap lenne, az első oltási periódus utolsó oltásától számítva.

o  Emlékeztető oltásokra várhatóan szükség lesz, de a gyakoriságra még nincsenek javaslatok. Jó hír, hogy az adatok szerint az emlékeztető oltás hosszabb ideig biztosít majd védelmet, mint az első oltási sorozat.

o  Az EU színezett, közlekedési lámpás térképének főleg tájékoztató szerepe van. Alkalmazni lehetne, hogy például a ,,zöld” zónákból érkezőkre semmilyen megszorítás ne vonatkozzon, míg a ,,sötétvörös zónásokat” a magas fertőzöttszám miatt korlátozni lehetne. Indulás előtti tesztelésre, valamint karaténba vonulásra köteleznék a nem oltottakat, akik nem tudják igazolni, hogy a betegségből felgyógyultak.

o  Kivételek maradnának az ingázókra, a 12 év alatti gyerekekre, valamint az alapvető utazásokra. De felülvizsgálnák az alapvető utazások listáját, mert sokaknak lehetőségük volt az oltás felvételére.

Ez utóbbi pont viszont a sofőrök mentességét nem fogja érinteni. A kivételek között a Bizottság első helyen említi az utazó munkavállalókat. A sofőröket még akkor sem köteleznék tesztelésre és karanténra, ha sötétvörös zónából érkeznek. Ez az intézkedés még egy esetleges vészforgatókönyv esetén is csak annyiban szigorodhatna, hogy egy gyors antigén tesztet lehetne kérni a sofőröktől, ha szükséges.

Kovács Nikoletta