Az elmúlt 25 évben nem volt példa arra, hogy a buszos szakmának egyszerre annyi kihívással kelljen szembenéznie, mint most. A következő években mind a munkaerő, mind az eszközök, mind a tőke jelentős mértékben befolyásolni fogja a vállalkozások életét. Aki pedig nem tud a megváltozott feltételekre választ adni, nem tud majd tovább működni – mondta lapunknak Pencz Zoltán, az MKFE Személyszállítási Tanácsának közelmúltban újraválasztott elnöke.

Két év járványhelyzet, teljes leállás és bizonytalanság után tavasszal végre lassan megindult a csoportos utaztatás. Most viszont az orosz-ukrán háború hatásai miatt kell nehézségekkel szembenézniük a buszos társaságoknak. Az egyik probléma az üzemanyag drágulása, a másik a turisták elmaradása, illetve a konferenciaturizmus leállása. Mindez – Pencz Zoltán elmondása szerint – átírta a vállalkozások kiadásait is. Korábban az összköltség 35-35 százaléka volt a bér és az üzemanyag. Most a bérköltség felugrott 50 százalékra, az üzemanyag pedig 60 százalékra. Az MKFE Személyszállítási Tanácsának elnöke ezért úgy véli, a régi fuvardíjakat jelentősen, 20-40 százalékkal kellene megemelni ahhoz, hogy érdemes legyen személyszállítással  foglalkozni. Ehhez szerinte állami segítségre is szükség van.

– Ha a magyar vállalkozók nem tudják elvállalni a megbízásokat, akkor el fogják vinni külföldiek, akik olcsóbban tudnak fuvarozni, jobb a piaci területük, kedvezőbben adóznak, nagyobb támogatást, könnyítéseket kapnak az államtól. Ez pedig nem a magyar GDP-t fogja növelni. Meg kell menteni ezt a szegmenst, mert nagyon sok gazdasági területtel összefügg, és ha az egyikben rés támad, az magával viszi a többit is. A személyszállítás jelentős részét teszi ki az idegenforgalomnak, és nagyban hozzá tud járulni az adóbevételekhez – hangsúlyozta Pencz Zoltán. Szerinte nem lesz könnyű az elkövetkező négy év a személyszállító ágazatnak, mert egyszerre több kihívással is meg kell birkózni. És bár az érdekképviselet segíti a buszos vállalkozások munkáját, mindent ők sem tudnak megoldani, elengedhetetlen a külső támogatás.

Orvosolni kell a krónikus munkaerőhiányt

A legégetőbb probléma a hivatásos és hozzáértő gépjárművezetők hiánya. A járvány alatt ugyanis sok buszsofőr elvándorolt a munkaadójától: vagy a közszolgáltatóknál vállaltak főállást (BKK, Volánbusz), vagy visszatértek eredeti szakmájukhoz. Akik pedig megmaradtak a turistabuszoknál, egyre magasabb bérköveteléssel állnak elő. Ezt az ágazat nehezen tudja kigazdálkodni. 

Gondot jelent az is, hogy sok buszvezető nem elég képzett, nem beszél idegen nyelvet, nem ért az okostelefonhoz, a számítógéphez, nem tud izzót cserélni a fényszóróban. – A fiatalokat akár már 19-20 éves kortól be kellene vonni a szakmába úgy, hogy eleinte kis távolságú, regionális munkásszállításhoz használt kisbuszokat vezessenek. Szükség lenne egy jól működő, államilag finanszírozott képzési keretrendszerre is, ami a jelölteket arra kötelezné, hogy magyarországi munkaadónál helyezkedjenek el – emelte ki Pencz Zoltán. A vállalkozások jól fel tudnák készíteni a gépjárművezetőket, de az utánpótlás­képzésben is támogatni kellene őket.

Emellett vonzó munkakörülményekre és szakmai megbecsülésre van szükség. Ha egy sofőrnek jövőképe, versenyképes bére és kiszámítható munkarendje van, akkor vonzóbb lesz ez a szakma.

Elektronikus rendszerrel kiszűrhetők az illegális fuvarozók

A másik fő célkitűzés, hogy mindenki egyforma piaci feltételek mellett fuvarozhasson. Ehhez az kell, hogy kiszűrjék azokat, akik engedély nélkül, vagy az adószabályok kijátszásával próbálnak előnyre szert tenni. – Ezt a közúti ellenőrzés segítheti, illetve az árufuvarozók BIReg rendszeréhez hasonlót kellene a buszosok számára is kidolgozni a jövőben. De csakis úgy, hogy erre a tisztességes vállalkozások felkészülhessenek. Ez segíthetne abban, hogy átlátható, tisztességes piaci feltételek legyenek, ami mindenkinek az érdeke. Ehhez persze még az is kell, hogy az államilag támogatott önkormányzatok, egyesületek, kistérségek buszait üzemeltetők ne kaphassanak olyan piaci előnyöket, ingyen eszközöket, ami nekünk piaci hátrányt okoz – magyarázta Pencz Zoltán.

Meg kellene oldani a parkolási gondokat

Állandó gondot okoz a fővárosi buszparkolás, illetve a reptér és a kikötők megközelítése. A Belvárosban rövid utascserére alkalmas kocsiállásokra lenne szükség, és  egy, a városközponthoz közel eső, nagy terület kijelölésére, ahol a buszok hosszabb ideig is várakozhatnak. Előrelépés, hogy partnerségi megállapodás született a turisztikai szervezetekkel, és tárgyalások zajlanak a BKK-val, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósággal, a NiT Hungary-vel és a Városliget Zrt.-vel. Az érdekképviselet emellett szeretne partneri kapcsolatot kialakítani a fővárossal és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel is.

Segítség a járvány utáni újraindulásban

A járvány utáni turistabuszos újraindulást is segíti az MKFE. Többek között úgy, hogy a honlapján összegyűjti az összes buszos tag nyilvános elérhetőségeit, így a megrendelők (utazási irodák, iskolák, egyházak, klubok, egyesületek) könnyebben megtalálhatják őket.

———————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Barna Zsolt lett az MKFE elnöke  

Barna Zsolt, a Waberer’s Csoport vezérigazgatója ült a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöki székébe. A közlekedésmérnökként végzett szakember régi érdekképviseleti tag, korábban az MKFE Árufuvarozási Tanácsának elnöke volt.

Célja a társszervezetekkel együttműködve  a magyar áru- és személyszállítók versenyképességének és piaci pozíciójának további erősítése. Meglátása szerint a szakma költségszintjének és hatékonyságának javításával ledolgozhatjuk a keleti fuvarozók költségelőnyét, ami elsősorban az alacsonyabb gépjárművezetői költségéből erednek. A cél az lenne, hogy európai mércével is versenyképes bérek adása mellett olyan minőségi szolgáltatást nyújtsanak a magyar fuvarozók, amit meg is fizetnek a vevők. Ehhez hatékonyságra és támogató hazai környezetre van szükség.

K.T.

Szilágyi Katalin