Míg a legtöbb járművet általában elég havonta egyszer mosatni, az idegenforgalomban használt buszokat minden kiállás előtt takarítani szokták a buszos vállalkozások. Járjuk hát körbe a mosás kérdését, és nézzük meg, milyen gyakran érdemes az alvázat is tisztítani, mi a különbség a téli és nyári mosás között, mikor éri meg a drágább kézi mosás, és mennyire kockázatos a gépi!  

A csaknem  100 buszt üzemeltető Infinititoursnál napi szinten mossák és takarítják a buszokat.  Ők például a saját telephelyükön,  kézi eszközökkel végzik ezt. A téli mosás „kiadósabb”, akkor mindig gőzborotvával kezdenek, ezt követi sampon. Nyáron az előbbire nem minden esetben van szükség. Naponta takarítják a buszbelsőt is: portörlés, felmosás, porszívózás, kárpittisztítás, műanyag felületek ápolása. Ehhez általános tisztítószereket használnak, de a felmosó vízbe mindig tesznek egy kis fertőtlenítőt. Egy esős nap, vagy többszöri kiállás esetén nem ritka, hogy akár naponta többször is mosni, tisztítani kell ugyanazt a buszt, kívül-belül.

Alvázmosás: kéthetente, havonta javasolt 

– Korábban a téli síkosságmentesítésre sót használtak, ami, ha nem mosták le sűrűn, gyakorlatilag megevett mindent. Ma már nem a só, hanem az olaj, a zsír, illetve a kátrányos szennyeződések okozzák a gondot  – tudtuk meg Herczeg Sándortól, a csepeli Szabadkikötőben lévő kamion- és buszmosó egyik tulajdonosától. Az alvázmosás, ami egy enyhén savas mosás, leszedi az alváz felületéről az erős szennyeződést. Ezt érdemes kéthetente, havonta elvégeztetni, hogy elkerüljük a felület károsodásását. Műszaki vizsga előtt kötelező is egy alvázmosást végezni. Savas mosással lehet tisztítani még a kereket, a tankot és a trepniket is.

A téli-nyári mosás nem ugyanaz

A téli és nyári mosás között is van különbség.  Nyáron speciális bogároldó, télen pedig a csúszásgátló anyagokat oldó segédanyagokkal dolgoznak a mosók. Vannak már olyan vegyszerek is, amelyek nemcsak a legjobb hatásfokot biztosítják, de a lehető legtöbb természetes anyagot tartalmazzák, így környezetkímélők is. A vegyszerek adagolását mindig a szennyeződések mértékének megfelelően kell beállítani.

Érdemes a járműbelsőre is odafigyelni és a lehető leghamarabb eltávolítani az ülésre, kárpitra került szennyeződéseket. Egy olyan szennyeződést ugyanis, ami régi és nem foglalkoztak vele, nem vagy csak nagyon nehezen lehet távolítani. Buszoknál a belső felületek fertőtlenítésére is gondolnunk kell. Herczeg Sándor szerint járvány idején legalább hetente, egyébként havonta egyszer javasolt az ózongenerátoros fertőtlenítés is. Rendkívüli fertőtlenítésre akkor lehet szükség, ha baleset történt a buszon, pl. az egyik utas rosszul lesz és hány. Ekkor a lehető legrövidebb időn belül fertőtleníteni kell a buszt. A sofőr ilyenkor annyiban tud segíteni, hogy a szennyeződés nagyját, ott a helyszínen eltávolítja, hogy az ne hatoljon be a mélyebb rétegekbe.

Kézi vagy gépi mosás?

Egy profi gépi külső mosás ideje nagyjából 18 perc. Ma már vannak olyan korszerű  100-120 bar nyomású Jet Stream rendszerek, amelyek 40, a karosszéria vonalát automatikusan követő fecskendezőfejen keresztül tisztítják meg a járművet. Így nem kell sem gőzborotva, sem egyéb szerkezet, mert szinte érintésmentesen lehet elérni a kívánt tisztaságot. Csupán a kényesebb részeknél szükséges némi utómunka, például a tükör mögött. 

A kézi mosás feláras, és a haszonjárművek többségénél nincs is rá szükség. Például nem szükséges kézi mosást kérni a munkászállításra használt régebbi buszunkhoz, míg a vip vendégek kirándulásához használt luxus kisbuszhoz már érdemes lehet.

Mennyire környezetszennyező?

A járműmosó berendezések új generációja már víztakarékos. Egy busz lemosásához 120 liter tiszta vizet használ fel, a többi egy speciális berendezéssel megtisztított víz. A mosáshoz akár  háromszor is  visszatisztítható a víz. Tartozik hozzá két olajfogó is, aminek hatására a normál háztartási szennyvízzel egyenértékű használt víz engedhető a csatornába.

És ha megsérül mosatás közben a busz?

A legtöbb mosóban több szenzor is érzékeli és követi a jármű vonalát. Egy behajthatatlan tükör vagy egyéb extra, kiálló kiegészítő esetén a kezelő képes bármit kivenni a programból, hogy megelőzze a károkozást. Herczeg Sándor külön felhívja a sofőrök figyelmét a lógó vagy nem szabályosan felszerelt elemek, alkatrészek bejelentésére, esetleges eltávolítására. Ezek mosás közben megsérülhetnek, igaz náluk eddig még károkozás nem történt, pedig több vontatón volt extra szúrófény, kengururács, netán Michelin-baba. A profi szolgáltatók persze biztosítással rendelkeznek arra az esetre, ha a berendezésük kárt okozna. Tehát ebben az esetben a mosó biztosítása megtéríti a járműben okozott kárt.

Az Új Média jogásza ehhez hozzáteszi: a felelősség kérdését mindig az dönti el, mi van leírva a mosó általános szerződési feltételeiben (ÁSZF). Ebben megtalálható, hogy a szolgáltatást milyen feltételekkel lehet igénybe venni, pl. a jármű maximális méretei, rendelkezés a kiálló alkatrészekről pl. tükrök behajtásáról. Ezeket általában kiírják a mosó előtt egy táblára. De az ÁSZF-ben általában azt is leírják, hogy a szolgáltatást mindenki a saját felelősségére veszi igénybe. Ha úgy érezzük, hogy a kár a mosó hibás működéséből adódott, és a szolgáltató ezt nem akarja elismerni, akkor hívjunk rendőrt! A tényállásról vetessünk fel velük hivatalos jegyzőkönyvet, amivel a későbbiekben is bizonyíthatjuk, hogy a kár ott és akkor keletkezett. Ha szerencsénk van, akkor van kamerafelvétel is, amit célszerű mihamarabb lekérni.

Őri András