Személyautókra alaposan megdrágultak a kötelező biztosítások, nem ritka, hogy valaki majdnem kétszer akkora összegről kap ajánlatot a biztosítójától, mint tavaly. A nagy járműveknél viszont egészen meglepő a helyzet: az alapdíjak keveset változtak, több társaság is forintra ugyanazokat a díjakat kínálja, mint egy évvel ezelőtt. Ahol emeltek, ott nagy a szórás, előfordul 6 és 60 százalékos díjnövekedés is.
Ellentmondóak azzal kapcsolatban a számok, hogy hány tulajdonost érint még az év végi díjhirdetés. Egyre kevesebbet, így ma már inkább kirakat a év végi biztosítós árhirdetés. Összehasonlításra azonban jó alkalmat teremt, hogy van egy időpont az évben, melyre szinte valamennyi társaság kiadja az új táblázatait. Csak szinte, hiszen a K&H és a Magyar Posta kihagyta az év eleji díjhirdetést; a K&H új tarifái december 12-étől, a Postáé december elsejétől érvényesek. Az Allianz és az Uniqa pedig már január 2-ára új tarifákat kínál.
KGFB index
A biztosítók alapdíjainak összehasonlítása mellett sokat elmond a piacról a Magyar Nemzeti Bank által közölt árindex. Az MNB, mint a biztosítók felügyeleti hatósága negyedévente kiad egy összegzést az adott időszak díjainak az alakulásáról. Ennek nagy előnye a nyilvánosan megjelenő tarifatáblázatokkal szemben, hogy mindent tartalmaz: nem az ajánlatokat veszi figyelembe, hanem az új kötéseket és a meglévő szerződések díjainak az alakulását is.
2022-ben ez az index még nem mutatott jelentős áremelkedést. Az év elején megjelent összesítés 2022-re csak egy 8%-os díjnövekedést jelzett, azaz az év végére már 25% feletti inflációt a biztosítók akkor még nem árazták be. Idén év elején már elindultak felfelé a számok, s azt lehetett várni, hogy 2023-ban egy erős áremelés jelentkezik majd.
A most elérhető legfrissebb, a 2023. május-júniusra vonatkozó összesítés már valóban komoly emelkedést jelez. Személygépkocsiknál ez országosan 12% volt, Budapesten 17%. A buszok biztosítása a kisebb kategóriákban 14, a nagybuszos, 42 fő feletti kategóriában átlagosan 37%-kal drágult.
Egy másik lényeges mutatószám a kárráfordítás mértéke. Ez azt mutatja meg, hogy a biztosítóknak mekkora összeget kellett kártérítésre kifizetniük. Növekedése jól jelzi az alkatrészárak és munkadíjak emelkedését. A ráfordítás növekedése 12% volt a negyedévben, nagyjából az inflációval egyező mértékű. Nagyjából ekkora volt a növekedés 2022 végén is, így eszerint az elmúlt két évben legalább 25%-kal nőtt a kártérítésekre kifizetett összeg.
Ezt a számot ugyanakkor néhány nagyobb baleset is jelentősen módosítani tudja, így közvetlen befolyása lehet a következő évi díjakra. Az MNB adatsoraiban például láthatjuk, hogy 2021-ben jelentősen megugrott a 20-42 fős autóbuszok kártalanítására kifizetett összeg. Előző évben az egy szerződésre jutó átlagos kifizetés 529 ezer forint volt, 2021-ben viszont már 3,7 millió, 2022-ben 1,4 millió. Ezeket a hatalmas különbségeket nem magyarázza a javítási költségek emelése: ez a jelentős összegű kártérítéssel járó balesetek miatt változik ennyire.
A biztosítók piacán nem igazán van változás
A kötelező biztosítások piaca évek óta állandó. 13 biztosító működik ezen a piacon, ezek közül a CIG Pannónia évek óta nem hirdetett új tarifákat, nem köt új biztosítást. Csak a régi ügyfeleket szolgálják ki. A többi társaság egy kivétellel változatlan formában működik. Az egy kivétel az Aegon biztosító, mely ettől az évtől Alfa Vienna néven folytatja a tevékenységét. A Generali és a Genertel gyakorlatilag közös irányítás alatt működik, bár külön társaságok. A díjaikban nincs eltérés, pontosan ugyanazt az ajánlatot találjuk mindkét társaságnál.
Az éves díjak és az infláció
Az éves áremelkedés 2022-ben 14,5% volt, igaz, év végén voltak 27% feletti hónapok is. Idén januárban a pénzromlás 25.9%-ról indult, s év végére reális az egyszámjegyű infláció elérése is. Az átlag talán idén is 15% körül várható.
Azt várnánk, hogy a szolgáltatások árát is az inflációhoz igazítják, s 15% körüli díjemelést hajtanak végre a biztosítók. A cégek azonban egy másfajta nyomásnak is kénytelenek engedni, ez pedig a piac tűrőképessége. Összességében így azt látjuk, hogy a biztosítók eltérő magatartással reagáltak az inflációs változásokra. Többen nem módosítottak, forintra ugyanazokat az árakat kínálják most is, mint egy évvel ezelőtt. Mások éppen ellenkezőleg: messze az infláció fölött drágítottak.
Az Allianz biztosító kiemelkedően sokszor módosítja a díjait, 2023-ban például 13-szor. A legtöbbször egyébként nem ők, hanem az Alfa nyúlt hozzá a tarifákhoz, 15 évközi módosítással (az Alfa a korábbi Aegon). Az Allianz ugyanakkor a 13 módosítás ellenére az összes nagyjárműves kategóriában a tavalyi díjakat kínálja, nem emeltek egyetlen forintot sem. Úgy tűnik, az áremelések nagy része a személygépkocsikat érintette.
Ellenpélda az Uniqa biztosító, mely messze az infláció fölött drágított. Valamennyi kategóriánál majdnem pontosan 60% a díjemelés mértéke (59,89%). Egy 50 személyes busz éves alapdíja így ennél a társaságnál ma már majdnem 5 és félmillió forint, ami egyértelmű jelzés arra, hogy inkább senki ne akarjon itt biztosítást kötni. Ez egy bevett gyakorlat: a kgfb-piacon jelen lévő társaságoknak kötelező minden kategóriára ajánlatot adniuk, a díjak mértékével azonban nagyon jól befolyásolhatják, hogy milyen ügyfelek érkezzenek hozzájuk. Ez a cég a személygépkocsikat várja, s próbálja az összes többit a magas díjakkal elriasztani.
Köztes megoldást választott az Alfa és az Union biztosító. Az Alfa mintegy 10%-kal lett drágább, mint tavaly, az Union pedig szinte pontosan az infláció mértékét hozta, és 15%-kal emelték az idei alapdíjaikat.
Bonus-malus rendszer
Az alapdíjakhoz képest a ténylegesen fizetendő tarifákat a bonus-malus rendszer befolyásolja legerősebben. A rendszert ismerjük: minél több ideje vezet valaki balesetmentesen, annál jobb besorolást kap. A legkedvezőbb, B10-es kategóriában elérhető az 50% kedvezmény is az alapdíjhoz képest. A legrosszabb, M4-es kategória pedig az alapdíj négyszeresét jelenti. Ez az alapelv, de a valóságban torzabb a rendszer. Évek óta jelezzük: a társaságok a bonus-malus rendszert torzítják egyfajta burkolt díjemelés érdekében.
Az alap koncepció az lenne, hogy a rendszerbe újonnan belépők az A0 kategóriába kerülnek, s alapdíjat fizetnek. Minden balesetmentes év után egy kategóriával jobb besorolást kap az ügyfél. Baleset esetén viszont kettőt romlik a besorolása, onnan araszolhat majd évek alatt vissza a korábbi szintjére.
Elvileg ez a rendszer garantálja, hogy a több kárt okozó sofőrök biztosítása drágább legyen. Ugyanakkor megadja a javítás lehetőségét is, hiszen a károkozás után újra haladhat az illető a kedvezőbb besorolások felé.
A biztosítók azonban két módszert alkalmaznak a rendszer kijátszására:
- az A0 kategória eltolását az alapdíjról és
- a különféle károkozói pótdíjakat.
Idén többségben vannak azok a társaságok, melyeknél az A0 kategória nem az alapdíjat fizeti, hanem már itt valamilyen büntető szorzót kell fizetni. A0 kategóriát nemcsak az új vezetők kapnak, hanem ezzel kell kezdeni úgynevezett párhuzamos üzemeltetés esetén is, azaz van valakinek már egy járműve, s vásárol mellé egy másodikat. Hiába vezet már 10 éve balesetmentesen, a második mindenképpen A0-ba kerül. Ezzel eleve bünteti a rendszer a több járművel is rendelkező fuvarozókat. Az A0 kategória legmagasabb szorzója a buszoknál az idén 1,54-szeres, amit az Alfa fizettet.
A bonus-malus rendszernek egy másik érdekességét is megfigyelhetjük. Kezdetben minden társaság egy listát használt az összes járműtípusra. Az elmúlt években viszont egyre terjedő gyakorlattá vált, hogy a biztosítók külön-külön szorzószámokat alakítanak ki minden egyes járműtípushoz. A 12 biztosító ma 23 különböző listát használ a teherautókhoz, vontatókhoz és buszokhoz. A különbségek kicsik, de érezhetőek. Például az Union egy B6-os kategóriájú teherautóra 0,519-es szorzót használ, egy buszra 0,54-es szorzót. Azaz 100 ezer forintos alapdíj mellett az egyik 52 ezret fizet, a másik 54 ezret ugyanabban a kategóriában.
Károkozói szorzók
A törvényhozók annak idején a bonus-malus rendszert találtak ki annak érdekében, hogy a kárt okozó autókra magasabb biztosítást kelljen fizetni. A biztosítóknak ez nem volt elég, ezért kifejlesztették a különböző károkozói szorzókat. Ez azt jelenti, hogy aki egy bizonyos időn belül kárt okozott, az a bonus-besorolásától függetlenül egy igen magas pótdíjat fizet. Míg a bonus-malus rendszer a következő évtől már engedi újra a jobb besorolás elérését, addig a biztosítók károkozói rendszere nem. Általában 3 évre visszamenőleg figyelik a károkozást, de olyan is van, amelyik 5 évre visszamenőleg regisztrálja a kárkifizetéseket. Mindegy, hogy mikor történt és mekkora kár; ha 2018 után a szerződő balesetet okozott, akkor most még mindig magasabb díjat kell fizetnie. És itt nem 10-15% a különbség: a károkozói pótdíjak másfélszeres, kétszeres díjakat jelentenek éveken keresztül. Az ügyfélnek emellett sokszor még azzal is szembesülnie kell, hogy a biztosító egy károkozás után egyszerűen kirúgja. Évfordulóra felmondja a biztosítást, eltanácsolja azt, aki miatt fizetnie kellett.
A károkozói pótdíjak mellett az egyes társaságok még sok más jogcím alapján is alkalmaznak az alapdíjat többszöröző szorzókat. Általános a fuvarozás és a személyszállítás megkülönböztetése: az ezen a területen működő vállalkozások járműveit másfélszeres, kétszeres díjakon biztosítják. Ha pedig a buszt nemzetközi személyszállításra is használjuk, akkor már négyszeres szorzó is előfordulhat (pl. Magyar Posta vagy Signal). Egy nagy busz eleve másfélmilliós alapdíjából így lesz 6,5 millió forintos biztosítás.
Alapdíjak
Az autóbuszok biztosítási díja az elmúlt években többször is a figyelem középpontjába került, többnyire az adott év általános és jelentős drágulása miatt. Ilyen általános szigorításra idén nem látunk példát. A buszok díjai a többi járműkategóriához hasonlóan emelkednek, vagy éppen maradnak változatlanok.
Változatlanság. Számunkra ismeretlen okból ugyanis több társaság egyáltalán nem módosította az előző évi díjait. Talán felmérték, hogy ügyfélkörük elérkezett a teljesítőképessége határára, talán más oka van az állandóságnak. Mindenesetre furcsa, hogy a 15% feletti átlagos éves infláció ellenére a buszokra 5 társaság is egy az egyben a tavalyi díjakat hozza (Alfa, Allianz, Köbe, Signal és Wáberer).
Ahol a társaságok emeltek a díjakon, néha ott is érthetetlen az emelés mértéke. Ha a díjnövekedés 15-20% körüli, akkor ezt az inflációs hatásnak kell betudnunk. A Generali és a Genertel például 21%-ot emelt, az Union 15-öt, a Groupama és a K&H pedig jóval az infláció alatti mértéket alkalmaz (8 illetve 6%). Velük szemben az Uniqa díjai 60%-kal növekedtek, amit semmiféle inflációs hatással nem lehet már magyarázni. Ez a személyszállítókat eltávolító üzletpolitika.
Nagy Csaba
Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.