Egy olvasónk esete világított rá arra, hogy néha a törvényi előírásoknál több adatot érdemes beírni a menetlevélbe. A vállalkozás mindenben szabályosan járt el, egy gyorshajtási büntetést mégsem tudnak az elkövető sofőrre terhelni. Hiányzott ugyanis néhány adat.

Egy fuvarozó vállalkozás nemrég gyorshajtás miatt kapott büntetést. Úgy gondolták, nem lesz semmi probléma, hiszen a kimentés lehetőségével élve a bírságot a sofőrre tudják terhelni. El is küldték az ehhez szükséges iratokat, ám a hatóság nem fogadta el a mellékelt fuvarlevelet a kimentéshez. Hiányolták róla a sofőr személyes adatait: a születési helyét és idejét, valamint a lakcímét. Vállalkozótársunk nem értette a helyzetet: közel 20 éve foglalkozik fuvarozással, soha senki nem kérte még, hogy a sofőr adatait ilyen részletességgel írják rá a fuvarlevélre. Bár az eset egy fuvarozóval történt, a menetlevelekkel ugyanez a helyzet. 

Sajnos, a hatóságnak papírforma szerint nagyon is igaza van. A kimentés nem lehetséges, ha ezek az adatok hiányoznak. Pedig nem is kötelező beírni ezeket a menetlevélbe. Hogyan is van ez?

Valójában ebben az esetben két jogszabály előírásai látszólag ütik egymást. Csak látszólag, a két jogszabály egyike ugyanis törvény, a másik kormányrendelet. A törvény a magasabb rendű, ellentmondás esetén azt kell alkalmazni.

Csak a név kötelező

A fuvarozásról szóló kormányrendelet írja le, hogy a fuvarlevélnek mit kell tartalmaznia. A sofőrrel kapcsolatban ez a rendelet egyetlen pontot említ: kell a fuvarlevélre a jármű rendszáma és a sofőr neve (261/2011 kormányrendelet 22. § 2. c.). 

Ez a paragrafus a minimális kötelező tartalmat írja le – azaz lehet más is a menetlevélen, de legalább ennyinek szerepelnie kell. 

Kimentésre csak akkor alkalmas, ha a személyes adatok is rajta vannak

A másik ide tartozó jogszabály a közlekedési törvény (1988. évi I. tv.). Ennek a 21/A §-a szól arról, hogy a közlekedési bírság alól milyen feltételekkel mentesülhetünk. Itt írnak arról, hogy ha nem mi vezettük a járművet, vagy vállalkozás esetén, ha a sofőrt akarjuk felelőssé tenni, akkor milyen dokumentumokkal menthetjük ki magunkat a büntetés alól. Magánemberként ilyenkor egy kölcsönszerződésre vagy más, hasonló dokumentumra van szükség, ami egyértelműen igazolja, hogy a járművet átadtuk valaki másnak használatra (kölcsönszerződés, adásvételi szerződés, a szerviz igazolása, hogy átvették javításra stb.). Vállalkozás esetén, ha a jármű használata menetlevélhez, fuvarlevélhez kötött, akkor külön kölcsönszerződés helyett ezzel is igazolhatjuk, hogy ki volt a sofőr a gyorshajtás idején. És itt jön a különbség. A közlekedési törvény pontosan előírja, hogy milyen adatok szerepeltetése esetén fogadható el a kimentéshez a menetlevél és a fuvarlevél. És itt nem elégednek meg a másik jogszabály által elvárt kötelező adatokkal. A menetlevél akkor lehet alkalmas a kimentésre, ha tartalmazza a sofőr

– nevét

– születési idejét és helyét

– lakcímét.

– Továbbá tartalmazza a rendszámot és annak az időszaknak a pontos megjelölését, amikor az illető a járművet vezette (1988. évi I. tv. 21/A. § 4.).

 Láthatjuk tehát, hogy a sofőr személyi adatait nem kell ugyan kötelező jelleggel szerepeltetnünk a menetlevélen, de ha nem tesszük, akkor nem használhatjuk fel a bírság alóli kimentéshez. 

Nagy Csaba