Hatalmas összeget, eddig összesen 3.600 milliárd forintot tett bele Magyarország a járvány utáni talpráállást segítő Gazdaságvédelmi Alap kasszájába. Ennek a pénznek az a célja, hogy segítse a járvány elleni védekezést és a hazai gazdasági élet talpraállását. De mi történt valójában, hova került ez a rengeteg pénz az alap tavaly áprilisi létrehozása óta?

A koronavírus-járvány 2020-as kitörése után a kormány gyorsan lépett a korlátozó intézkedések okozta hátrányok csökkentésére. A március 16-i lezárást követően már áprilisban létrehozták az úgynevezett Gazdaságvédelmi Alapot, benne a támogatásokra és rendkívüli intézkedésekre szánt pénzekkel. Rendkívüli összegekről beszélünk: létrehozásakor a Gazdaságvédelmi Alap 923 milliárd forintos kerettel gazdálkodott, év végéig pedig a keretet 3.600 milliárd forintra tornázták fel. Elvileg tehát ennyit költött a kormány a normál költségeken felül a járvány miatt nehéz helyzetbe került emberek támogatására, a védekezés plusz költségeire és a gazdasági visszaesés megakadályozására.

A kormány közlései szerint az alap felhasználása rendkívüli sikert jelent: 586 ezer álláshelyet védtek meg, s a járvány miatt várható 12 százalékos gazdasági visszaesést sikerült 6,4 százalékra mérsékelni a Pénzügyminisztérium szerint.

Azt gondoljuk, hogy olvasóink kicsit másként élik meg ezt az elmúlt egy évet. Vállalkozóként azt látjuk, hogy a tavaly tavasszal bevezetett, majd november óta már folyamatos lezárások és korlátozások egész ágazatokat hoztak kétségbeejtő helyzetbe. Gyakorlatilag vállalkozók tömegeit tiltották el a munkavégzéstől úgy, hogy esélyt sem kínálnak az érintettek megélhetésének biztosítására. Egy alkalmazottak nélkül dolgozó egyéni vállalkozót az sem ment meg a tönkremenéstől, ha néhány hónapig nem kell a havi 50 ezer forintos katát megfizetnie, vagy pár ezer forinttal kevesebb lesz az iparűzési adója. Egy éve egyetlen javaslatot sem láttunk azzal kapcsolatban, hogy miből éljen meg az a vállalkozó és családja, akinek a járvány egyik napról a másikra ellehetetlenítette a megélhetését jelentő munkáját.

A pénztelenség és kilátástalanság e szorításában különösen érdekes olvasni az ezermilliárdos válságkezelésről szóló beszámolókat. Hová kerülnek vajon ezek a támogatások, kik részesülnek a juttatásokból?

A támogatások nyomában

A kormány elvileg 3.600 milliárdot költött tavaly válságkezelésre. Elvileg, mert a gyakorlatban ezt ellenőrizni nem tudjuk. Nincs egy egységes, hozzáférhető kimutatás arról, hogy mi történt ezekkel az összegekkel. A pénzügyi alapra vonatkozó döntéseket egyenként kell a Magyar Közlöny számaiból összegyűjtögetni. A döntéseket tartalmazó jogszabályokban pedig semmit sem látunk arról, hogy milyen célra adnak ebből a keretből pénzt, és az a cél hogyan kapcsolódik a válságkezeléshez. Csak annyit láthatunk, hogy például az Innovációs és Technológiai Minisztérium több mint ezermilliárd forintot vett ki ebből a keretből, közelebbről meg nem határozható célokra.

A felhasználás ellenőrzését szinte lehetetlenné teszi az, hogy a keret legnagyobb része egyáltalán nem jelentett új pénzt, új támogatást a gazdaság számára. A kormány a Gazdaságvédelmi Alap létrehozásával egyszerűen átnevezett korábban már létező programokat, kereteket. Ugyanarra költötték a pénzt, mint korábban, csak most a járvánnyal összefüggő támogatásnak nevezték.

Egy januári cikkében a HVG gyűjtötte össze egyenként a kormánydöntések alapján, hogy az eredeti 3.600 milliárd forint mekkora része szolgálhatta a tényleges járványkezelést (bit.ly/hvg-cikk-1). A lap elemzői minden döntést, ami a járványüggyel összefüggésbe hozható volt, azt a válságkezelő intézkedések közé sorolták (például a versenyképesség-növelő támogatásokat, nagyvállalati beruházások támogatását, munkahelymegőrzéssel kapcsolatos kiadásokat stb.). Ehhez hozzáadták azokat a kiadásokat is, amikre amúgy is költeni kellett volna, de fogadjuk el, hogy a járvány miatt több pénzt kellett erre a célra fordítani. Ide kerültek például egészségügyi beruházások, turisztikai fejlesztések, vagy éppen határon túli gazdaságfejlesztő programok. Ezekkel együtt a válságkezeléshez sorolható pénz 875 milliárd forintot tett ki, azaz a teljes alap mindössze 24,1 százalékát fordította a kormány valóban válságkezelésre.

Kiket támogatnak?

Aényleges felhasználásokat teljes homály övezi. A Gazdaságvédelmi Alapból kiosztott legnagyobb támogatás az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került, itt több mint ezermilliárd forint felosztásáról döntöttek. Már a legnagyobb összegű támogatások tízes listáján is feltűnik néhány olyan konkrét beruházás, melynek kapcsán nem könnyű megérteni, mi közük van a járvány miatti válságkezeléshez:

– Nemzeti Atlétikai Központ építésére 192 milliárd forint

– határon túli gazdaságfejlesztési programokra 92 milliárd

– nagyvállalati beruházások támogatására 85 milliárd

– Budapest-Belgrád vasútvonalra 82 milliárd

– Nemzeti Hauszmann Tervre 81 milliárd (ez a budai vár rekonstrukciója)

– vagy a kisebb kiadások közül a vadászati kiállítás 2 milliárd forintos támogatása.

Az ITM mellette saját működésével kapcsolatos, állandó költségeket is elszámolt a Gazdaságvédelmi Alap részeként ilyen tételekre, mint

– minisztérium igazgatása 3,6 milliárd

– ITM igazgatási kiadások 600 millió

– ITM igazgatásának dologi kiadásai 17 millió stb.

Hasonló pénzköltést láthatunk más minisztériumoknál. A Külgazdasági és Külügyminisztérium például fizetéseket is osztott a Gazdaságvédelmi Alap keretéből: 758 millió forint ment el a központi igazgatás személyi juttatásaira, 430 millió külgazdaság-fejlesztési személyi juttatásokra, 59 millió külképviseletek személyi juttatásaira, benne az államnak fizetendő közterhekre. Különösen érdekes tétel, hogy az űrtevékenységgel kapcsolatos feladatok is kaptak 2,4 milliárd forintot. Ezek itt persze aprópénzek: a külügyi tárca ugyanis a hozzá kerülő pénz felét, 291 milliárdot nem részletezett célokra, versenyképesség-növelő támogatásokra költötte, 90 milliárdot meg határon túli fejlesztési programokra.

A Miniszterelnökség a budai Vár felújítására költött legtöbbet a hozzá sorolt pénzből, ezt takarja ugyanis a Nemzeti Hauszmann Terv, amire 81 milliárdot fordított. Egyházi épített örökség védelmére is jutott 63 milliárd, vagy éppen 26 milliárd a Paks II. Atomerőmű Zrt. tőkeemelésére. A listát lapozva feltűnik jónéhány sportlétesítmény is, például: Bozsik Stadion 6,6 milliárd, Nemzeti Olimpiai Központ 3 milliárd, majd még 1,5 milliárd, Nemzeti Korcsolyázó Központ 1 milliárdos támogatása stb. A sport ennél magasabb összegekkel is megjelenik: a kiemelt kormányzati építési beruházások listáját a Nemzeti Atlétikai Központ vezeti 92 milliárd forinttal, bár ez 3 évre szóló tétel és nem derül ki, hogy mennyi volt a ténylegesen kifizetett összeg 2020-ban. A tatabányai sportcsarnok 16 milliárdot, szegedi kézilabdacsarnok 11 milliárdot, a balassagyarmati, bácsalmási, sümegi kézilabdacsarnok nagyjából 1-1 milliárdot kapott.

A Pénzügyminisztérium kevesebb támogatást osztott szét, de azért nekik is csak meglódult saját maguk felé a kezük. 600 millió forintot osztottak annak az alapítványnak, amit maga a minisztérium hozott létre. Az igazán nagy tételek pedig homályban maradnak: 85 milliárdot költöttek nagyvállalati beruházások támogatására és például 20 milliárdot közelebbről meg nem nevezett tőkeemelésekre.

Ha az eddigi költések homályosnak tűntek, akkor mit szóljunk például a Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetéséhez? A Gazdaságvédelmi Alapból 176 milliárd forintot mindössze ezzel a címszóval költöttek el: turisztikai fejlesztések. Ennél jobban nem részletezték, azaz e pénz felhasználásának nincs nyilvános, nyomon követhető dokumentuma. Ezt a 176 milliárdot egyedi döntések alapján osztogatták szét szállodaépítések és hasonló beruházások között. Ugyanitt a második legnagyobb tétel a kormányzati kommunikáció volt, 8,9 milliárd forinttal.

Szintén a sport szerepelt a legnagyobb tételekkel az Emberi Erőforrások Minisztériuma listáján. Azt remélnénk, hogy legalább itt előtérbe kerültek az egészségügyi fejlesztések, de nem így van. Sportlétesítményekre 15, sportakadémiákra 11, utánpótlás-nevelésre 6, kiemelt egyesületek fejlesztéseire 5 milliárdot költöttek. A legnagyobb összegű egészségügyi fejlesztés a gyógyító-megelőző ellátás intézményeinek beruházásai címet viseli, melyre 1,6 milliárd forintot különített el a tárca.

Azt már a mfor.hu elemzése mutatta meg összegezve, hogy gazdaságvédelemnek álcázva mekkora összegeket költött sportra és egyházi fejlesztésekre a kormány. Ezeket az összegeket a költségvetési átcsoportosítások alapján számították ki (amikor tehát más célról, például általános tartalékból sportcélra csoportosítanak át egy összeget). A 2020-as és egészen 2021 márciusig tartó toplista a következőképpen néz ki:

– sportra 288,6 milliárd forint (ennek a fele, pontosan 151 milliárd forint valamilyen létesítmény fejlesztésére ment)

– egyházi beruházásokra, egyházak támogatására 153,6 milliárd forint,

– miközben a járvány alatt egészségügyre 60,7 milliárd forint átcsoportosítása jutott (forrás: bit.ly/cikk-mfor1 ).

Márpedig ezeknek a pénzeknek a forrása döntően az a Gazdaságvédelmi Alap, melynek célja a járvány elleni védekezés finanszírozása és a gazdasági visszaesés megakadályozása lenne. Idén márciusi döntés például, hogy a 2022-es kézilabda EB rendezéséhez kapcsolódva az épülő budapesti kézilabda csarnokra 5,4, a szegedire 4,6, a tatabányaira pedig 1,8 milliárd forintot adnak még a Gazdaságvédelmi Alap keretéből.

Brüsszelből még kétszer ennyi pénz érkezik

AzEurópai Unió eddig sem szűkösködött a tagállamoknak nyújtott támogatásokkal. Bár a magyar kormány Brüsszelt csak negatív kicsengéssel emlegeti, valójában az eddigi válságkezelés sem lett volna lehetséges az uniós pénzosztás nélkül. Csak erről a kormány keveset beszél. Jó példa erre a vállalkozások számára nyújtott 10 milliós gyorskölcsön esete: csak a pályázati dokumentációból derül ki, hogy a program lebonyolítására szolgáló 100 milliárd forintot az Európai Unió biztosítja.

Brüsszel valójában az első pillanattól kezdve jelentős összegeket csoportosított át a koronavírus elleni küzdelemre. Ehhez tudnunk kell, hogy az EU 7 éves költségvetéssel dolgozik, melynek kereteit nem lehet menet közben megváltoztatni. A járvány a költségvetési időszak utolsó évében érkezett, s erre az időre általában már kiürülnek a különböző programokra elkülönített keretek. Így volt ez 2020-ban is: az éppen kifutó költségvetéshez hozzányúlni már nem nagyon lehetett. Lehetőségük volt azonban 3 milliárd euró gyorssegély szétosztására – ez általános tartalékként maradt meg 2020-ra. Ezt a 3 milliárd eurót a kormányok az egészségügyi rendszer javítására kapták. Mellette az EU Bizottság több könnyítést tett lehetővé:

– elfogadták, hogy teljes egészében uniós pénzből fizessenek ki az országok olyan beruházásokat, melyekhez a tagállamoknak önrészt kellett volna biztosítani. Ez milliárdok megtakarítását és a védekezésre fordítását tette lehetővé.

– Elfogadták, hogy egyes programokat az államok megváltoztassanak, más célra fordítsák a pénzeket, mint amire korábban megítélték.

– Haladékot adtak korábbi előlegekkel történő elszámolásra. Ez több mint 500 milliárd forintot jelentett, amivel majd csak 2025-ig kell elszámolnia a kormánynak.

– Lehetővé tették, hogy az ország megváltoztassa a korábban már elfogadott pályázati szempontokat. Ezzel mintegy ezer milliárd forintot lehet átcsoportosítani olyan pályázatokra, melyek a koronavírus elleni védekezést szolgálják.

Mindezek mellett a következő költségvetési időszakra jutó, azaz már 2021-től felhasználható forrásokból 6 ezer milliárd forintnak megfelelő pénzt biztosít az Európai Unió Magyarország számára a járvány utáni helyreállítás költségeire. Ennek a pénznek az egyik része vissza nem térítendő támogatás, a másik olcsó hitel. Felhasználásának a célja egészen sokféle lehet: a brüsszeli elvárás mindössze az, hogy a jelenlegi válság után az EU váljon erősebbé és ellenállóbbá. Magyarország már módosította ezt a célt. Ez a cél a magyar kormányhatározatban úgy módosult, hogy Magyarországnak 2030-ra Európa öt legélhetőbb állama közé kell tartoznia (1037/2021 kormányhatározat).

A 6 ezer milliárd forint felosztását részletező Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv részleteiről sokat még nem tudhatunk. Egyelőre kész terv még nincs, csak egy 13 oldalas vázlat, amit társadalmi vitára bocsátott a kormány. Az említett kormányhatározat az alábbi fő fejezeteket említi, mintegy 2-2 soros tartalommal:

– demográfia és köznevelés

– egyetemek megújítása

– felzárkózó települések és régiók

– vízgazdálkodás

– fenntartható zöld közlekedés

– energetika (zöld átállás)

– körforgásos gazdaság

– digitalizáció

– egészségügy.

Konkrétumok tehát nincsenek, annyit tudunk, hogy ezekre a területekre fog a kormány 6 ezer milliárd forintot fordítani az elkövetkezendő években EU-támogatásokból. 

Nagy Csaba