Sokadik alkalommal próbálják felhívni a kormány figyelmét arra, hogy a főleg turizmusból élő személyszállító vállalkozások a járvány miatt bevételük legnagyobb részét elvesztették. Most a NiT Hungary és az MKFE fordult közös levélben több miniszterhez a vállalkozások túlélését jelentő javaslataikkal.

A levél címzettje három miniszter – Mager Andrea, Palkovics László és Varga Mihály.  Ők azok, akik a miniszterelnök által felállított Gazdasági Újraindítási Akciócsoport vezetőjeként a legtöbbet tudnák tenni a javaslatok megvalósítása érdekében. A levelet a NiT és az MKFE vezetői jegyzik, mint a személyszállító szakma érdekképviseleteinek a meghatározó személyiségei.

Nem ez az első vészjelzésük. Még márciusban, a járvány kezdetén szinte mondatra ugyanilyen tartalmú levelet küldtek el az illetékeseknek, még a felvetett javaslatok is szinte ugyanazok voltak. Ám a megfontolt javaslatok ellenére az összes eddigi próbálkozást a kormánytagok rendre figyelmen kívül hagyták. Az elmúlt fél évben semmi nem változott. A különjárati személyszállítók ma ismét segélykiáltással fordulnak a kormányhoz.

A levél szerint a turizmusban érintett szolgáltatók túlélése érdekében a kormány igyekszik gyors döntéseket hozni. A turisztikai mobilitást biztosító különjárati autóbuszos személyszállítás azonban mindvégig érdemi támogatás nélkül maradt. A 2020-as piacfelügyeleti díj eltörlése fontos lépés volt, de nem elég a túléléshez. A szektornak ugyanúgy további támogatásokra van szüksége, ahogyan a vendéglátó és utazásszervező vállalkozásoknak is  szükségük volt a kormány segítségére.

A levél is leszögezi: a hazai különjárati autóbuszos személyszállító kis- és középvállalkozások tevékenysége a munkásszállítások egy részétől eltekintve megszűnt. A nagy értékű, többségében hitellel terhelt autóbuszok az év eleje óta forgalomból kivonva állnak. A forgalomból történő ideiglenes kivonás 6 hónapra szól, ezt követően az autóbusz automatikusan újra visszakerül a forgalomba. És számolni kell a 6 hónapnál is hosszabb ideig üzemen kívül álló buszok értékvesztésével is.

A meghosszabbított hitelmoratórium fél évig még elodázza a gazdasági problémákat, ám a nemzetközi turizmus újraéledése nem várható a moratórium lejártáig. Így 2021 közepén számolni kell a tartalékaikat már felélt, bevételt termelni nem képes, így a hiteleket fizetni nem tudó szolgáltatói kör tömeges válsághelyzetével.

A NiT és az MKFE egy végnapjait élő szektor utolsó segélykiáltásaként összegezte azokat a javaslatokat, amelyek megoldást jelenthetnek az autóbuszos vállalkozások számára. Az alábbi javaslatokat küldték el a minisztereknek:

– a különjárati személyszállítás áfáját csökkentsék le 5%-ra

– a hitelmoratóriumot hosszabbítsák meg 2021 év végéig, s ehhez a lehető leg­gyorsabban hirdessék ki a feltételeket

– hosszabbítsák meg a regisztrált álláskeresők munkahelyteremtő bértámogatását, határidő nélkül, változatlan feltételekkel

– a 2020 novemberétől érvényes 50%-os bértámogatást terjesszék ki azokra az autóbuszos vállalkozásokra, melyek bevétele 2019-hez képest legalább 30%-kal csökkent

– a forgalomból kivonás lehetőségét a mostani 6 hónapról hosszabbítsák meg automatikusan 2021 végéig

– a 2020-as úthasználati jogosultságok legyenek érvényesek 2021 végéig

– hozzanak létre egy célzott támogatást a forgalomból kivont buszok állagmegóvására.

– Mivel a munkaerőhiány kezelése a járvány után is kiemelt fontosságú lesz, ezért javasolják a hivatásos sofőri szakma visszaállítását – a C, D, E kategóriás járművezetői-képzések számítsanak egyben szakképesítést adó képzésnek; továbbá az állam anyagilag is segítse a az autóbuszvezetők magasabb szintű képesítésének a megszerzését.

– Kormányzati beavatkozást kérnek az érintett járművek biztosítási módozatainak rendezésére, a díjak felülvizsgálatára az irreálisan magas ajánlatok miatt. Legyen lehetőség továbbá a kötelezőhöz hasonlóan a casco szüneteltetésére is a forgalomból kivonás idejére.

– Töröljék az Artisjus-díjakat 2020 áprilistól 2021 végéig.

Pénzügyminisztérium: nem és nem

A levélre – pontosabban annak adózással, pénzügyekkel kapcsolatos felvetéseire – a Pénzügyminisztérium adószabályozásért felelős helyettes államtitkárságáról válaszoltak, Besesek Botond helyettes államtitkár nevében. A tízpontos felvetés egyes kérdéseire kétoldalas válasz érkezett, bár akár sms-ben is megírhatták volna a választ…

Legyen 5% az áfa a különjárati személyszállításra

A Pénzügyminisztérium szerint a kormány 2010 óta mindig is a munkát terhelő adók csökkentésére helyezte a hangsúlyt, és a mai gazdasági helyzetben is elsősorban ebben látják a megoldást. Az áfamérték csökkentését az újraelosztás egy rendkívül költséges és kevéssé hatékony eszközének tekintik, ami igen sok pénzt emészt fel, miközben csak egy nemzetgazdasági szinten szűk kör helyzetét javítja. Továbbá versenyjogi szempontból is aggályosnak tartanák, ha csak a különjárati személyszállítás adóját csökkentenék, miközben a menetrend szerinti közlekedését változatlanul hagynák. Különben is: az áfatörvény módosítását is tartalmazó törvényt november végén hirdették ki, így mostanában nem várható újabb adótörvény-módosítás. A válasz tehát: nem.

(Ugyanakkor például az új lakások áfáját az építőipar fellendítése érdekében 2022 végéig 5%-ra csökkentették, tehát van ilyen jellegű mozgástere és döntési lehetősége a kormánynak, s más gazdasági csoport érdekében élnek is ezzel a lehetőséggel.)

Avatkozzon be a kormány a biztosítási piac alakulásába, legyen szüneteltethető a casco, és vizsgálják felül az irreálisan magas buszos kgfb-díjakat

A Pénzügyminisztérium rövid úton ezeket a felvetéseket is elutasította. Mint írták, a casco feltételrendszerének alakítása a szolgáltatásnyújtás szabadsága körébe tartozik. A biztosítási díjak mértékének megállapítására, befolyásolására pedig nincs állami lehetőségük, a biztosítók nem korlátozhatók a szabad díjképzésben. A kormány tehát ebben a kérdésben sem tesz semmilyen lépést a buszos vállalkozók érdekében.

Nagy Csaba