A bértámogatást meghosszabbította a kormány a veszélyhelyzet végéig, ami egyelőre február végét jelenti. A támogatási időszak alatt azonban előfordulhatnak változások a létszámban: mit tegyünk, ha távozni akar egy dolgozó, aki után igényeljük a támogatást?

Az ágazati bértámogatás feltételei a november 11-étől hatályos 485-ös kormányrendeletben jelentek meg. Akkor csak egy hónapról volt szó, amit azóta 4 hónapra meghosszabbítottak.

A támogatás olyan tevékenységi körökre vonatkozik, melyekben most nem lehet teljes értékű munkát végezni. Vendéglátás, előadó-művészet, szálláshely-szolgáltatás, sport, közlekedés – mind olyan üzletek, amik november óta nem működhetnek úgy, ahogy eddig. Kényszerből sok vállalkozás változtatta meg, bővítette a tevékenységi köreit. Az étterem házhoz szállítja az ételt, az edzőterem oktatóvideókat készít otthoni edzéshez, mások akár egészen új pénzkereseti formákba is belevágnak, hogy megélhetésüket biztosítsák. Mindez azért lényeges, mert mutatja, hogy ma is lehet szükség új alkalmazottakra, vagy akár a régiek is önként távozhatnak, hogy más területen teljes értékű munkához jussanak. De mi a helyzet a novemberben igényelt bértámogatással?

A bértámogatással kapcsolatban ma is az eredeti rendelet feltételei érvényesek, csak a záró határidőt módosították. Támogatás csak azon dolgozók után jár, akiknek az eredeti rendelet hatályba lépésének napján, azaz 2020. november 11-én a vállalkozásnál már élő munkaszerződésük volt. Azaz bármeddig is tart a veszélyhelyzet, a november 11. után felvett új dolgozókra nem lehet a támogatást igényelni.

Az ágazati bértámogatás nem várja el a munkaadótól, hogy egy rögzített létszámot tartson a támogatási idő végéig. A feltételek között mindössze az szerepel, hogy az érintett dolgozók munkaviszonyát nem szüntethetjük meg sem felmondással, sem közös megegyezéssel. A tilalom a támogatás utolsó hónapját követő hónap végéig tart. A támogatás jelenleg február végéig igényelhető, tehát az érintett dolgozóknak nem szabad felmondani március végéig, és addig közös megegyezéssel se bontható fel a munkaviszonyuk.

A dolgozói felmondásnak nincs akadálya

Ha a dolgozó akar távozni a munkahelyéről, azt a támogatásról szóló rendelet nem gátolja. A dolgozó távozása azonban most nem történhet meg közös megegyezéssel, csakis a munkavállaló részéről történő felmondással. A dolgozói felmondást nem kötelező megindokolni. Ügyeljünk arra, hogy a törvény felmondási időt ír elő, ami legalább 30 nap.

A támogatást utólag kell igényelni, s csak akkor juthat hozzá a munkaadó, ha előtte az adott hónapra járó bért a dolgozójának kifizette. Így dolgozói felmondás esetén sem fordulhat elő, hogy valaki után úgy igényeltük volna a támogatást, hogy azt később vissza kellene fizetni. Amíg a munkaviszonya tart, addig jogosan vesszük fel utána a támogatást.

Az ágazati bértámogatás tehát nem gátolja, hogy az érintett alkalmazottak akár a támogatási idő alatt is felmondjanak és más helyet keressenek. Munkaadóként viszont nem tudjuk közös megegyezéssel megkönnyíteni a távozásukat.

Más bértámogatásoknál

Más esetben is előfordulhat, hogy egy vállalkozás bértámogatást kap dolgozói létszámának bővítésére vagy akár a meglévő létszám megtartására. Általános szabályokat csak óvatosan fogalmazhatunk meg ezekkel kapcsolatban, mivel az egyes támogatások feltételei eltérhetnek egymástól. A pontos feltételeket mindig a támogatási szerződés rögzíti.

Általában véve, ha a vállalkozás pályázat keretében bértámogatást kap, akkor támogatást a vállalkozás foglalkoztatotti létszámának megtartásához kötik. Legtöbbször nem az a támogatás feltétele, hogy Kovács Gézát és Kis Istvánt kell foglalkoztatni, hanem például az, hogy két regisztrált álláskeresőt kell felvenni. Ha tehát az eredetileg felvett dolgozó távozik, vagy el kell küldenünk, mert nem vált be a munkája, akkor ugyanolyan csoportból kell kiválasztanunk az utódját is. Ha az volt a feltétel, hogy 25 év alatti regisztrált álláskeresőt kellett eredetileg felvennünk, akkor a távozó munkaerő pótlását is ugyanebből a körből kell haladéktalanul megoldanunk.

Nagy Csaba