A közelmúltban több kormányintézkedés aránytalanul nagy és felesleges adminisztrációt zúdított vállalkozók egy csoportjának a nyakába. Külön-külön egyik kötelezettség sem túl jelentős, együtt azonban furcsa képet mutatnak. Egyrészt úgy tűnik, mintha a hivatalnokok csak a kormányfői bejelentések után kezdenék kapkodva kidolgozni az intézkedések részleteit. Másrészt azt látjuk, hogy senki nincs, aki józan ésszel megállítaná a túlburjánzó hivatalnoki gondolkodást.
A 2020 végén hozott intézkedések többségénél csak nézünk leesett állal, hogy ezt hogyan is gondolják. Miért van erre szükség? Nézzük példákon keresztül mire is gondolunk.
Kisadózók ügyfeleinek értesítése
A kisadózók megbízóinak ettől az évtől kezdve 40 százalékos adót kell fizetniük, ha egy kisadózónak egy éven belül 3 millió forintnál többet fizetnek. Tény, hogy a megbízóknak a 3 milliós határra ügyelniük kell, nehogy meglepetésként érje őket a fölötte jelentkező adókötelezettség. Hogy ezt elkerüljék, a kormány valamennyi kisadózót arra kötelezett, hogy január 15-éig az összes meglévő ügyfelének küldjön egy értesítést arról, hogy ő kisadózó. Ezt a kötelezettséget a szerződéses kapcsolathoz kötötték, ami szóban is létrejöhet. Azaz, ha valakinek adtam egy számlát az elmúlt években, s még várható, hogy idén is dolgozni fogok neki, akkor közöttünk szerződéses kapcsolat áll fenn. Tehát értesítenem kell arról, amit évek óta tud. A törvénynek akkor is megfelelek, ha annyit közlök vele, hogy „szia, kisadózó vagyok“, de akkor is értesítenem kell.
A dolgot bonyolítja, hogy a katásoknak eleve minden egyes számlára fel kell írniuk, hogy ők kisadózóként működnek. A mostani értesítéssel ezt az információt megduplázzuk. Ráadásul szóban, nem hivatalosan a NAV is elismerte, hogy a kötelező tájékoztatásnak a kisadózó akkor is megfelel, ha a számlára írja rá a partnernek szóló kötelező tájékoztatást. Így végképp nincs értelme a külön kiküldött értesítésnek. Nem baj, 430 ezer kisadózónak kellett most nyilatkoznia, s a partnerek egy része aláírt, pecsételt, átvételt igazoló értesítést fogadott csak el. Abszolút értelmetlen papírmunka, körülbelül 2 millió küldött értesítés az országban feleslegesen.
Iparűzési adó – kisvállalkozások nyilatkozata
A kormány a járványvédelmi intézkedések részeket 2021-re a kis- és középvállalkozások számára megfelezte az iparűzési adót. Egységesen 1%-ot kell idén fizetni a 2, vagy egyes helyeken talán ennél valamivel alacsonyabb megszokott adómérték helyett. A csavar a kedvezmény mellé, hogy ehhez minden egyes vállalkozásnak be kell adnia egy nyilatkozatot a NAV-hoz arról, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül.
E minősítés feltétele, hogy a vállalkozás létszáma ne haladja meg a 250 főt és nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege ne legyen 4 milliárd forintnál magasabb. Szakértők szerint körülbelül 25-30 ezer olyan cég működik az országban, mely létszáma vagy bevételei okán kívül esik ezen a körön. Miután a NAV már minden adatot lát rólunk, egy okos makró megírása után egyetlen gombnyomásra ki lehetne listázni ezeket a cégeket. Ők kapnának egy értesítést a cégkapujukra, hogy számukra marad 2% az adó, mindenki másnak meg lenne 1%. Nem így történt: a 30 ezer cég leszűrése helyett minden egyes kkv-nak, azaz körülbelül 800 ezer cégnek és 1,3 millió egyéni vállalkozónak be kell adnia egy űrlapot arról, hogy az érintett körbe tartozik. Ráadásul a február 25-ig beadandó nyilatkozat január vége felé még nem volt elérhető. Egy rövid szűrés helyett tehát jön majd kétmillió beadott nyilatkozat – vajon ki fogja ezeket feldolgozni és milyen nyilvántartáshoz fogja őket a NAV felhasználni?
BIREG a fuvarozóknak
az újdonság a közúti árufuvarozással foglalkozó vállalkozásokat érinti. A fuvarozószervezetek évek óta küzdenek azért, hogy a piac tisztázása érdekében egy külön regisztrációra kötelezzék a harmadik országból, azaz EU-n kívülről érkező fuvarozókat. A kormány végre sok év tépelődés és tervezés után most elindította a rendszert. Tavaly nyáron még arról volt szó, hogy 2020 őszén indul egy alapos próbaidőszak, januártól pedig az éles működés. Valójában az augusztusi nagy beharangozás után nem történt semmi, majd karácsony után megjelent a rendelet, mely minden nemzetközi fuvarozó azonnali regisztrációra kötelezett. Amit az EU-n kívüli vállalkozások ellenőrzésére találtak ki, azt rásózták a magyar és az uniós fuvarozókra is, előkészítés nélkül, azonnali hatállyal. A legszebb az egészben, hogy a regisztráció januártól kötelező, februártól már 800 ezer forintra büntetnek is a hiányáért, miközben január végén a regisztrációs felület még nem működött tökéletesen. Aki akarja, az se tudta betartani a hatályos rendelkezést. Az utolsó pillanatban aztán visszakoztak, és kivették ez EU-s fuvarozókat a regisztrációra kötelezettek közül.
Okmányolvasó szkenner a szálláshelyeknek
Ez is egy fél éve húzódó szép történet. A szálláshelyeknek minden egyes vendég adatait kötelezően regisztrálni kell egy internetes felületen. Az erre vonatkozó szabályt ősszel átírták: az új előírások szerint az adatokat nem lehet kézzel felvinni a rendszerbe. Ehhez egy okmányolvasót kell használni, mely közvetlenül veszi ki az adatokat az útlevélből vagy igazolványból. Az érvényes, hatályos rendeletek szerint januártól csak így működhetnek a szálláshelyek. A használható, elfogadott, okmányszkennerek listáját a turisztikai tárhelyszolgáltató fogja a weblapján megjelenteti. Majd egyszer. Ott ugyanis nyoma sincs még ennek. Sőt, időközben megjelent egy hivatalos cikk arról, hogy majd áprilistól indul ez a program. Közben a rendelet nem változott: a szállásadóknak a jog szerint januártól teljesíteniük kellene azt az előírást, ami a kormányszerv szerint is csak áprilistól fog elindulni.
A fenti példák mind azt mutatják, mennyire átgondolatlan, kapkodó a jogalkotás Magyarországon. Senki nem törődik azzal, hogy amit a hivatal kigondol, az hány vállalkozónak mekkora terhet fog jelenteni. Úgy látszik, hogy a kormánydöntések is teljesen ötletszerűen születnek: a kormányfő bejelent valamit, a mögötte álló apparátus pedig vért izzadva igyekszik néhány hét alatt megalkotni a bejelentéshez illeszthető jogszabályokat.
Nagy Csaba
Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.