Februártól előre fizeti ki a kormány a bértámogatást a kedvezményezett területen működő vállalkozásoknak. Annyira lassú volt a kiutalás, hogy úgy döntöttek, inkább utólag ellenőrzik majd az igények jogosságát.

A veszélyhelyzet kihirdetésétől, 2020 novemberétől tette elérhetővé a kormány egyes ágazatokban a bértámogatást. Ennek lényege, hogy a bevételüktől novembertől megfosztott vendéglősök, rendezvényszervezők, szállásadók és utólag hozzátéve, az autóbuszos vállalkozások is megkapják támogatásként a megtartott dolgozóik bérköltségének az 50 százalékát, továbbá nem kell befizetni a bért terhelő közterheket sem. Ennek a feltétele, hogy a vállalkozás mindvégig fenntartsa az érintett dolgozó munkaviszonyát. Megszokott rend szerint ki kell fizetni a béreket, csak ezután lehet visszaigényelni az erre járó támogatást.

A novemberi támogatást sokan február elejére sem kapták meg 

Azok azonban, akik novemberben gyors és hatékony támogatásban bíztak, nagyot csalódtak. Eleve a támogatás utófinanszírozású, azaz előre lehetett tudni, hogy a novemberi bér után járó támogatásra csak decemberben adható be az igénylés – mint utóbb megtudtuk, a december 12-ig benyújtandó havi járulékbevallás nyomtatványán. De késett a nyomtatvány megjelenése, majd pedig követhetetlenül hosszúra nyúlt a benyújtott igények elbírálása. Sokan arról számoltak be, hogy február elején még nem kapták meg a novemberre igényelt összegeket, csak a döntésről szóló határozat, esetleg hiánypótlási felszólítás érkezett hozzájuk.

Felgyorsítják a kifizetést

Az elégedetlenség hatására a kormány február elején döntött úgy, hogy mostantól előre ki fogja fizetni a bértámogatást. Az érintettek többsége számára ez az „előre“ is mindössze annyit jelent, hogy nem fog késni az igénylés után a pénz folyósítása. A mai állapot szerint ugyanis a támogatás a novembertől február végéig tartó időszakra kérhető. Az előrefizetés tehát annyi gyorsítást jelent, hogy a február 8-áig beadott igénylések alapján a novembertől februárig tartó, 4 hónapra szóló támogatást egy összegben, már hónap közben megkapják az arra jogosult vállalkozók.

Az új szabályok szerint a támogatás jogszerűségét nem a pénz kifizetése előtt vizsgálják, hanem majd utólag. Az utolsó támogatott hónap utáni második hónap végéig kell benyújtani a dokumentumokat, amelyekkel igazoljuk, hogy jogosan kaptuk a támogatást. Ez tehát április vége. Ha valaki nem tudja igazolni és kiderül, hogy jogosulatlanul vette fel a pénzt, akkor vissza kell fizetnie.

A most kihirdetett, előzetesen kiutalt támogatást nem lehet külön igényelni. Ez azoknak szól, akik korábban beadták a támogatási kérelmüket és annak elbírálásáról meg is kapták a határozatot. Ami változott: az eddigi kifizetésnek az volt a rendje, hogy minden hónapban a bevallás után ellenőrzik a feltételeket, s ha minden rendben van, akkor a vállalkozás utólag megkapta volna a pénzt. Most ezt egyszerűsítették azzal, hogy kiutalják egyben a február végéig járó összeget, s majd utólag kell ezzel elszámolni.

Mennyi támogatást ad az állam?

November óta a kiemelt szektorban dolgozó vállalkozások megkaphatják a bérköltség felét és mellette a kormány elengedi a szociális foglalkoztatási adót és a szakképzési hozzájárulást is. Ezt úgy is tekinthetnénk, hogy az állam teszi bele a teljes bérköltségbe a pénz kétharmadát. De számoljunk csak utána, valójában mennyit is fizet az állam és mennyit a vállalkozás!

Dolgozónk havi bére legyen 220 ezer forint. Normál működés esetén a vállalkozásnak a következő kifizetési kötelezettsége van:

– bruttó bér: 220.000

– szociális hozzájárulási adó, 15,5%: 34.100

– szakképzési hozzájárulás, 1,5%: 3.300

– összesen 257.400 forint.

Az állami hozzájárulás egyik része, amit ténylegesen kifizet az állami költségvetés. A másik része az elmaradó bevétel, amiről lemond az állam a vállalkozás javára. Ez azért jóval kisebb kockázatú támogatás az állam részéről. Erről a pénzről akkor is le kellene mondania, ha elküldenénk az alkalmazottakat.

Az állam lemond a vállalkozást terhelő szochóról és a szakképzési hozzájárulásról. Ez 37.400 forint. Továbbá kifizeti a bérköltség felét, 110.000 forintot. Csakhogy közben nem törölte el a bért terhelő járulékokat. A bért kapó dolgozó megfizeti a

– 15% szja-t, 33.000 forintot és

– 18% társadalombiztosítási járulékot, 40.700 forintot.

Az állam által adott 110.000 forintból így 73.700 forint valójában visszamegy a költségvetésbe.

Ahhoz tehát, hogy a dolgozó megkapja a nettó 146.300 forintos bérét,

– a vállalkozás kifizet ténylegesen 110.000 forintot,

– az állam pedig kifizet ténylegesen 36.300 forintot.

A tényleges állami hozzájárulás így nem az összes költség kétharmada, vagy fele, hanem mindössze 16,5 százaléka.

Nagy Csaba