Alaposan leszűkíti a munkajogi lehetőségeinket az igénybe vett bértámogatás, ha nem vagyunk elégedettek valamelyik alkalmazott munkájával. Nem küldhetjük el a gyengén teljesítő dolgozót, legfeljebb kiprovokálhatjuk, hogy ő maga mondja fel az állását. Minden más esetben fizetnünk kell, nem is keveset. 

A személyszállításban dolgozó vállalkozások tavaly december óta vehetnek igénybe bértámogatást a dolgozóik után. A támogatás feltétele az volt,  hogy a dolgozó munkaviszonyát nem szabad felmondással vagy közös megegyezéssel megszüntetni a támogatási időszakot követő hónap végéig. Ez akkor vállalható időtáv volt, a feltételek azonban az elmúlt hónapok alatt sem változtak. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztatása szerint ma is azokra igényelhetjük a támogatást, akiknek a munkaviszonya már 2020. november 10-én fennállt, s a kifizetés alapja is az akkor érvényes bruttó munkabér. 

Amelyik dolgozó után a bértámogatást igénybe vesszük, az egyelőre szinte érinthetetlen. A munkaviszonyát nem mondhatjuk fel, még csak a közös megegyezéssel történő távozásba sem egyezhetünk bele. Ha most, áprilisban érvényes a támogatás, akkor május végéig tartani kell a munkaviszonyát. 

A támogatás az első hónapokban kifejezetten lassan, akadozva érkezett. Ezért megváltoztatták az eljárás rendjét. A jogosultságot nem előre kell igazolni, hanem majd utólag. Aki bértámogatást vesz fel, annak a támogatás időtartama utáni második hónap végéig kell igazolnia, hogy jogszerűen igényelte az összeget. Ha nem, vagy csak részben tudja valaki a jogosultságát igazolni, akkor a jogosulatlanul felvett támogatást vissza kell fizetnie. 

Logikus az lenne, ha a visszafizetési kötelezettség csak a szerződésszegés időpontjától felvett támogatásra terjedne ki. Hiszen ha valakit áprilisban elküldünk, akkor valóban megszegjük vele a szerződést, hiszen május 31-éig tart a munkaviszony fenntartására vonatkozó kötelezettség. De decembertől áprilisig tartottuk az állását, jogszerűen vettük fel a támogatást. Ennek ellenére az NFSZ oldalán olvasható hirdetmény szerint a támogatás igénylője tudomásul veszi, hogy a kormányhivatal a már kifizetett támogatást egészben visszaköveteli többek közt akkor, ha a támogatás kapcsán vállalt foglalkoztatási kötelezettségének a munkaadó nem tett eleget . A visszafizetendő összegre a kötelezettségszegés napjától számítva kamatot is kell fizetni. 

Azonnali hatállyal fel lehet mondani, de ahhoz alapos indok kell

Jelenleg tehát túl sokat nem tudunk kezdeni a rosszul teljesítő alkalmazottakkal, ha igényeltük a bértámogatást. Egy olvasónk is ezzel szenved: van egy alkalmazottja, akit eddig is csak méltányosságból tartott meg a korára tekintettel. Összeférhetetlen, s már ott tart a helyzet, hogy szégyent hoz az egész vállalkozásra. Mit tud kezdeni, amivel nem kockáztathatja az eddig kifizetett támogatás visszakövetelését? 

Súlyos gondatlanság, szándékos károkozás esetén megoldást jelenthet még az azonnali hatályú felmondás. Ezt a támogatási rendelet nem tiltja, csak a felmondást és a közös megegyezést említi. Az azonnali hatályú felmondásnak azonban súlyos feltételei vannak. 

Azonnali hatállyal két esetben lehet felmondani:

• ha a dolgozó a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
• ha olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Ezeknek a szempontoknak a vizsgálata nem egyszerű. Az azonnali hatályú felmondásnak gyakran pereskedés a vége – ha nem az elküldött dolgozó, akkor a támogatást visszakövetelő hatóság előtt kell megindokolni az eljárás jogszerűségét. Tehát bármi is a felmondás indoka, az csak alaposan dokumentálva fogadható el.

A munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb követelmény például az, hogy a dolgozó köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt a munkáltató rendelkezésére állni. Ha ezt a dolgozó megszegi, az felmondási indok lehet. Az azonnali felmondáshoz azonban még az is kell, hogy ez a kötelességszegés szándékos legyen és jelentős mértékű. Tehát egy nap lógás még nem elég indok az azonnali felmondáshoz, ha a dolgozó másnap munkára jelentkezik. Azt viszont a munkáltatónak kell eldöntenie, hogy hol húzza meg a határt, hány nap késés jelenti a jelentős mértékű mulasztást. Ezek tehát megalapozhatják az azonnali felmondást, de csak akkor, ha pontosan dokumentáljuk a felmondás alapjául szolgáló eseményeket.

Nagy Csaba