A címben szereplő kérdésre az a válasz, hogy senki. Bár ma is így hívja mindenki, pár éve a kormány megváltoztatta a szabályokat, s ennek során átkeresztelte az árkiegészítést. Ha ma az erre érvényes feltételek után érdeklődünk, akkor szociálpolitikai menetdíj-támogatást keressünk, ne árkiegészítést. Ugyanarról van szó: a bérletes tanulók és az idősek utazási kedvezménye után fizetett állami támogatásról. Nézzük a mai szabályokat!
A fogyasztói árkiegészítés egy költségvetési támogatás. Az állam valamilyen termék, szolgáltatás árát mesterségesen alacsonyan tartja hatósági ár alkalmazásával, vagy széles körben osztogatott kedvezményekkel. Ám mivel ilyen áron a szolgáltató nem tud már működni, ezért az állam kiegészíti ezt a mesterségesen alacsonyan tartott bevételt egy elfogadható szintre. Ez a fogyasztói árkiegészítés lényege.
Jó húsz évvel ezelőtt még több ilyen támogatás is létezett, azonban az uniós csatlakozás idején ezeket megszüntették. Az árak felszabadultak, így az államnak sem volt oka, hogy beavatkozzon a vállalkozások bevételébe. Egy területen viszont a mai napig érvényben maradt a rendszer. Ez pedig a közösségi közlekedés, a buszbérletek és nyugdíjas-igazolványok világa.
A közúti közösségi buszközlekedéshez hosszú idő óta az kaphat árkiegészítést, aki
– hatósági áras különjárati szolgáltatást végez (pl. önkormányzat által rendelt iskolabuszok)
– vagy menetrend szerinti közforgalmú szállítási szolgáltatást.
Magyarországon legendásan széles terepe van a különböző utazási kedvezményeknek. Egyes összesítések szerint körülbelül 40 különböző jogcímen vehető igénybe valamilyen utazási kedvezmény a közösségi közlekedésben. Legismertebb a 65 év felettiek általános ingyenes utazása, a diákok kedvezményes utazása, de kedvezményesen utaznak többek közt a szociális intézmények lakói, a közalkalmazottak és köztisztviselők is. A kedvezményre jogosultak teljes létszáma több millió, szinte alig akad olyan állampolgár aki valamilyen jogcímen ne lenne kedvezményre jogosult.
A rendkívül kiterjedt kedvezményrendszer miatt az államnak hatalmas teher az árkiegészítés. Próbálják csökkenteni az összeget, ám az itt-ott napvilágra kerülő tervek ellenére csak óvatosan nyúlnak a rendszerhez. Árkiegészítésre a kétezres évek elején évente 104 milliárd forintot költöttek el, ebből 44 milliárd volt a távolsági, 34 milliárd a helyi buszközlekedés támogatása, 26 milliárd pedig a vasútnak jutott. Az infláció ellenére ezt a keretösszeget éveken át változatlanul hagyták, majd 2018-tól 97 milliárdra, 2019-ben 90-re csökkentették. Nagyon valószínű, hogy 2020-ra ennél is sokkal kevesebbet kell felhasználni, hiszen gyakorlatilag leállt a belföldi közlekedés is.
A szolgáltatás árának kiegészítésére ma az a vállalkozás jogosult, amelyik közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik. Az országos, regionális és elővárosi közlekedési szolgáltató esetén a kiegészítés alapja a kedvezményes személyszállítási tevékenység áfával növelt díjbevétele. Itt a támogatás mértékét a támogatás alapjának valamennyi százalékában határozzák meg.
Helyi közlekedés esetén a támogatás alapja a tárgyhónapban értékesített jegyek, bérletek darabszáma. A támogatás mértékét itt is külön rendelet állapítja meg. Ugyancsak a kormányrendelet határozza meg, hogy mennyi támogatást kaphat a szolgáltató a díjmentes utazások kieső bevétele után.
Az említett jogszabály jelenleg a 121/2012 kormányrendelet. Az elszámolható támogatások mértékét 2013 óta a közelmúltig változatlan szinten tartották, ám 2020 végén a nem helyi járatok támogatását jelentősen megemelte a kormány (45%-ról 100-ra, 445%-ról és 600%-ról 900-ra).
Az elszámolható támogatások jelenleg a következők (csak autóbuszra, Budapest nélkül).
|
Kedvezmény |
A kiegészítés alapja (támogatási alap) |
A kiegészítés mértéke |
|
|
Országos, regionális, elővárosi szolgáltatás |
50%-os jegy |
a hónapban eladott kedvezményes áru jegy vagy bérletek ára |
100% |
|
90%-os jegy |
900% |
||
|
90%-os bérlet |
900% |
||
|
díjmentes utazás |
a hónapban teljesített szolgáltatásból eredő bruttó bevétel |
20% |
|
|
Helyi közlekedés megyei jogú városban |
Kedvezményes bérlet | A hónapban eladott kedvezményes bérletek száma |
2030 Ft/db |
|
Helyi közlekedés egyéb városban |
Kedvezményes bérlet | A hónapban eladott kedvezményes bérletek száma |
1710 Ft/db |
|
Helyi közlekedés kizárólag buszközlekedéssel rendelkező megyei jogú városban |
Díjmentes utazás | A KSH által közzétett lakosságszám |
120 Ft / fő |
|
Egyéb településen |
Díjmentes utazás | A KSH által közzétett lakosságszám |
18 Ft / fő |
Forrás: 121/2012 kormányrendelet 1. melléklet
A vállalkozásnak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amiből a támogatás igényléséhez szükséges adatok naprakészen kinyerhetők. A támogatás összegét a szolgáltatónak saját magának kell megállapítania, havonta. A támogatást a NAV-tól kell igényelni havonta a 2111-es számú nyomtatványon. Negyedévente pedig összesítő bevallást kell készíteni a 21A215-ös nyomtatványon.
Nagy Csaba
Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.
