Sokszor nem csak a javíttatás költségei okoznak komoly veszteséget, ha egy balesetben megsérül az autóbusz. Óriási bevételtől eshetünk el azzal is, ha a gép hetekig áll a műhelyben, és nem tudunk vele termelni. Kérhetünk-e az ilyen kiesésekre kártérítést a baleset okozójától?

A kártérítések egyik alapszabálya, hogy a kárt okozó félnek minden kárt meg kell térítenie, aminek az okozásáért ő a felelős. Olyan mértékig kell kártalanítani a másik felet, mintha a káresemény be sem következett volna. A napi gyakorlatban ez a szabály alaposan háttérbe szorul, s kisebb balesetek után nem nagyon foglalkozunk mással, mint a járműben esett károk megtérítésével. Nem is közvetlenül a károkozótól követeljük a pénzt, hanem az őt képviselő biztosítótól. A biztosító pedig eleve csak a járműre koncentrál. Más típusú károk megtérítése csak akkor kerül szóba, ha ezt kiköveteljük. A biztosító számára a kártérítés kiadás, amit igyekeznek a lehető legalacsonyabban tartani. 

Pedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosítónak minden kárt meg kell térítenie, amit vétlen félként elszenvedtünk. Egy személyszállító vállalkozásnak például komoly kárt okoz az az időszak, amíg a műhelyben álló busszal nem tud dolgozni. Így járt olvasónk is, aki kisebb balesetet szenvedett az autópályán. A vétkes el is ismerte a felelősségét, a járművet szervizbe vitték. Valami miatt azonban a javítás hetek óta húzódik. Az eddigi három hét kiesés már nagyobb kárt okozott, mint amekkora a busz sérülése volt. 

Cserebusz vagy a kieső bevétel megtérítése

A vállalkozónak ilyenkor jogos kártérítési igénye keletkezik a kieső idő alapján. Két megoldás közül is választhatunk. Bérelhetünk például egy másik járművet a kiesés idejére. Ilyenkor a biztosítótól követelhetjük a bérlés költségeinek a megtérítését. Ha ez nem járható út, akkor követelhetjük azt, hogy térítsék meg a kieső időre járó elmaradt hasznot. 

Ne feledjük azonban, hogy ha a biztosító felé ilyen igényeket támasztunk, akkor a bizonyítás a mi feladatunk lesz. Fontos szempont, hogy a törvények tiltják az úgynevezett „káron szerzést“, a kártérítések ürügyén történő gazdagodást. Azaz a kártérítés nem lehet magasabb, mint amekkora az igazolható veszteség volt. Buszbérlés esetén ez például abban jelentkezik, hogy nem fogadható el a magasabb kategóriájú bérjármű számlája, mint amilyennel balesetet szenvedtünk. 

Általában a bérelt busz díjának 70-85 százalékát térítik

A cserebusszal kapcsolatban még abban is vita lehet, hogy mennyi időre fizesse ki a biztosító a bérleti díjakat. Számunkra természetesen az a megfelelő megoldás, ha egészen addig térítik a költségeket, amíg át nem vesszük újra a saját autót. A biztosítók azonban nem mindig így gondolkodnak. A cserejármű költségeit néha csak a tényleges javítási időkre akarják megtéríteni, az egyes munkafolyamatok közötti várakozásokra már nem. 

Ha sikerül a buszbérlés elismert idejében megállapodni, akkor a következő kritikus pont a bérleti díj elismertetése. A biztosító csak ugyanolyan kategóriájú busz bérletét finanszírozza, mint ami javítás alatt áll. A bérleti díjról benyújtott számlákat sem fizetik ki egy az egyben. Ebből előbb levonják az úgynevezett guruló költségeket, s csak az indokolt többletköltséget térítik meg.

Ezt a levonást az indokolja, hogy ha a károsult a saját járművét használná, az is pénzébe kerülne. A használatban lévő busz amortizálódik, pótolni kell a kopó alkatrészeket, a gumikat stb. A guruló költség tehát azt jelenti, hogy az a bérlés díjából levonják azt a hányadot, amit a saját jármű használatára is el kellene költeni erre az időre. Csak azt térítik meg, amivel a bérjármű használata többe került, mint a saját buszé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy guruló költség címén a biztosító a bérleti díj 15-30 százalékát levonja, s csak a maradék összeget fizeti ki a javítás napjaira.

A cserebusz költségeinek a megtérítése nem automatikus a kárrendezés során. A biztosító csak akkor fogadja el ezt a tételt a kárigényben, ha a cserejármű igénybevételét az ügyfél előre jelezte. Kell egy egyszerű bejelentést írni a biztosítóhoz arról, hogy „a megjelölt forgalmi rendszámú autóbuszom javítási ideje alatt igényt tartok bérjárműre, kérem ezt a kárrendezés során tudomásul venni”. Így a cserebusz költségei már bekerülhetnek a kártérítési igény tételei közé.

Elmaradt haszon – nem egyszerű a bizonyítás

Még nehézkesebb az elmaradt haszon megtéríttetése. Van rá lehetőség, de megfelelő bizonyítékok hiányában elég ritka, hogy a bíróság ezt az elvárt összegben megítélje. Azért bíróság, mert az ilyen ügyek többségében a biztosító nem akar rögtön kártérítést fizetni, így a végső összegeket sokszor bíróság állapítja meg. Figyeljünk arra, hogy az elmaradt haszon nem az elmaradt bevételt jelenti. Az elmaradt haszon kiszámításához először azt kell megnézni, mennyi bevételt értünk volna el, ha a jármű dolgozik. Ezt a korábbi évek bevételi adatai, a jármű futására vonatkozó adatok alapján és a meglévő szerződéseink figyelembevételével kell megállapítani. Ezután a „kieső bevételből” le kell vonni az elmaradt költségeket, mint az üzemanyag, a sofőr bérköltsége stb. Ezek különbözete lesz az elmaradt haszon, amit követelhetünk. Nem lehetetlen próbálkozás, de egészen biztos, hogy jól felkészült biztosítási szakértőre van szükség a kártérítési per megnyeréséhez. 

Ne fogadjuk el a biztosító ajánlatát, keressünk szakértőt!

A kártérítés megszerzéséhez az első lépés, hogy a baleset után ne fogadjuk el rögtön a biztosító első kártérítési ajánlatát – ha lehet, forduljunk szakértőhöz. A biztosítók saját költségük minimalizálása érdekében azonnal megfordítják a szerepeket. Amikor bejelentjük a balesetet, akkor hamarosan kiküldenek egy kárbecslőt. Ő megnézi a sérült buszt, majd hamarosan jelentkeznek is egy kártérítési ajánlattal. Sőt, kisebb károk esetén még jobban összezavarják az ügyfelet azzal, hogy két ajánlattal lépnek fel. Az egyik az úgynevezett gyorskár. Megneveznek egy kisebb összeget, amit azonnal kifizetnek. Nem kell számlát bemutatni, nem kell hivatalos javítási utat sem választani. Ha elfogadjuk ezt az összeget, akkor ezzel le is mondunk minden későbbi kártérítési igényünkről. Az összeg persze nagyon kicsi, többnyire olyan kevés, hogy abból nem lehet a jármű sérüléseit sem rendbehozatni.

A másik megoldás, ha szervizbe visszük a járművet, s a javítás teljes költségét számlák alapján fizeti a biztosító. Ha ezt a megoldást választjuk, akkor is lemondunk a további igényekről, holott a jármű javítási költségein kívül más ajánlatot nem kapunk. 

A harmadik megoldásra nem fogunk ajánlatot kapni, ezt magunknak kell összeállítanunk. Nem fogadjuk el a biztosító ajánlatát, helyette szakértőt keresünk, és mi magunk állítjuk össze a kártérítési igényt. Ezt a megoldást akkor érdemes választani, ha a járműkáron kívül további jelentős tételeket is szeretnénk megtéríttetni – például a buszbérlést vagy az elmaradó vállalkozói hasznot. 

Nagy Csaba