Áprilistól a megtett kilométerek után fizetjük az útdíjat, ami jóval nagyobb tétel, mint a korábbi matrica. Annak jártunk utána, hogy az autóbuszokat üzemeltető vállalkozások tudták-e érvényesíteni az áraikban a többletköltségeket.

Nagy Sándor, a debreceni Grand Tours utazási iroda tulajdonosa arról számolt be, hogy a költségnövekedés messze túlszárnyalja azt az emelést, amit végre tudtak hajtani. – Mindössze 10 százalékot tudtunk emelni az árainkon, ennyit bír el a piac, a költségek viszont ennek a sokszorosára rúgnak. Míg korábban egy autóbuszra 22.000 Ft volt a havi pályamatrica, addig most egy kilométer 110 Ft-ba kerül az autópályán. Az autóbuszaink folyamatosan bonyolítják a görög utakat, általában havonta 8-9 „kanyart” tesznek meg. Körülbelül 800 km-t megy a busz a hazai utakon a Debrecen-Miskolc-Budapest-Szeged útvonalon mire elhagyja a határt, ugyanezt visszafelé is. Ez azt jelenti, hogy 8.000-9.000 km-t mennek a buszaink itthon havonta, ami buszonként körülbelül egymillió forintos költségnek felel meg – mondta Nagy Sándor. Véleménye – és más autóbuszos vállalkozások véleménye szerint is –, a „drágaság” oka elsősorban az, hogy magánkézben van az autópályák üzemeltetése. Szerinte ezekkel az árakkal és költségekkel nem csupán a buszos vállalkozások, hanem az utazni vágyó, kisebb pénzű emberek életét is megnehezítették.

Egy másik autóbuszos vállalkozó belföldi kiránduló utakat bonyolít le és sportolókat szállít. Ő arról számolt be, hogy a kirándulóutak árain csak 5-8 százalékot tudott emelni. A sportegyesülettel viszont hosszú távú szerződése van, ott az árakat az új költségeknek megfelelően tudta módosítani. Véleménye szerint az árak emelkedése miatt elsősorban a nyugdíjas és iskolás kirándulások száma csökkent. 

Van, aki meg tudja fizetni a drágább utakat, van, aki nem. Potsay Csaba Egerben vezet autóbuszos vállalkozást. Mint mondta, ő kénytelen volt áthárítani a többletköltségeket, ezeket külön tételként szerepelteti is az ajánlatban vagy a számlán. – Számoljuk ki, korábban az autóbuszra egy havi matrica 22.000 Ft-ba került, amivel több utat is meg lehetett tenni a 30 nap alatt. Most egyetlen Eger–Budapest-Eger út kerül 21.000 Ft-ba az 50 fős, 5 t feletti, 2 tengelyes, Euro 5-ös busszal, illetve 18.500 Ft-ba a 19 fős, 5 t alatti, 2 tengelyes, Euro 3-assal. Szerinte a környező országokhoz képest a hazai útdíj az egyik legdrágább. 

Ehhez még hozzájön az üzemanyag, a busz fenntartási költsége és az autóbusz-vezető bére is. A drágulás miatt visszaesett a nyugdíjas forgalom, és a diákok is jóval kevesebben vannak. Az osztálykirándulásokon inkább vonattal mennek a célállomásig, és esetleg ha tovább kell menniük, akkor egy helyi buszos vállalkozást bérelnek fel. – Már többen jeleztük, hogy jó lenne csökkenteni a diákutak áfáját, de válasz nem érkezett a javaslatra – utalt a nehézségekre Potsay Csaba. Szerinte a szomszédos országokba utazók nem ritkán a határig vonattal mennek – ingyen van vagy olcsóbb –, onnan pedig egy, az adott országban működő buszos vállalkozástól rendelik meg a szolgáltatást. Sőt az is egyre gyakrabban fordul elő, hogy az északi régióban szlovák buszosok jelennek meg, vagy a keleti régióban román buszos vállalkozások „dolgoznak” át. Náluk kisebb az útdíj és az áfa is. Potsay Csaba szerint velük nem tudják felvenni a versenyt a hazai vállalkozások.

De torzítják a piacot a „falubuszok”, a sportegyesületek buszai, iskolabuszok is. Ezeket a 9-19 személyes járműveket sok esetben nem rendeltetésszerűen használják, mert (engedély nélkül) díj ellenében fuvarokat vállalnak velük. Az is előfordul, hogy egy vállalkozó jelképes összegért bérbe veszi ezeket a járműveket, és azzal bonyolítja a fuvarokat. Emiatt a vállalkozók a kisebb buszaikkal nem nagyon tudnak fuvarokat vállalni.

Az útdíjkalkulátorral is vannak gondok 

A HU-GO útdíjkalkulátora sem mindig megbízható – hívja fel a figyelmet Potsay Csaba. Az útvonaltervező tehergépjárművekre van kitalálva, emiatt vannak olyan helyek, ahová a HU-GO egyszerűen nem engedi be a buszokat. Ilyen például a budapesti Liszt Ferenc repülőtér. Sokszor előfordul az is, hogy egyik településről kellene átmenni a másikra, ami csak 5 km-re van egymástól, de az érintett szakaszra a teherautók nem mehetnek be – emiatt a buszok sem. Sok esetben 10-20 km-rel többet, kerülő utat tervez a HU-GO, ezzel (papíron) több lesz a megajánlott útdíj is.

Az utazási irodák nem emeltek

Az április 1-jén bevezetett új, buszos úthasználati díj miatt nem emelkedett számottevően a buszos utak ára, és utasvesztés sem volt emiatt – mondták az általunk megkérdezett utazási irodák.

A legtöbb szerződés szerint van arra lehetőség, hogy az utazási iroda legfeljebb 8%-kal megemelje a már meghirdetett utak árát, de ezzel a lehetőséggel kevesen éltek. A legtöbb utazási cég már 2023 végén közzétette az idei, első féléves utak részvételi díjait. Már ekkor kalkuláltak a buszok új útdíjához kapcsolódó költségekkel, de akkor még csak becsülni lehetett az összegeket. Mint mondják, különösen az idősebb utasok hajlamosak jó előre dönteni mikor és hova fognak utazni, hogy az árak ismeretében tudják, mennyit kell majd összespórolniuk a nyaralásra. Az infláció  miatt senki sem csodálkozik az áremelésen, és szerencsére a meghirdetett utak is szépen fogynak. 2024 első félévének tapasztalata az, hogy a törzsközönség a magasabb díjat is hajlandó megfizetni, csak utazhasson.

Az áprilisi útdíjemelés így már nem volt jelentős hatással az utak árára. Az októberi becslés és a tényleges útdíj különbségéből adódó hiányt lenyelik az irodák, de olyan cég is akad, ahol ezt megosztják a buszos vállalkozókkal.

A második félévi utaknál már a valódi buszos útdíjhasználattal számolnak. De mint mondják, ennek hatása az utak részvételi díjához képest elenyésző. Egy 400 km-es hazai útnál például kb. 40 ezer Ft-os többletet jelent, ami egy nagy busz esetén fejenként kevesebb mint 1000 forintos áremelést jelent. Szerintük ekkora emelésnek nem lesz visszatartó ereje. 

Őri András, Kalmár Erika