A benzin és a gázolaj ára nem azért nőtt meg brutáliasan, mert télre nagyobb készleteket halmoznak fel a vásárlók, vagy mert romlik a forint. Az okok most tartósabbak, így a magas ár is hosszú távú probléma lehet. Egyelőre azonban fellélegezhetünk: november 15-től három hónapra befagyasztja a kormány az üzemanyagárakat.

Soha még ilyen drága nem volt az üzemanyag! – ezt a címet többször is leírták idén az újságok. Először tavasz elején, mikor egy kisebb visszaesés után újra növekedni kezdtek a kutaknál a számok. Majd leírhattuk ezt a nyáron is, végül ősszel, amikor a hazai üzemanyagár a kutaknál átlépte az abszolút lélektani határnak tekinthető literenkénti 500 forintos határt. A NAV hivatalos gázolaj-tarifája novemberre 492 forint, így valószínűleg év végéig itt is meglesz az 500-as határ. 

A népszerű tv-reklám hangján máris ugrik fel a kérdés: de miéért? 

Megduplázódott a nyersolaj ára

Az üzemanyagok drágulása nagyon sok okra vezethető vissza, de igazából két tényező befolyásolja döntő módon: a forint árfolyama és a nyersolaj világpiaci ára. A forint árfolyama nagyon gyenge, ám ez nem most alakult ki, és nem is változott az év eleje óta. Január elején a hivatalos MNB árfolyam szerint 1 euró 360 forintot, az üzemanyag szempontjából fontosabb USA dollár 293,58 forintot ért. Október közepén ugyanez 359,76 illetve 310 forint. A forint tehát gyengült, de egyáltalán nem olyan mértékben, mint ahogyan az üzemanyagok ára emelkedett. 

Ami sokkal fontosabb befolyásoló tényező volt idén, az a nyersolaj világpiaci ára. Január elsején egy hordó olaj tőzsdei ára 50-53 dollár között mozgott. Most eléri a 90 dollárt. Egy év alatt tehát a nyersolaj ára szinte megduplázódott. 

Hogy az olaj ára és az árfolyam együtt hogyan befolyásolja az üzemanyagok árát, azt jól mutatja egy korábbi csúcs. A mostani magas, 90 dolláros világpiaci ár ugyanis nem a csúcs. Azt 13 évvel ezelőtt, 2008. július 3-án érte el a világpiac. Ezen a napon 143,95 dollárt kértek egy hordó nyersolajért. Magyarországon viszont ez akkor mindössze 300 forint körüli árakat eredményezett, amit annak köszönhetünk, hogy fele ekkora volt a dollár árfolyama. A mostani 310 helyett a dollár 149,50 forintot ért. Azaz egy hordó olaj ma 27.900 forintba kerül, 2008-ban pedig 21.520 forint volt. 

Nehezebb kérdés azt megválaszolni, hogy mi hajtja fel a világpiacon az olajárakat. Egy olyan termékről beszélünk, melynek az árát minden befolyásolja. Ha kitör egy helyi háború a Közel-Keleten, vagy zátonyra fut egy tankhajó Kanada partjainál, az olyan hatást kelt, mintha kötéllel rángatnánk a tőzsdei árakat. 

Csökkenő olajkitermelés, növekvő ár

Idén, ahogy sok minden más világgazdasági folyamatnál, ennek az okait is részben a koronavírus-járványban kell keresnünk. A járvány alatt visszaesett kereslet a veszély csökkenésével újra emelkedni kezdett. A nagy felhasználók egyre csak fokozzák a termelésüket, egy soha ki nem elégíthető keresletet hozva létre az olajpiacon. Emellett a szén és a gáz ára még nagyobb mértékben növekedett. Ez oda vezetett, hogy szén és gáz helyett az energiaszektor inkább olajat kezdett vásárolni, amivel még tovább hajtotta felfelé az árakat. Az év végéhez közeledve ezt a keresletet a fűtési idény kezdete is tovább növeli. 

A rossz hír az, hogy a magas árak most tartósak is maradhatnak. Az olaj világpiaci árának alakulása jelentős részben a közel-keleti országok kezében van. Ebben a térségben található a Föld legnagyobb kitermelhető olajkincse. Azok az országok, melyek e kincs kitermelését ellenőrizni tudják, még 1960-ban létrehoztak egy szervezetet. Ez a sokat emlegetett OPEC, azaz magyarul a Kőolaj-Exportáló Országok Szervezete. Az OPEC dönt arról, hogy tagjai mennyi olajat termelnek ki naponta. Ha emelik a mennyiséget, akkor a piacon bőség lesz, így csökkenni fog az olaj ára. Ha a magas kereslet ellenére nem növelik a kitermelést, akkor az olaj drágulni fog. Ez történik most is. Az OPEC még a járvány kezdetén csökkentette a termelését, amikor a világszerte bevezetett korlátozások miatt kisebb lett a nyersolaj iránti igény. És most igen vonakodva emelnek csak a napi kitermelési kvótákon. 

Az OPEC mellett az Egyesült Államok a világ egy jelentősebb olajtermelője, egyben egyik legnagyobb vásárlója is. Amerika részben saját kitermelésű olajat használ – vagy inkább használt a közelmúltban is. A termelés jelentősen csökkent a járványnak köszönhetően. Plusz volt egy kormányváltás, s a jelenlegi elnök elődjénél sokkal zöldebb politikát akar folytatni. Például nem ad engedélyt alaszkai nemzeti parkokban az olajkitermelés megkezdésére. A várakozások így azt mutatják, hogy a jövőben még nagyobb lesz az olajiparban az OPEC súlya. Ma egyébként a világpiac körülbelül napi 100 millió hordó olajat termel. Ebből közel 40 millió származik az OPEC-országokból, 12 az USA-ból és 48 a többi helyről, például Oroszországból.

Az elemzők azt jósolják, hogy a világpiacon az elkövetkezendő években a 100 dollár körüli árakra kell felkészülni. A kereslet nagyon magas marad. Hiába terjed az elektromos autózás, még évtizedek kellenek ahhoz, hogy az elektromos közlekedés részaránya érdemben befolyásolja az olaj iránti igényt. Rohamosan növekszik mellette például Kína energiaszükséglete. A kínálat viszont egyre kisebb lesz. A fejlett országok egyre kevésbé támogatják az olaj kitermelését. Nem vágnak bele környezeti szempontból kockázatos kutatásokba, beruházásokba. Például Magyarországon is kénytelen volt visszavonulni a MOL, nem fog olajat keresni az Őrségi Nemzeti Park területén. Hasonló szempontok minden országban előtérbe kerülnek. Messze már az az idő, amikor az olajipar igényei mindent felülírtak. Így viszont a világpiacot egyre inkább az OPEC és a hozzá hasonlók uralják, melyek az árak magas szinten tartásában érdekeltek. 

Az egyik fő befolyásoló tényező tehát Magyarországon a tartósan magas üzemanyag-ár irányába hat. Lehetne-e ezt valamivel ellensúlyozni? 

Tartósan magas üzemanyagárra számítsunk

Ma az üzemanyag árának a jelentős része a költségvetés adóbevétele. Ez két nagy tételt jelent: a jövedéki adót és az áfát. A jövedéki adó évek óta az olaj világpiaci árától függ: ha az olaj 50 dollár fölé emelkedik, akkor a gázolaj adója 110,35 forint. Az 50 dolláros ár alatt magasabb az adó, a gázolajnál ez literenként 120,35 forintot jelent.  Az 500 forintos árból tehát 106,3 forint az áfa és 110,35 a jövedéki adó. Mindössze 283,35 forint a tényleges nettó üzemanyag-ár. Sajnos sem a jövedéki adó, sem az áfa változására a közeljövőben nem számíthatunk. Elemzők azt sem jósolják, hogy a forint árfolyama tartósan emelkedni kezdene – sőt, további esésre is fel kell készülnünk. Tehát ez sem fogja enyhíteni az árakat. Mindent figyelembe véve arra kell tehát felkészülnünk, hogy az üzemanyagok ára tartósan magas marad. Lehet, hogy emelkedni is fog, lehet, hogy visszakúszik 500 forint alá, de érezhető csökkenésre semmiképpen sem alapozhatunk.

Befagyasztják

Az üzemanyag árának a jelentős része a költségvetés adóbevétele. Ez két nagy tételt jelent: a jövedéki adót és az áfát. A november eleji 500 forintos árból például 106,3 forint az áfa és 110,35 a jövedéki adó. Mindössze 283,35 forint a tényleges nettó üzemanyag-ár. De nem az adókhoz nyúl hozzá a kormány. (Itt amúgy is korlátozott lenne a mozgástere, mert ezeket uniós szabályok is rögzítik. ) Lapzártánk idején még nem jelent meg a szabályozás, de a hírekből annyit tudni lehet, hogy az árakat befagyasztják. November 15-től a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti ára sehol sem lehet több 480 forintnál. Az árrögzítés a kereskedők árrésének a kárára megy: a MOL, a Shell, az OMV és a többiek kénytelenek lenyelni a veszteséget, mert kompenzálni nem fogják őket.

Az árbefagyasztás február 15-ig érvényes. Hogy utána mi lesz, egyelőre nem lehet tudni. Az elemzők szerint nem valószínű, hogy a forint árfolyama tartósan emelkedni kezdene – sőt, további esésre is fel kell készülnünk. Tehát ez sem fogja enyhíteni az emelkedő világpiaci árakat. Ha februárig nem születnek újabb intézkedések, akár EU-s szinten, akkor könnyen lehet, hogy jövőre újra szembesülnünk kell az 500 forint feletti üzemanyagárakkal.  

Nagy Csaba