A magyar buszos vállalkozások az elmúlt háromnegyed év során szinte semmilyen állami segítséget nem kaptak, miközben bevételeik 70-100 százalékát elvesztették a járvány és a nyomában járó utazási korlátozások miatt. Olvasóinkat kértük, hogy számoljanak be helyzetükről, a koronavírus okozta visszaesésről. Az eredmény letaglózó. 

A többség turisztikai vállalkozó

Felmérésünk november második felében készült, 119 olvasónk segítségével. Ekkor éjszakai kijárási tilalom van, a külföldi utazásokat ellehetetlenítik a határforgalmi korlátozások, belföldön pedig zárva tartanak a szálláshelyek, és csak elvitelre dolgoznak az éttermek. 

Válaszadó olvasóink többsége turisztikai célú személyszállítással foglalkozik (83%). Mellette jelentős a munkásszállítás, a gyermekek szállítása, vagy az egyéb különjárati fuvarok lebonyolítása, például sportegyesületek utaztatása. Legtöbben kisvállalkozók, ötödrészük egyetlen vagy legfeljebb 2 busszal dolgozik, 33,6 százalékuk legfeljebb 5, további 26,9 százalékuk maximum 10 járművet üzemeltet. Mindössze 4 vállalkozás működtet 25-nél több járművet, 13,4 százalékuk közepes méretű, 10-25 buszt üzemeltető cég. Kétharmaduknak nincs más bevételi forrása a személyszállításon kívül. Mindössze 30 százalékuk rendelkezik egyéb bevétellel, például vannak akik teherszállítással is foglalkoznak.  

Bevételeink háromnegyede odaveszett

Az elmúlt nyolc hónap padlóra küldte ezt a piacot. A válaszadók  62,4 százaléka arról számolt be, hogy bevételei több mint háromnegyedét veszítette el az idén.  Csupán a válaszadók ötöde (19,5 %) könyvelhetett el némileg kevesebb, 50-75 százalékos bevétel csökkenést, és mindössze nyolcan (6,8 %) számoltak be 25 százalék alatti visszaesésről. Láthatjuk, hogy  a  buszos szakma saját bőrén érezte a kedvezőtlen folyamatokat. – “Súlyos gondokat okozott a válság, s egyelőre nem találtunk megoldást a mostani helyzetre”– mondja a vállalkozók többsége (86,6 %). Ennél is súlyosabb képet rajzolt kilenc vállalkozó, akiknek végleg tönkrement az üzlete az elmúlt hónapok során (7,6%). Olyan pedig nem volt, akinek a cége egyáltalán ne érezte volna meg a kedvezőtlen folyamatokat.

Utcára került dolgozók

A megrendelések elvesztése az alkalmazottak elbocsátásához és a buszok forgalomból történő kivonásához vezetett. Sajnos a legtöbb vállalkozásnak mindkét megoldással élni kellett. “Dolgozóink több mint felétől megváltunk” mondja az elbocsátást választók 64,1 százaléka. Negyedük (23,8%)  25-50 %-os leépítést volt kénytelen meglépni, 11,2 %- uk a dolgozók kevesebb, mint negyedétől vált meg. A megmaradt dolgozók sem tudtak igazán munkát végezni,  közel kétharmaduknak csak a csökkentett munkaidő maradt (71,4 %). 

Forgalomból kivonva állnak a buszok

Vészmegoldás volt a buszpark csökkentése. A munka nélkül maradt, leállított buszok csak folyamatos költséget jelentenek: milliós összegű kötelező biztosítás, casco, adó stb. Az ideiglenesen kivonással  legalább a kgfb-t meg lehet spórolni, de a nem szüneteltethető cascot továbbra is fizetni kell.

A felmérés szerint a vállalkozások több mint fele (52,1%) a buszpark háromnegyedét kivonta a forgalomból, és mindössze 11,8 százalék nem állított le buszt. 6,7 százalék kevesebb mint a a buszok negyedét vonta ki ideiglenesen a forgalomból, 15,01% kevesebb mint a felét, s 14,3 százalék a buszoknak több mint a felét, de kevesebb mint a háromnegyedét. 

A buszok leállítása mellett sokaknak élniük kellett az erőteljesebb lépéssel, a járművek eladásával is. A különjárati szektor agóniáját mutatja, hogy a felmérésben résztvevők közel negyede (22,6 %) már rákényszerült buszai egy részének az eladására, 54,8 százalék pedig tervezi a megválást.   

Mi vár ránk jövőre?

Olvasóink majdnem fele mindezek ellenére optimista. 42,7 százalékuk úgy érzi a mostani nehéz helyzet ellenére túl fogja élni ezt az időszakot.Talán éppen ez a derűlátás tette lehetővé, hogy  felépítsenek egy céget, piacot szerezzenek és kiszolgálják az ügyfeleiket. A többség azonban borúlátó, kétségesnek látja a válság túlélését (43,6 %). 11,1 százalék még markánsabban fogalmaz, úgy látja, tönkre fog menni a cég. 

Megkérdeztük olvasóinkat a konkrét terveikről is, hogy mihez kezdenek majd, hogyan csökkentik a rájuk zuhant korlátozások hatását. Többségük egyszerűen a kivárást választja. Remélik a fellendülést, bíznak abban, hogy egy idő után visszaállnak a munkavégzés régi feltételei. Legtöbben elengedhetetlennek tartják az állami beavatkozást is, s többnyire az alábbiakat javasolják:

• járulékok csökkentése
• bértámogatás
• iparűzési adó átütemezése
• gépjárműadó csökkentése
• casco és kgfb díjainak csökkentése
• a hitelmoratórium alatt felhalmozódott kamatok elengedése
• vissza nem térítendő támogatás az autóbuszok darabszáma vagy a 2018-19-es árbevétel alapján
• útdíjak csökkentése, vagy legalább a 2021-es díjemelés elhalasztása
• éves autópálya-matricák érvényességének meghosszabbítása 2021-re.

Látványosan hiányzik az állami segítség

Nem meglepő, hogy a buszos vállalkozóknak nincs jó véleményük az állami segítségről. Legtöbben a hitelmoratóriumot vették igénybe, ez 28,3 százalékot érintett. A válaszadók egyharmada említette a piacfelügyeleti díj elengedését. 

A járvány okozta gazdasági visszaesést a kormány két fő eszközzel igyekezett mérsékelni egyes ágazatokban: a bérekre rakódó járulékok elengedésével és a részmunkaidős bértámogatással. A járulékkedvezmény az idegenforgalomban nagyon is érintett buszos vállalkozásokra nem volt érvényes. Így csak azok tudtak élni a lehetőséggel, akiket más tevékenységük sorolt a kedvezményezett körbe. Így összességében a cégek 5,9 százalékát érintette ez a kedvezmény. A részmunkaidős bértámogatást a vállalkozások 5,3 százaléka tudta kihasználni. Ezeken kívül más segítséget, kedvezményt a vállalkozások nem kaptak. 

A hitelmoratóriummal kapcsolatban még nem tudni, hogy jövőre mire számíthatunk: a vállalkozások számára a további törlesztés-mentességet az igazolható gazdasági visszaesés mértékéhez kötötte a kormány, ennek részletes feltételei azonban még nem jelentek meg. Egyelőre tehát nem tudjuk, ki élhet tovább a törlesztési moratóriummal, és kinek kell elkezdenie bevétel nélkül is fizetni a lízingre vásárolt járművek havi díjait. 

A válaszok alapján úgy tűnik, a hitelmoratórium nem volt általánosan elfogadott megoldás. Mindössze a válaszoló cégvezetők 28,8 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Az összes válaszoló 44,8 százaléka úgy nyilatkozott, hogy jövőre nem fog élni ezzel a lehetőséggel. Egy részük esetleg megfontolja, s 36,8 százalékuk véli úgy, hogy biztosan igénybe veszi a hitelmoratóriumot, ha lehetősége lesz rá 2021-ben. 

Mikor lesz vége? 

Nincs egyetértés abban, hogy a vállalkozók mikorra várják a helyzet normalizálódását. Úgy tűnik, a legtöbben nem számítanak arra, hogy 2021-ben a régi feltételek szerint dolgozhatnak. A többség legkorábban 2021 második felére vagy 2022-re teszi a korábbi állapotokhoz hasonló helyzet visszatérését. A pesszimistábbak szerint erre még éveket kell várni, s talán csak 2023 után számíthatunk a helyzet normalizálódására.

Nagy Csaba