Szigorított a kormány a munkavédelmi előírásokon. Az eddiginél több feladathoz kell szakembert igénybe vennünk, az 50 főt meghaladó, nagyobb cégeknek pedig felsőfokú végzettségű munkavédelmi szakembert kell keresniük. Változott a munkavédelmi törvény, összegyűjtöttük a módosításokat.

A törvénymódosítás indoklása szerint több változásra azért került sor, mert a munkavédelem elég mostoha helyet foglal el a vállalkozások életében. Sok esetben nem megfelelő az oktatás, nem jutnak el a dolgozókig az információk, s ez az oka több baleset bekövetkezésének. Másutt a munkáltatók nem ismerik az előírásokat, vagy nem törődnek velük, ezért nem készülnek el az elvárt dokumentumok vagy például baleseti vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvek. Az ilyen hiányosságoknak köszönhetően kaptunk most több szigorítást is a munkavédelmi előírásokban.

50 alkalmazott felett kell felsőfokú szakember

A munkavédelemhez kapcsolódó feladatok többsége szaktevékenységnek számít, azaz csak munkavédelmi szakember végezheti őket. Az viszont nem igazán számított, hogy neki közép- vagy felsőfokú-e a végzettsége. A nagyvállalati szintig nem volt kötelező felsőfokú végzettségű szakember alkalmazása. Ez most annyiban változott, hogy már az 50 főt meghaladó cégeknél is bizonyos feladatokat a jövőben csak felsőfokú szakember végezhet.

A legfontosabb ezek közül a kockázatértékelés és a hozzá kapcsolódó megelőzési stratégia kialakítása. Ezeket az 50 főt meghaladó és I. és II. veszélyességi osztályba tartozó vállalkozásoknál csak felsőfokú szakember készítheti el. (A kockázatértékelést minden munkáltatónak el kell készítenie, ez a legfontosabb dokumentuma a munkavédelmi intézkedéseknek. Az elemzésben be kell mutatni a várható veszélyeket, majd ki kell dolgozni azt is, hogy milyen lépésekkel fogják kiküszöbölni, megelőzni ezeket a feltárt veszélyeket. Az ehhez csatlakozó megelőzési stratégiában pedig azt kell megtervezni, hogy milyen legyen a vállalkozás munkavédelmi állapota.) A fuvarozás az I. veszélyességi osztályba tartozik, tehát érinti ez a kötelezettség.

Munkavédelmi oktatás

Szigorodott a munkavédelmi oktatás lebonyolítása is. Az oktatás tematikájának a kidolgozásához eddig is elvárta a törvény munkavédelmi szakember közreműködését, de azt nem részletezték, hogy mennyire legyen szigorú ez a közreműködés. Most egyértelművé tették, hogy az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. Ez azt jelenti, hogy mostantól az oktatások tematikáját csak munkaügyi, az egészségügyi részt pedig munka-egészségügyi szakember dolgozhatja ki. Az egészségügyi rész annyi könnyítést kapott, hogy azt nemcsak orvos, hanem munka-egészségügyi tudással rendelkező személy is megcsinálhatja. Ekkor is kell azonban a foglalkozás-egészségügyi orvos jóváhagyása.

Orvos helyett egészségügyi szakember 

Az orvosok mellett a más végzettséggel rendelkező egészségügyi szakemberek bevonása szélesebb körben megjelent. Erre az orvoshiány miatt volt szükség. Lehetővé tették, hogy a legtöbb munka-egészségügyi feladatot szakmai, de nem orvosi szakképesítéssel is el lehessen látni. Ez a közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személyeket jelenti. Például a munkahely, munkaeszköz, egyéni védőeszköz ellenőrzését, kockázatértékelést önállóan is végezhetik, a dolgozók munkavédelmi vizsgálatát viszont továbbra is az orvosnak kell felügyelnie.

Üzembe helyezés előtti előzetes vizsgálat

Több közreműködésre kell számítanunk a munkavédelmi szakembertől különböző gépek, eszközök üzembe helyezése kapcsán is. 

A munkavédelmi törvény szerint a veszélyesnek számító munkahely, létesítmény, eszköz üzembe helyezése előtt el kell végezni egy munkavédelmi célú előzetes vizsgálatot. Veszélyes eszköz például minden járműemelő, emelőtargonca, rakodógép. Ez a vizsgálat szaktevékenységnek minősül, így csak munkavédelmi szakember végezheti. Szükség van a későbbiekben időszakos vizsgálatokra is. Ezt az időszakos vizsgálatot csak munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

A jogalkotók azt az ellentmondást akarták megszüntetni, hogy ha az időszakos vizsgálathoz szakértői jogosultság kell, akkor miért lehet elég az alacsonyabb szintű képzettség az üzembe helyezés előtt? Az ellentmondást úgy oldották fel, hogy az üzembe helyezés előtti vizsgálatot is szigorították. Így most az üzembe helyezés előtti munkavédelmi szempontú vizsgálatnál szakirányú képzettség és munkavédelmi szakképzettség szükséges, veszélyes technológia esetén pedig elvárás a munkabiztonsági szakértői engedély megléte is.

Veszélyes anyagokkal érintkezés bejelentése

A munkáltatónak eddig is nyilvántartást kellett vezetnie azokról a dolgozókról, akik veszélyes anyagokkal érintkeztek, különösen, ha rákkeltő anyagokkal kerültek kapcsolatba. Ezt most az eddiginél jobban részletezték. Jelentést és nyilvántartást kell készíteni mindazokról, akik munkájuk során a következő anyagokkal érintkeznek: 

• rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagok (a mutagén olyan mérgező anyag, ami genetikai sérülést okoz)
• biológiai tényezők (pl. fertőző anyagok)
• azbeszttel munkát végzők
• túlnyomásos légtérben munkát végzők
• ha magas az éles és hegyes eszközök okozta sérülések kockázata. 

Munkavédelmi képviselő kötelező képzése

A korábbi törvényszöveg alapján a munkavédelmi képviselőnek a megválasztását követő egy éven belül kötelező továbbképzésen kell részt vennie (munkavédelmi képviselőt ott kell választani, ahol a dolgozók létszáma meghaladja a 20 főt). Ez ettől az évtől problémás lett volna, mert megváltozott a képzési szabályozás, és nem lett volna indítható olyan képzés, amit a jogszabály előírt. Az új előírás szerint a munkavédelmi képviselők képzése alapvetően távoktatás néhány személyes találkozással, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatás formájában valósulhat meg. Szigorítás, hogy a 16 órás első képzést a megválasztást követően nem egy éven, hanem 6 hónapon belül kell elvégezni. Ezt követően évente további 8-8 órás képzésen kell részt vennie.

Balesetek – a hatóság is felveheti a jegyzőkönyvet

Jelentős gondnak tartja a munkavédelmi hatóság, hogy sok esetben nem készülnek el a munkabalesetekről szóló jegyzőkönyvek még akkor sem, amikor a hatóság már meghozta a határozatát. Ez azért nem jó, mert a jegyzőkönyv hiánya miatt sokszor a sérült nem jut megfelelő társadalombiztosítási ellátáshoz. Továbbá a munkabaleseti statisztikát is torzítja. Ezért úgy változtatták meg a törvényt, hogy ilyen esetben maga a hatóság fogja a jegyzőkönyvet megírni és azt az érintett feleknek elküldeni.

Nagy Csaba