A személyszállításban az országhatár átlépése szinte mindennapos. A munkavállalók kiküldetését szabályozó uniós irányelv eddig azonban általános jellegű volt és nem vette figyelembe a személyszállítási ágazat sajátosságait. Ezért volt szükség az irányelv kiegészítésére, az ágazatra vonatkozó szabályok meghatározására. Ez 2020-ban megtörtént,                                                                                                       az új rendelkezések február 2-tól lépnek életbe.

Nézzük meg, hogy személyszállító vállalkozóként milyen változásokra számítsunk!  

Az Európai Unióban kiemelt jelentősége van a szolgáltatásnyújtás szabadságának. Bátran dolgozhatunk az Unió bármely tagállamában azonos versenyfeltételek mellett. Aki azonban a munkavállalóit a magyar határon túlra küldi dolgozni, annak be kell tartania az uniós kiküldetési irányelvet. Az elmúlt években ennek köszönhetően ismerkedtünk meg az osztrák, német, francia, belga kiküldetési platformokkal, és ez volt az alapja annak is, hogy külföldi minimálbért fizetünk a sofőröknek. Buszos vállalkozóként az árufuvarozós kollégáknál némileg szerencsésebbnek érezhettük magunkat, mert Ausztria és Németország kivételével a turisztikai utakat kivették a kiküldetési rendelet hatálya alól.  Így bejelentéssel csak ennél a két országnál és kabotázsnál kellett foglalkoznunk. Mi változik 2022 februárjától?

Ki a kiküldött munkavállaló?

Kiküldött dolgozónak azt tekintjük, akit munkáltatója ideiglenesen egy másik tagállamba küld egy feladat elvégzésére. A kiküldött munkavállaló munkaviszonyban áll az őt alkalmazó vállalkozással. Például kiküldetésben dolgozik az a buszsofőr, akit  magyar munkáltatója megbíz azzal, hogy a vállalkozás buszával egy turistacsoportot Lengyelországba szállításon. Ezzel ellentétben továbbra sem lesz kiküldött munkavállaló az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozóként sofőrködő tulajdonos. 

Az új 2020/1057 EU irányelv pontosan meghatározza, hogy mi nem számít februártól kiküldetésnek. Nem lesz kiküldetés

– a tranzitfuvar, 

– az üresjáratok, 

– valamint a kétoldalú személyszállítási műveletek sem (a díj ellenében és a saját számlás szállításra is vonatkozik). 

Számunkra ez azt jelenti, hogy ezeket a fuvarokat nem kell bejelentenünk, és nem kell ezekre az utakra külföldi minimálbért fizetni a sofőrnek.

Mi számít kétoldalú személyszállításnak?

Kétoldalú szállításnak számít az, ha a járművezető a következő műveletek bármelyikét végzi:

– a letelepedés helye szerinti tagállamban vesz fel utasokat, és egy másik tagállamban vagy egy harmadik országban teszi le őket (pl.: Magyarországról Ausztriába szállítunk egy csoportot) vagy

– egy tagállamban vagy egy harmadik országban vesz fel utasokat, és a letelepedés helye szerinti tagállamban teszi le őket (pl.: Spanyolországból szállítunk utasokat Magyarországra); vagy

– a letelepedés helye szerinti tagállamban vesz fel utasokat, és ott is teszi le őket, miután helyi kirándulást tettek egy másik tagállamban vagy egy harmadik országban (Pl.: egynapos Kassai városnézés).

Februártól így nem lesz bejelentés köteles egy osztrák vagy német turistaút! Eddig jelentenünk kellett az ilyen utakat és minimálbért is fizettünk erre a sofőrnek. Február 2-tól ezt már nem kell megtennünk.

Fontos: a rendelet szerint az még belefér a kétoldalú szállításba, ha egyszer utasokat veszünk fel és/vagy teszünk le egy olyan országban, amin áthaladunk. De ez csak abban az esetben áll fenn, ha nem kínálunk személyszállítási szolgáltatást a kezdeti és a végső helyszín között. A visszaútra is ugyanezt a szabályt kell alkalmazni. Ha tehát, mondjuk Németországból hazafelé valaki kiszáll Ausztriában, attól még nem fog az út kiküldetésnek számítani. 

Ez a mentesség azonban 2023. augusztus 19-től már csak akkor lesz érvényes, ha a buszban új, a határátlépéseket automatikusan rögzítő menetíró van. Tehát bár elvileg ráérnénk később is cserélni a tachográfot (a korongosokat 2024. decemberéig, az első generációs okos tachográfokat pedig 2025. szeptemberig), jövő augusztustól ha nem új típusú menetíró van a buszban, akkor ezek az útközbeni utas felvételek vagy letevések már nem férnek majd bele a kétoldalú szállításba, hanem kiküldetésnek számítanak. 

Olvasóinkban joggal merülhet fel a kérdés, hogy egy három-négy országot érintő buszos körút vajon kétoldalú szállításnak fog minősülni vagy sem? Valószínűleg igen, de a jogszabályból nem lehet teljes biztonsággal kibogarászni a választ. Ezt a kérdést feltettük szakértőknek is, és amint megérkezik a válaszuk, tájékoztatjuk olvasóinkat.

Milyen fuvarok tartoznak a kiküldetési rendelet alá?

Kiküldetésnek számítanak viszont:

– a kabotázs fuvarok (pl.: utasokat veszünk fel Bécsben és Grázban tesszük le őket)

– és a nem kétoldalú személyszállítások (Romániában veszünk fel utasokat, akiket Csehországba szállítunk)

Fontos változás, hogy februártól minden a kiküldetési irányelv alá tartozó fuvart jelentenünk kell. Így nemcsak a francia kabotázst kell bejelenetünk, hanem a bolgár, lengyel, román stb. kabotázst vagy nem kétoldalú fuvart is. Sőt ezen fuvarokra a helyi minimálbért is meg kell fizetnünk a sofőrnek.

Kiküldetések bejelentése

A sofőrök kiküldetését februártól egy uniós felületen kell rögzítenünk. Tehát már nem az osztrák, olasz, német felületen jelentünk! Az Európai Unió bejelentési felületét (IMI) a www.postingdeclaration-training.eu oldalon érjük el, vagy a következő linken: bit.ly/EUkikuldetes érhetjük el.

A felületet 2022.02.02-től kötelező használni, de már lehet regisztrálni, és ismerkedni vele. Az oldal többnyelvű, lehetőségünk van magyarra váltani. Első lépésként  a nevünk és e-mail címünk megadásával regisztrálnunk kell, és létre kell hoznunk egy felhasználói fiókot. Ha sikeresek voltunk, akkor megérkezik a visszaigazoló üzenet.

Pár perc elteltével már be is léphetünk a felületre. Itt adjuk meg:

– vállalkozásunk adatait: székhely, adószám stb.

– a szakmai irányító adatait

– a közösségi engedélyünk számát.

Ezután rögzíthetjük a kiküldetéseket a következők megadásával:

– a járművezetők adatai: név, születési idő, tartózkodási helyének címe és vezetői engedélyének száma (a sofőrkártya számára is szükség van a rögzítés során);

– a járművezető munkaszerződésének kezdő napja és a munkaszerződésre alkalmazandó jog (esetünkben a magyar jog );

– a kiküldetés tervezett kezdő és végdátuma;

– a gépjárművek rendszáma;

– a szakmai irányító vagy más kap­cso­lat­tar­tó(k) elérhetőségei, akik a fogadó tagállam hatóságaival egyeztetnek, valamint a dokumentumokat és értesítéseket elküldik és fogadják;

– a szállítás típusát: árufuvarozás, személyszállítás, nemzetközi fuvarozás, kabotázs.

A felületen egy naptól hat hónapig terjedő kiküldetést tudunk bejelenteni. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem kell minden alkalommal bejelentést tenni, hanem – ahogy eddig is – fél évre szólhat a kiküldetés bejelentése. A bejelentések utólag is módosíthatók, így ha korábban nem adtuk meg, hogy kabotázst végeznénk azt később is bejelenthetjük.

A bejelentő felületeten lehetőség van a kiküldetés:

– megújítására (ha lejár a korábbi bejelentésünk) 

– visszavonására,  

– módosításátra

– és törlésére is.

A kiküldetési nyomtatványnak a sofőrnél kell lenni

A bejelentés után a felületről nyomtassuk ki a kiküldetési nyomtatványt. Ebből egy példányának a gépjárművezetőnél kell lenni elektronikus vagy nyomtatott formában. Ellenőrzéskor kérhetik ennek  bemutatását. 

A kiküldetések ellenőrzése 

Az uniós felület több lesz egy bejelentő rendszernél. Minden ország hatósága ezen keresztül fog kommunikálni velünk. Itt kapunk értesítést arról, ha valamely hatóság ellenőrzést kezdett, és ahhoz adatokat, dokumentumokat kér tőlünk. Éppen ezért nem árt rendszeresen belépni az oldalra. 

Ellenőrzés esetén ezen a felületen keresztül tudjuk majd benyújtani a hatóságok felé a szükséges dokumentumokat, itt válaszolhatunk a kérdéseikre. Nyolc hetünk lesz a kért adatok összegyűjtésére, melyeket egy vagy akár több szakaszban is be tudunk majd nyújtani.

Abban az esetben, ha nem reagálunk a megkeresésekre a magyar hatóságok feladata lesz segíteni a másik tagállamot. Arról is lesz információnk a rendszeren keresztül, hogy a fogadó tagállam adatot kért a magyar hatóságoktól, valamint arról is, hogy az adatokat a hatóságok a fogadó tagállam rendelkezésére bocsátották.

A felületen mindez fent lesz:

– láthatjuk, hogy az uniós országok hatóságai milyen plusz iratokat kérnek tőlünk, és itt tudunk ezekre a kérésekre válaszolni (pl.: ellenőrzéseknél).  

– láthatjuk azokat a dokumentumokat, amiket a magyar hatóságok a külföldi hatóságok rendelkezésére bocsátottak;

– levelet írhatunk a kiküldetés helye szerinti tagállam illetékes hatóságának;

– tájékozódhatunk, hogy a fogadó tagállam hatósága lezárta-e a dokumentumbekéréseket. (Például Németország ellenőriz minket, és az IMI-n keresztül kér adatokat. Ezt elküldtük, ők feldolgozzák, és eldöntik mit szeretnének kezdeni velünk: kérnek-e még valamit, vagy lezárják a folyamatot. Ha ezt elfelejtik, akkor 24 hónap után automatikusan zár a rendszer.)

Milyen dokumentumokat kérhetnek?

Az ellenőrzések alkalmával igazolnunk kell, hogy megfizettük a küldetésre járó minimálbért. Az erről szóló dokumentumokat a hatóságok kérésére be kell nyújtanunk az IMI felületen. A következő dokumentumokra lehet szükség:

– sofőrjeink díjazásával kapcsolatos dokumentumok (bérszámfejtési papírok)

– a munkaszerződés vagy azzal egyenértékű okirat (pl.: munkáltatói igazolás),

– a járművezető munkájára vonatkozó munkaidő-nyilvántartás,

– a bérek kifizetést igazoló dokumentumok.

Tájékoztatni kell a sofőröket

Munkáltatóként a sofőröket tájékoztatnunk kell a kiküldetéshez kapcsolódó jogaikról és kötelességeikről. Érdemes erről oktatást tartani, valamint írásban meggyőződni arról, hogy elsajátították-e az ismereteket. Így elkerülhetjük az utólagos kellemetlenségeket.

Mivel igazoljuk, hogy “mentes” fuvart végzünk?

Bejelenteni csak a kiküldetéseket kell. Ha a sofőr „mentes” a bejelentés alól, akkor legyen nála olyan irat, amivel ezt igazolja. Ez lehet például a kétoldalú szállítást vagy a tranzitot igazoló szállítási szerződés, az autóbusz menetlevél és a menetíró kinyomata is.  

Vállalkozók: igazolni kell a mentességet 

A kiküldetési szabályok csak munkavállalókra vonatkoznak, vállalkozókra nem. De társas vagy egyéni vállalkozóként is igazolnunk kell a mentességünket, azaz hogy nem vagyunk munkavállalók. Erre az eddigi gyakorlatnak megfelelően alkalmas

– egyéni vállalkozóknál: az egyéni vállalkozók nyilvántartásából származó kivonat másolata (www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo)

– társas vállalkozóknál: 

– az alapító okirat vagy

– a cégkivonat. 

A német, angol, francia nyelvű cégkivonatot térítésmentesen kérheti a vállalkozás tulajdonosa személyesen a céginformációs szolgálat ügyfélszolgálatán (1055 Bp., Báthory u. 12.). Hiteles magyar nyelvű cégkivonatot az interneten is igényelhetünk itt: bit.ly/ceginfo1.

Az iratokat érdemes angol, német nyelvű fordításban magunknál tartani. A fordításnak nem kell hitelesnek lennie.

———————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Legyen a fuvarokmányok között az A1-es igazolás is

 magyarországi munkavállalók kiküldetés esetén is a magyar társadalombiztosítási rendszerben maradnak. Ezt igazolja az uniós A1-es nyomtatvány, amit kiküldetés alatt bármikor kérhetnek a hatóságok (pl. munkaügyi ellenőrzés során). Az A1-es nyomtatvány egységes az unión belül, azt minden tagállam elismeri. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kérhetünk angol vagy német nyelvű A1-es igazolást is, de mivel ez egy egységes adattartalmú dokumentum, elvileg akkor sincs baj, ha magyar nyelvű. Az A1 igazolást a társas vállalkozók és az egyéni vállalkozók is tartsák maguknál!

Fontos: alkalmi munkavállalóknak nem állít ki A1-es igazolást a NEAK. Ennek oka, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem válik biztosítottá a dolgozó. Ez azt jelenti, hogy alkalmi sofőrre külföldi fuvart nem bízhatunk.

———————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Bele kell tanulni

Láthatjuk, hogy számos plusz feladat hárul ránk az új rendelkezések bevezetésével.

Ez kezdődik azzal, hogy meghatározzuk, hogy a végzett munka kiküldetésnek minősül-e. Ha igen, úgy tisztában kell lennünk a fogadó tagállam bérezési, juttatási rendszerével, majd ez alapján úgy számfejteni a munkabért, hogy egy utólagos ellenőrzés alkalmával a hatóságok egyértelmű bizonyítékot kapjanak arról, hogy megfizettük a szükséges összeget. 

Mivel a szabályok pontosan meghatározottak, így feltehetően folyamatos ellenőrzések várhatóak.

Kovács Nikoletta