Már a koronavírus-járvány előtt is felvetődött, hogy a sofőrhiányt az EU-n kívüli országokból induló bevándorlókkal lehetne enyhíteni. Ráadásul nem csak Magyarországnak vannak ilyen tervei: Olaszországban például a logisztikai szolgáltatók szólították fel a kormányt, hogy nagyobb számban tegye lehetővé az Unión kívüliek munkavállalását. Ott legalább 5 ezer sofőrre lenne azonnal szükség, de 17 ezret is tudna foglalkoztatni az ágazat. 

A sofőrhiány egész Európában létező probléma – nem véletlenül jut egyre több ország arra a gondolatra, hogy külföldi, elsősorban harmadik országbeli munkavállalókkal kellene feltölteni az üres álláshelyeket. 

Külföldi és külföldi között jelentős különbség van az alapján, hogy az illető EU-tagállamból érkezik-e vagy Unión kívüli ország állampolgára. Az uniós állampolgárok nem számítanak külföldinek. Ők ugyanolyan feltételekkel vállalhatnak nálunk munkát, mint a magyar állampolgárok. Sok vállalkozás korábban például romániai munkavállalókkal igyekezett feltölteni a sorait. Ma ez már jóval nehezebb, hiszen aki Romániából külföldre indul dolgozni, az nem Magyarországon áll meg. A hazai vállalkozások munkaerő-igényeit inkább szerb és ukrán munkásokkal próbálhatjuk kielégíteni.  

Magyarországon az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból származó ember foglalkoztatása munkavállalási engedély alapján történhet. Az engedélyt akkor lehet mellőzni, ha egy hiányszakmában szeretnénk EU-n kívüli, szomszédos országból, azaz vagy Ukrajnából, vagy Szerbiából érkező külföldit legfeljebb 90 napig foglalkoztatni.

Minden sofőri munka hiányszakma

Az elmúlt években arra törekedett a kormány, hogy a hiányszakmákban a lehető legegyszerűbb feltételekkel lehessen harmadik országos külföldieket foglalkoztatni. A hiányszakmákat a Pénzügyminisztérium állapítja meg. Azok a szakmák kerülnek ide, amelyekben legalább egy hónapja nem tudnak megfelelő létszámú munkaerőt biztosítani, vagy rövid idő alatt nagy létszámra lenne szükség és ez a szomszédos országok állampolgáraival hatékonyan megoldható lenne. Ezt a listát a minisztériumnak évente kellene frissítenie, ám 2018 óta, talán a járványnak is köszönhetően nem jelent meg újabb módosítás (a legutóbbi listát a Hivatalos Értesítő 2018. évi 36. számában találjuk a 21. oldaltól kezdődően). 

A hiányszakmák körét meglehetősen szélesen határozták meg, ezen ma több mint száz foglalkozás szerepel: informatikus, épületgépész, járművezető, építőipari szakmunkás, varrónő, asztalos és ápoló is jöhet könnyített feltételekkel. Sofőr például minden járműtípusra jöhet a mozdonyvezetőtől az autóbusz-vezetőn át a tehergépkocsi-vezetőig. 

Ukránok és szerbek foglalkoztatása: csak bejelenteni kell 

A szomszédos, nem EU országok állampolgárai munkavállalási engedély nélkül jöhetnek dolgozni Magyarországra. Ők az ukrán és szerb munkavállalók, hiszen a „Magyarországgal szomszédos harmadik ország“ kifejezés csak erre a két államra érvényes. 

Ők ma vízum nélkül utazhatnak be Magyarországra, akár munkavállalási céllal is. Ha 90 napnál rövidebb ideig tartózkodnak itt, akkor nem kell semmilyen külön engedéllyel rendelkezniük. A külföldi dolgozó foglalkoztatását a munkaadónak be kell jelentenie, de előzetes engedély nem kell hozzá. 

Más országból érkező külföldit akkor lehet foglalkoztatni, ha a munkaadó erre előzetesen bejelentette munkaerő-igényét a munkaügyi hivatalban, és arra nem közvetítettek ki más jelentkezőt (a munkaügyi hivatal ma a kormányhivatal munkaügyi kirendeltsége). E szabály alól idén a külföldi többségi tulajdonú vállalkozásokat mentesítették: számukra nem kell külön engedély akkor, ha a teljes létszám maximum 20 százalékát külföldi dolgozóval akarják feltölteni.

A foglalkoztatás bejelentése

Szerbia és Ukrajna állampolgárai tehát egyszerűsített módon, engedély nélkül jöhetnek dolgozni Magyarországra. A munkaadónak csak az illetékes járási hivatalban kell jeleznie, ha ilyen dolgozót akar foglalkoztatni. Ez akár egy sima levélben is megtehető. A bejelentésben az alábbiakat kell csak szerepeltetni:

– a foglalkoztató adatai

– a felvett külföldi dolgozók száma

– az egyes foglalkoztatottak életkora, iskolai végzettsége, állampolgársága

– a betöltött munkakörök FEOR száma

– a foglalkoztatási jogviszony formája (pl. heti 40 órás, munkaszerződés alapján történő foglalkoztatás).

Fontos, hogy ez a fajta foglalkoztatás csak 90 napnál rövidebb ideig lehetséges, ezért mindenképpen határozott idejű munkaszerződést kell kötnünk. 

TAJ-szám és adóazonosító is kell

Bármennyire is egyszerűsítették a munkavállalás feltételeit, a hivatalos iratok beszerzésétől nem tekinthetünk el. Elsőként TAJ-számot és adószámot kell beszerezni. A TAJ-szám igénylését a foglalkoztató kezdeményezi. A járási kormányhivataltól kell ehhez megrendelőt kérni. Az igénylés leírását itt találjuk részletesen: bit.ly/tajkartya.

Az adóazonosítót szintén a munkáltató kéri ki, ezzel a NAV-hoz kell fordulni. 

Jogosítvány, járművezetői igazolvány

A külföldi sofőr Magyarországon is használhatja otthoni jogosítványát, kivéve akkor, ha azt nem latin betűs írással állították ki. Ekkor hiteles fordításra van szükség.  

A jogosítvány mellett be kell szereznie a sofőrnek egy úgynevezett járművezetői igazolványt is. Ezt a közlekedési hatóság adja ki. Az erre vonatkozó szabály előírja, hogy az igényléshez be kell nyújtani a munkaszerződés és az útlevél mellett a munkavállalási engedélyt is. Ezt még mindig nem módosították a rendeletben, holott a szomszédos országok lakói évek óta munkavállalási engedély nélkül jöhetnek dolgozni. Az engedély helyett írjunk egy nyilatkozatot, amiben hivatkozunk arra, hogy a munkavállalás 445/2013 kormányrendelet 15.§ 6. pont alapján munkavállalási engedély nélkül történik. 

Az igényléshez be kell nyújtani még a sofőr szakmai képesítését igazoló okirat hiteles másolatát és annak hiteles fordítását is. Ez a GKI vizsgát jelenti, amit tehát nem mellőzhetünk a külföldi dolgozók esetén sem. Ha nem rendelkezik ilyen képesítéssel a külföldi sofőr, akkor itteni munkavállalása előtt el kell végeznie a tanfolyamot. 

Nagy Csaba