Olvasónk szélvédője és negyed millió forintja bánja, hogy a buszával elhaladt a Magyar Közút éppen dolgozó fűkaszáló traktora mellett. A cég már kétszer elutasította a kárigényét, pedig a helyzet elég egyértelmű. Mit tehetünk ilyen esetben a gyors kártérítés érdekében?

Egy pénteki napon olvasónk Mercedes busza a telephelyére tartott. Az út kihalt volt, csak a túloldalon dolgozott a Magyar Közút fűnyíró traktora. Ahogy a busz elhaladt a munkagép mellett, a sofőr egy hatalmas csattanást hallott, majd szép lassan két repedés indult el a szélvédőjén.

Sofőrünk visszament a munkagéphez. A kezelő megszemlélte és lefényképezte a sérült szélvédőt, és jelentette a történteket a Közút ceglédi kirendeltségén tartózkodó főnökének. A vezető hétfőre behívta Ceglédre a buszt, hogy vegyenek fel az ügyről jegyzőkönyvet. 

A szemlén a Magyar Közút formanyomtatványain fel is vették a jegyzőkönyvet, amit a gépkezelő is aláírt. Kollégánk pedig beadta a Magyar Közút saját, ún. „felelősségi kárbejelentő lapját”, amit a cég nyilvántartásba vett és visszaigazolt.

Néhány nap múlva olvasónk a Közút felelősségbiztosítója iránt érdeklődött, hogy annak is bejelenthesse az elszenvedett kárt. A cég viszont a biztosítója megnevezése helyett jelezte, hogy a kárt az önrészig nekik kell rendezniük, ezért a kár felmérésére független kárszakértőt kértek fel. A néhány nap múlva tartott szemle aztán hivatalosan is megállapította az első szélvédő cseréjének a szükségességét, amit a olvasónk el is végeztetett 234.950 Ft értékben. 

A Magyar Közút két hétig emésztette a történteket, majd egy rövid válaszlevélben nemes egyszerűséggel megtagadta a kártérítés kifizetését. Véleményük szerint munkagépük megfelelt az előírásoknak, használta a sárga villogót. Hivatkoztak egy rendeletre, ami szerint az ilyen járművet „csak fokozott óvatossággal lehet megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelőzni”. A benyújtott iratok pedig szerintük nem bizonyítják minden kétséget kizáróan a felelősségüket. Olvasónk megpróbált fellebbezni, de újabb 3 hét gondolkodási idő után csak egy újabb elutasító levél érkezett. 

Mit mond a jog?

A kavicsfelverődéssel okozott károknál két veszélyes üzem találkozik. Az egyik autó üzemeltetése során keletkezik a másikban kár. Ilyenkor az köteles kártérítést fizetni, aki a kárért felelős. Ha a kár egyik félnek sem róható fel, akkor a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében felmerült. Vagyis aki a tevékenységével felverte a kavicsot a másik autó szélvédőjére, az köteles az ezzel okozott kárt megtéríteni. A kárt nemcsak a károkozónak, de a kavicsfelverődést okozó gépkocsi kötelező felelősségbiztosítójának is be lehet jelenteni. 

Bizonyítani kell

A kártérítés felelősség tehát egyértelmű, a gond inkább a bizonyítással szokott lenni. Merthogy a káreseményt mindig bizonyítani kell. Nagy segítség lehet ilyenkor egy fedélzeti kamera vagy a járműben ülő tanú. Ha se felvételünk, se tanúnk nincs, akkor nehezebb a dolgunk. A bizonyításhoz a következőkre lesz szükség: 

– a károkozás pontos helye, 

– időpontja és 

– az érintett járművek adatai. 

Mit tegyünk, ha ez velünk történik?

Kőfelverődéskor azonnal jegyezzük fel a vétkes jármű rendszámát, az időpontot és a helyszínt! Ha a kárt okozó jármű mozgásban lenne, akkor a KRESZ betartásával próbáljunk neki jelezni, hogy álljon meg. Sajnos, ha a károkozót nem tudjuk beazonosítani, utolérni, akkor nem nagyon lesz esélyünk bárkitől is behajtani a kárunkat. 

Ha sikerül utolérni az autót, és a sofőr elismeri a károkozást, akkor töltsük ki a szokásos kötelező felelősségbiztosítós kárbejelentő lapot és írassuk alá vele! Ez a legtisztább, és a kártérítés szempontjából a legegyszerűbb megoldás. 

Ha a másik fél nem akarja elismerni a károkozást, akkor hívjunk rendőrt, és legalább azt érjük el, hogy vegye fel az adatokat és írjon egy jelentést az ügyről. Készítsünk fényképfelvételt, és kérjük el a másik fél kötelező biztosítójának a nevét és a kötvényszámot!  

És ha nem állna meg a másik jármű?

Első lépcsőben készítsünk fotót a helyszínről és a kárról! A kavicsfelverés nem szabálysértés vagy bűncselekmény. A rendőrségen így mi csak bejelentést tudnánk tenni, feljelentést nem. A bejelentés viszont nem bizonyítja az esemény megtörténtét, így ennek nincs is sok értelme. 

A legjobb, ha a rendszám alapján a MABISZ-tól lekérjük a másik fél kötelező biztosítójának a nevét (bit.ly/MABISZÉrdeklődés). Vegyük fel ezzel a biztosítóval a kapcsolatot és jelentsük be nála az eseményt! Az ő feladatuk kivizsgálni az ügyet. 

Előfordulhat, hogy a kárt okozó vagy a biztosítója nem látja megalapozottnak a felelősség kérdését. Legyünk kitartóak, ne fogadjuk el az első körös elutasítást, ha rendelkezésünkre áll a rendszám, és tanúval vagy felvétellel bizonyítani tudjuk az eseményeket.

Ha se tanúnk, se egyértelmű bizonyítékunk nincs, akkor nagyon nehéz dolgunk van, leginkább csak a „vétkes fél” jóindulatára számíthatunk. Ha ő tagadja felelősségét, kérhetünk ügyvédi segítséget, végső esetben bírósághoz fordulhatunk, de egyáltalán nem biztos, hogy ez eredményre vezet. 

Olvasónk esetében

A konkrét esettel kapcsolatban jogászunk elmondta, egyértelműbb lett volna a helyzet, ha a két fél még a helyszínen kitölt és aláír egy „kötelező biztosítós kárbejelentőt”. De nincs veszve az ügy. A Közút nem a károkozás tényét vitatta, hanem a felelősségét. Arra hivatkoznak, hogy a kár bekövetkezéséhez a buszsofőr is hozzájárulhatott, ha nem tartott be minden szabályt. 

– A fűkaszáló gép az előírásoknak megfelelő működés közben figyelmeztető jelzést használt, ezért azt fokozott körültekintéssel kell a gépjárművezetőnek megközelíteni, megelőzni, illetve kikerülni, lassítva és ügyelve a megfelelő oldaltávolság tartására. A kavics felcsapódás betörheti a busz szélvédőjét abban az esetben is, ha lassan, de megfelelő oldaltávolság tartásának hiányában halad el a fűkaszáló jármű mellett – írták megkeresésünkre. 

A „megfelelő oldaltávolság” azonban egy megfoghatatlan mértékegység, hiszen egy lövedékszerűen felcsapódó kő, akár több tíz méterre is elrepülhet. Nem életszerű és elvárható, hogy egy útmenti fűkaszálás miatt bárki az árokba hajtson vagy kerülő utat válasszon.

A Magyar Közút valószínűleg nagyon is jól tudja, hogy a kavicsfelverődésből eredő károkat mennyire nehéz bizonyítani. Ezt írják: “a károsultnak kell bizonyítania a kár bekövetkezését, annak körülményeit, az összegszerűséget, valamint az okozati összefüggést a károkozó magatartás és a kár bekövetkezése között. Mindezen körülmények bizonyítottsága esetén kerülhet sor a kár megtérítésére. Bizonyítási eszköz lehet tanúvallomás, rendőrségi jegyzőkönyv, illetve egyéb okirati bizonyíték.” 

Válaszuknak ez a része, alapvetően még egyezik is jogászunk véleményével. Kőfelverődésnél nekünk kell bizonyítani a károkozást. 

Őri András