November eleje óta a tömegközlekedési eszközökön a sofőrök számára is újra kötelező a maszk viselése. Előírja-e valamilyen jogszabály, hogy milyen maszkot kell hordaniuk a dolgozóknak és ezt vajon a munkáltatónak kell-e biztosítania? 

Magyarországon tavaly óta már többször is kötelezővé tette a kormány a maszkhasználatot egyes csoportok számára. De több más országtól eltérően mindeddig semmilyen követelményt nem fogalmaztak meg a maszk típusával és minőségével kapcsolatban.

A maszkok hordását szabályozó kormányrendelet jelenleg a 484/2020-as kormányrendelet. Ezt módosították többször is, ahogyan változtak a maszkviselésre vonatkozó előírások. Jelenleg például megköveteli a tömegközlekedési eszközök utasaitól és az azokon munkát végző személyektől is a maszk viselését. A sofőr akkor mentesülhet csak a maszkviselés alól, ha teljesen zárt kialakítású vezetőfülkében dolgozik, azaz nem tartózkodik egy légtérben az utasokkal. 

A rendelet a maszk minőségével, fajtájával kapcsolatban semmilyen megállapítást nem tesz. Csak a hordás módját határozza meg: az orrot és a szájat is folyamatosan el kell fednie. 

Több más ország, például Szlovákia is előírta, hogy a tömegközlekedési eszközökön, üzletekben kötelező az úgynevezett FFP2 jelzésű maszkot használni. Ez már egy külön részecskeszűrőt is tartalmaz. Nálunk nincs ilyen szabály, akár egy egyszerű textilmaszk is használható. 

Milyen maszkokat használhatunk?

Munkáltatóként fontoljuk meg, hogy teljesen szabad kezet adunk-e a járművezetőnek a maszk kiválasztásában! A legtöbb társaság elvár egy bizonyos öltözködési szintet a járművezetőktől. Nagyobb vállalkozások formaruhát biztosítanak, hogy a járművezetők megjelenése egységes legyen. Ha formaruhát nem is adunk, akkor is igyekszünk figyelmet fordítani arra, hogy a sofőrök megjelenése ne hozzon szégyent a vállalkozásra. Szakadt pólóban, rövidnadrágban talán senki nem engedi a járművezetőt a volánhoz ülni. 

Gondoljuk végig, hogy a kötelezően viselt maszk mennyire befolyásolja a járművezető kinézetét! A járvány kezdetén ezeket az eszközöket a lehető legdiszkrétebb formában, szinte csak fehérben és feketében állították elő. Azóta a maszk divatcikké is vált, s éppen annyi színes, mintás, vicces felirattal díszített formát találunk belőle az árusoknál, mint a színes pólókból. Figyeljünk arra, hogy mit vesznek fel a sofőrök, nem hozzák-e kellemetlen helyzetbe a maszkviselésükkel a munkáltatót. 

A munkáltató hozhat olyan döntést is, hogy egységesíti a maszkhasználatot, és előírja egy bizonyos típusnak a viselését. Lehet ez egy céges logóval díszített, egyedileg készített maszk is. Ha ezt választjuk, akkor ügyeljünk arra, hogy az eszköz biztosítása ettől kezdve a mi feladatunk. 

Maszktípusok

A legegyszerűbb maszkok az egyszerű textilből készült, mosható eszközök. Az ilyeneket sokan házilag állítják elő, egészen vékony anyagokból. Számos formában kapható, színes, mintás anyagok felhasználásával, vagy akár vicces feliratokkal is. Jelentős védelmet nem biztosítanak, a textil anyagán kívül semmilyen szűrést nem végeznek. A szabályoknak mégis mindegyik megfelel, a kormányrendelet nem tartalmaz ezzel kapcsolatban semmilyen korlátozást. 

Nagyobb védelmet biztosítanak a boltokban kapható, többrétegű orvosi maszkok. Ezek egyszer használatos termékek, általában maximum 4 órányi hordásra tervezték őket. Három rétegből állnak, az orr-részen egy vékony fémcsíkot tartalmaznak, hogy a pontos illeszkedést be tudjuk vele állítani. A rétegek között részecskeszűrő papírfilter van. Viselés közben a maszkot gumi rögzíti a fülhöz. 

Megkülönböztetjük az előző, tömegesen használt orvosi maszktól az úgynevezett sebészi maszkokat. Leginkább arról ismerhetjük meg az ilyeneket, hogy a fülnél nem gumival rögzítik, hanem a fejünk hátulján kötővel erősíthetjük fel. Ez a maszk nedvességálló, így jóval tovább használható, mint a papír orvosi maszkok.

A magasabb szintű védelmet az FFP maszkok jelentik. Jelölik őket más számokkal is, láthatunk pl. KN95 vagy N95 jelölést is. Ezek ugyanazt jelentik, csak más szabvány szerint: az N az amerikai, a KN a kínai, az FFP az európai jelölés. Három kategóriája van, ezeket számokkal jelöljük: FFP1, 2 és 3. A szám a maszkban lévő részecskeszűrő hatékonyságára utal. 

Az FFP maszkokat is egyszeri használatra tervezték, körülbelül 8 órányi viselésre vannak hitelesítve. Ezt követően a maszk anyagát alkotó szálak közötti rések eltömődnek és ezért nehezebbé válik benne a légzés. 

Zárt térben, sok ember között ezt a maszktípust tartják a leghatékonyabbnak. Nem véletlen, hogy több ország is legalább az FFP2-es maszkok viselését tette kötelezővé ilyen helyeken.

Találkozhatunk még különböző szelepes maszkokkal is. A mindennapi életben ezek használata egyáltalán nem ajánlott, nem erre lettek tervezve. Egyes szelepes maszkok például kifelé teljesen akadálytalanul engedik a levegőt. Így ha a viselője fertőzött, akkor a vírust is akadálytalanul juttatja ki a levegőbe. Ezeket ipari környezetre tervezték, ahol például a por vagy más, légzést nehezítő anyagok bejutását kell megakadályozni. Festők, poros anyagokkal dolgozók gyakran viselnek ilyen maszkokat, a vírus ellen azonban ez kevés, nem ajánljuk. 

Munkáltatóként kell nekünk maszkot biztosítani? 

Ebben a kérdésben egyáltalán nem egyértelműek a jogszabályok, s nem ismerünk olyan hatósági vagy bírósági eljárást sem, mely segítene a szabályok értelmezésében. 

A maszkviselést kötelezővé tevő rendelet alanya nem a munkáltató. A jogszabály közvetlenül fogalmazza meg a kötelezettséget a busz utasai és vezetője számára egyaránt. Azaz magának a sofőrnek és az utasnak kell arról gondoskodnia, hogy maszkot viseljen, ez a jogszabály alapján nem munkáltatói feladat. 

Az általános szabályok alapján azonban a kötelezővé tett védőeszközt a munkáltatónak kell biztosítania. A munkavédelmi sisak vagy egyéb eszközök használatát is jogszabályok írják elő, azokat is a munkáltatónak kell megvennie. A maszk éppen ilyen védőeszköz. Ha kötelező a használata, akkor a munkáltatónak ezt biztosítania kell. 

A maszk azonban nem olyan termék, mint egy munkavédelmi sisak, hanem filléres eszköz. Így a legtöbb emberben fel sem merül, hogy ezt a munkáltatótól kellene igényelnie. Ezzel együtt akkor járunk el helyesen, ha dolgozóink számára térítés nélkül biztosítjuk a maszkokat. Ekkor várhatjuk el, hogy megfelelő minőséget használjanak, például a leggyengébb szövetmaszk helyett legalább sűrűbb szövésű, kellően fertőtlenített maszk legyen rajtuk. Azt a helyzetet is kezelnünk kell, ha a munkára jelentkező sofőr közli reggel, hogy nála nincs maszk. Akár haza is küldhetjük ilyen esetben, hiszen nem munkára alkalmas állapotban jelentkezett a műszakjára, de mit érünk el vele? Nem lesz sofőrünk, keresnünk kell mást egy maszk miatt. Egyszerűbb biztosítani a kötelező védőeszközt.  

Nekünk kell figyelni az utasok maszkviselésére

A rendelet a munkáltatóra terheli annak a felelősségét, hogy az érintettek a szabályokat betartsák. Aki az utasok közül nem visel maszkot, azt az utazásból kizárhatjuk, de legalább pótdíjat kell vele szemben érvényesíteni. Az már a vállalkozás feladata, hogy a kizárás vagy pótdíjazás belső szabályait megalkossa. 

Megtilthatja-e a munkáltató a maszk használatát?

Ha már a kötelező maszkviselés ideje lejár, akkor is lesznek olyan dolgozók, akik saját egészségük védelme érdekében továbbra is használni akarják. Az elmúlt másfél évben néha voltak olyan jelzések is, hogy a munkáltatók ezt nem mindig nézik jó szemmel. Úgy gondolják, hogy felesleges pánikot kelt az utasokban, nem akarják, hogy az emberek veszélyesnek lássák a közlekedést. Így megpróbálják tiltani például a buszsofőr számára a maszkviselést. Ehhez azonban nincs jogunk. A kormányrendelet világosan kimondja, hogy orvosi, munkavédelmi vagy egyszerű anyagból készült maszkot bárki jogosult viselni, a maszkhasználat senki számára nem tiltható meg akkor sem, ha használata éppen már nem lesz kötelező. 

Nagy Csaba