Gyakorlatilag egyik napról a másikra megszüntette a kisadózás lehetőségét a kormány. A mostani kisadózók többségének váltania kell, át kell térnie valamilyen más adózási formára. Ez a havi 50 ezer forintos katához képest 3-4-szeres adóterhet jelenthet. A váltást ráadásul nyár közepén kell levezényelni, hiszen a módosítások már szeptember elsejétől hatályba lépnek. 

Az áprilisi választások óta tudni lehetett, hogy a kisadózás alapos átalakítására készül a kormány. A tervezett módosításokat a kormány oldaláról megszólalók azzal indokolták, hogy a kisadózást a vállalkozók egy része visszaélésszerűen használja, be nem jelentett foglalkoztatást leplez vele. Bár adatokat erre sem a kormány, sem a NAV nem mutatott, a katásokra ráégették az „adócsaló“ címkét.

Nyár közepén egy nap alatt végigverték

A törvénymódosítást július 11-én terjesztették be a Parlamentnek, és kivételes tárgyalást kértek: ez azt jelenti, hogy a módosító indítványok benyújtására 3 óra állt rendelkezésre, s a javaslat benyújtását követő napon már sor is kerülhetett a zárószavazásra is. Azaz alig több mint 24 óra alatt fogadták el a 450 ezer kisadózó vállalkozását derékba törő új törvényt.

A kisadózásról szóló új törvény olyan horderejű változásokat idézett elő, amire senki sem számíthatott. Gyakorlatilag eltörölték a kisadózást. Az új szabályok a meglévő 450 ezer katás döntő többségét kizárják a kisadózásból, vagy lehetetlenné teszik a tevékenységüket. Néhány tízezernél nem lehetnek többen, akiknek megfelelnek az új feltételek.

A változások

A legfontosabb változás, hogy szeptember elsejétől csak a főállású egyéni vállalkozó lehet kisadózó. Ezzel tehát kikerülnek a körből

• a kisadózó betéti társaságok
• a mellékállású katások, mindazok a vállalkozók, akiknek van legalább heti 36 órát elérő munkaviszonyuk
• a nyugdíjasok, diákok, rokkantnyugdíjasok, akik eddig szintén katázhattak, de nem minősülnek főállású vállalkozónak. 

A jogosult kör szűkítésével megszűnik a 25 ezres mellékállású kata, a továbbiakban tehát csak az 50 ezer forintos, főállású kisadózás marad meg.

Cégnek szolgáltatni tilos

Kisadózás alá tehát a jövőben csak a főállású egyéni vállalkozók tartozhatnak. Számukra is beépítettek azonban egy igen jelentős korlátozást: kisadózó vállalkozó csak lakossági ügyfélnek szolgáltathat, vagy adhat el terméket. A kisadózó vállalkozó nem állíthat ki számlát másik vállalkozás számára. Amennyiben másik vállalkozástól a kisadózó bevételt szerez, akkor a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik kisadózói adóalanyisága. Azaz a vállalkozó kiesik a katából, amint bármilyen munkát elvégez egy másik vállalkozásnak. Ez alól csak a taxisok lettek kivételek.

Ezzel a módosítással egy olyan megkülönböztetést illesztettek a kisadózói törvénybe, amihez hasonlót nemigen látunk hazai jogszabályban. A vásárlók személye alapján különböztetik meg az egyes gazdasági eseményeket. Hogy lássuk ennek a súlyát: a jövőben befut egy telefon a katás vízszerelőhöz, hogy fusson gyorsan, mert eltörött a főnyomócső és elönti az épületet a víz. Ő pedig előbb visszakérdez: lakások vagy üzlet van veszélyben? Mert az üzletbe nem mehet, ő csak magánszemélynek szolgáltathat, cégeknek nem szabad…. A gumisnál is érdekes lesz, hogy a saját autóra felrakja az új téli gumit, a céges autókat viszont már nem fogadhatja. A katás vendéglősnél is felejtsük el a céges számlakérést. 

18 milliós összeghatár: ugyan kinek?

A változások súlyához képest eltörpül az a módosítás, hogy a kata éves összeghatárát felemelték 12-ről 18 millió forintra. Az adózói kör brutális leszűkítésével és a céges megrendelések tiltásával kétséges, hogy a kizárólag lakossági piacra dolgozó vállalkozások számára jelent-e bármit, hogy 12 helyett 18 millió forintig katázhatnak. Ebben a körben inkább a havi néhány százezer forint a jellemző bevétel, nem pedig az egy vagy másfél millió. Fodrászra, műkörmösre, cipészre, kozmetikusra és masszőrre gondoljunk – szinte csak ők azok, akik meg tudnak élni a céges megrendelések elvesztésével is.

A váltani kényszerülő katások megkapják az éves keretet

Az értékhatárral kapcsolatban kaptak egy könnyítést a ma katázó vállalkozások. Sokakat érint a probléma, hogy bevételei szezonálisan érkeznek, s csak az év egészére elosztva maradna belül az értékhatáron. Például olyan vendéglátóhelyek, melyek augusztus végéig megtermelik a 12 milliós bevételt, majd az utolsó negyedévben szinte nincs vendégük. Ha egész évben működnek, nincs gond, de ha augusztusban kiesnek a katából, akkor túllépnék a 8 hónapra számított értékhatárt. Ezért kaptak egy kedvezményt azok a vállalkozások, melyek  augusztus 31-én kisadózónak számítanak. Számukra a katás keret 2022-ben is havi 1,5 millió forint lehet. Azaz nem kell 40%-os plusz adót fizetniük, ha augusztus végéig beérkezik hozzájuk az egész évre tervezett 12 millió forintos bevétel.

Nem lesz 75 ezres kata sem

A kata eddigi rendszerével szembeni érv volt az is, hogy a fizetendő adó jelentősen elmaradt a minimálbértől. A kata 2013-as bevezetésekor a minimálbér 98 ezer forint volt, ehhez jött a havi 50 ezer forintos tételes adó. Ennek alapján a mai összeg reálisan 100-110 ezer forint lehetne a 200 ezres minimálbér mellett. Ennek ellenére a havi 50 ezer forintot meghagyták, változatlanul ennyit kell fizetnie a megmaradó kisadózóknak.

Tudott dolog, hogy az alacsony adónak köszönhetően a kisadózóknak rendkívül alacsony a tb-ellátási alapjuk. Az ellátások számításának az alapja 108 ezer forint. Azaz, ha a katás beteg lesz, akkor a 108 ezer forint 60%-ára számíthat táppénzként akkor is, ha ennek a sokszorosát keresi. Volt viszont egy lehetőség ennek a növelésére: aki 50 helyett havi 75 ezer forint kisadót fizetett, annak az ellátási alap is magasabb volt. Még mindig a minimálbér alatti, de nem 108, hanem 179 ezer forint. Ezt most megszüntették. A kisadózó szeptembertől nem választhat magasabb ellátási alapot, magasabb adófizetéssel. A kata 50 ezer, a tb-alap 108 ezer forint, s akinek ez nem felel meg, az legfeljebb kereshet más adózási formát.

Mindenkinek intézkedni kell

A kisadózás augusztus 31-én minden érintett számára véget ér. Aki megfelel az új feltételeknek, s tovább tudja folytatni kisadózóként a munkáját, annak is újra be kell jelentenie ezt az igényét. A kisadózás a bejelentést követő hónap első napjától lehetséges. Így aki szeptembertől katázni akar, annak ezt augusztusban jelentenie kell a NAV-nak.

Aki nem jogosult szeptembertől a kisadózásra, annak át kell térnie valamilyen más adózási formára. Egyéni vállalkozók számára az átalányadózás lehet a leginkább kedvező adózási forma. Ez is jelentős adóemeléssel jár, a legtöbben az eddigi adóteher legalább dupláját-háromszorosát fogják fizetni. Az átalányadózás választására a kormány biztosított egy egyedi határidőt. Azok a korábban katás egyéni vállalkozók, akik szeptembertől már nem jogosultak az új katára – mert nem főállású egyéni vállalkozók –, azok október 31-ig térhetnek át az átalányadózásra. Ehhez egy nyilatkozatot kell majd benyújtani a NAV-hoz. A törvény szerint augusztus 15-ig kell ezt kiadnia az adóhatóságnak. Azoknak viszont, akik ugyan választhatnák a katát, de nem teszik, mert mondjuk nem akarnak csak lakossági ügyfeleknek szolgáltatni, nekik augusztus 31-ig kell bejelentkezniük az átalányadózásra, ha szeptembertől így akarnak tovább működni. Az augusztus 31-i határidő elmulasztása után már csak januártól, 2023-ra lehet átalányadózóként bejelentkezni.

Bt.-k: nem kell könyvvizsgáló az áttéréshez

A korábban kisadózó cégek számára kezdetben nem adtak semmilyen könnyítést. Márpedig az áttérési szabályok szerint a kisadózásból kieső betéti társaságnak leltárt és mérleget kell készíteniük, s a mérleget könyvvizsgálóval is hitelesíteni kellett volna. Végül augusztusban kijött egy kormányrendelet, ami mentesítette e szabály alól azokat a társaságokat, melyek augusztus 31-én kerülnek ki a kata hatálya alól. (297/2022 kormányrendelet) Azaz nem állandó felmentésről van szó, hanem kifejezetten a most átalakuló katás társaságok kapják ezt a kedvezményt. A katáról más adózási formára áttérő cégeknek tehát nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni a nyitómérlegüket.

Elindítható az egyéni vállalkozás a végelszámolás alatt

Ugyanez a kormányrendelet ad felmentést egy másik fontos probléma alól. Ez azokat érinti, akik az új szabályok miatt megszüntetik a bt.-jüket. Ennek a legkönnyebb módja az egyszerűsített végelszámolás, ehhez ugyanis nem kell könyvvizsgálói hitelesítés. Egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámoló a korábbi ügyvezető marad, más nem választható. Ez viszont azzal járt volna, hogy a vállalkozónak a végelszámolás lezárásáig, azaz akár 3-5 hónapnyi ideig meg van kötve a keze, addig nem folytathatja egyéni vállalkozóként a munkáját. Egy ember ugyanis nem lehet két helyen is korlátlan felelősségű vállalkozó. 

Végül ezt a helyzetet is feloldották. Az augusztusban kiadott rendelet szerint, ha a bt. a végelszámolást szeptember 30-ig bejelenti,  akkor a társaság korábban kisadózóként bejelentett tagja a végelszámolás bejelentésének a napjától indíthat egyéni vállalkozást. Ha viszont az egyszerűsített végelszámolás nem ér véget 150 nap alatt, és normál eljárássá alakul, vagy a társaság a működés folytatása mellett dönt, akkor a hatóság hivatalból törölni fogja az elindított egyéni vállalkozást. 

Nem lesz egyszerű…

A változások nyomán 450 ezer vállalkozásnak kell áttekintenie, hogy mik a lehetőségei, maradhat-e katás vagy nem, egyáltalán tud-e működni vagy nem. Az áttérésre adott határidő eleve nagyon rövid, ráadásul a nyár közepén, a szabadságolások idején kell teljesen új irányt szabni a vállalkozások működésének. Ehhez azt is hozzá kell számolnunk, hogy a kisadózók egy része nem alkalmazott eddig könyvelőt, mert az adózás egyszerűsége miatt nem volt rá szüksége. Az áttéréshez, az új forma kiválasztásához, az általános szabályok szerinti adózáshoz azonban már nem lesz nélkülözhető egy könyvelő közreműködése. Vegyünk példának egy katás betéti társaságot: eddig az éves adóbevallást egyetlen űrlap kitöltésével teljesíteni tudta az ügyvezető, s ha mellette az iparűzési adó befizetésével is boldogult, akkor évekig vihette könyvelő nélkül a cégét. Most könyvelőt kell keríteni, és kettős könyvelésre kell áttérni. Ez eleve havi 20-40 ezer forintos költséget jelent, arról nem is beszélve, hogy ki fog vajon találni egy új ügyfelet vállaló könyvelőt augusztus közepén?

Mi lesz a folytatás?

Biztosak vagyunk abban, hogy a mostani változások nem állnak meg a kisadózó vállalkozásoknál. A kormány fellökött egy dominót, s nem tudni, hogy ez hol fog megállni. Általános áremelkedésre kell felkészülnünk. A volt katások jóval többet fognak adózni, ezért aki csak teheti, emelni fog az árain. Aki nem kisadózó, ezt az is érezni fogja a szolgáltatások árának emelkedésén keresztül. Egész gazdasági ágak épültek az egymásnak bedolgozó kisadózók munkájára. Nekik most egy új, sokkal drágább adózásra kell áttérniük.

Nagy Csaba