A betegszabadság és a táppénz bizonyos mértékű védelmet ad, de ma már nincs olyan szabály, ami megtiltaná azt, hogy felmondjunk a táppénzen lévő dolgozónak.

Ma már szinte minden szakmában nehéz dolgozni akaró, kitartó alkalmazottakat találni. Helyettük érkeznek azok, akik már néhány munkanap után különböző kifogásokkal igyekeznek távol maradni a munkahelyüktől. Ezzel kellett egy olvasónknak is szembesülnie: a frissen felvett sofőrjük már a próbaidő alatt, az első hét után betegszabadságra ment. Vajon el lehet-e őt küldeni a keresőképtelenség ideje alatt?

A keresőképtelenség ideje – betegszabadság vagy táppénz – bizonyos fokú védelmet nyújt a felmondás ellen, de nem minden esetben. Az a régi szabály, hogy táppénz alatt nem lehet valakinek felmondani, ma már nem érvényes. A felmondás közölhető a keresőképtelenség ideje alatt is. A felmondási idő azonban a munkába történő visszatérés napján kezdődik majd el. Ez a szabály egy évig érvényes, azaz ezzel sem lehet a végtelenségig elhúzni a felmondás kezdetét. 

A próbaidő azonban más. Próbaidő alatt mindkét fél jogosult azonnali hatállyal indoklás nélkül felmondani. Az azonnali hatályú felmondásra pedig nem vonatkozik a táppénzzel kapcsolatos védelem. Ha tehát a próbaidős dolgozó egy hét után táppénzre megy, és ezt indokolatlannak látjuk, akkor a betegszabadság ideje alatt is meg lehet szüntetni a munkaviszonyát. 

Arra azonban ügyeljünk, hogy ne azért büntessük a frissen elhelyezkedő dolgozót, mert beteg lett! Lehetőleg akkor éljünk ezzel a lehetőséggel, ha valóban visszaélésszerűnek látjuk az illető eljárását és amúgy sem vagyunk elégedettek a munkájával.

Nagy Csaba