Sorozatunkban a személyszállítás területén dolgozó szakemberek tesznek fel egymásnak a szakmát érintő kérdéseket. Októberben aki válaszol és kérdez: Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető titkára.

Aktuális kérdés:

Hogyan lehetne átfogóan ellenőrizni, szabályozni a kistérségi, egyesületi, önkormányzati és 8 fős autóbuszok működését? Ezek hogyan befolyásolják a piac működését, a piachoz jutás lehetőségét?

Tisztában kell lenni azzal, hogy a kistérségi vagy tanyabuszok, egyesületi buszok (amiket különböző sportegyesületek használnak), valamint az önkormányzati buszok nem vehetnek részt a piaci versenyben, mert csak azokat a feladatokat láthatják el, amire ténylegesen szolgálnak. A tanyabuszoknak például a szabályzat szerint az a legfőbb céljuk, hogy segítsék az ételkihordást az időseknek vagy az orvoshoz jutást. Az önkormányzati buszokat az önkormányzat kiszolgálására használhatják. Például elvihetik egy önkormányzati fenntartású iskola diákjait osztálykirándulásra. Az egyesületi buszok is az adott egyesület érdekében tevékenykedhetnek. Mivel azonban az önkormányzatok és az egyesületek nincsenek felkészülve egy autóbusz üzemeltetésére, gyakran egy vállalkozóval kötnek bérleti szerződést, és ő látja el az autóbusszal kapcsolatos teendőket: tisztítás, szervizelés, vizsgáztatás. Az a nagy kérdés, hogy ez a vállalkozó végez-e olyan feladatot ezekkel a buszokkal, ami a piacot rontja. 

A tagjaink jelzései alapján bizony előfordul, hogy például egy egyesületi busz turistákat szállít. Néhány éve jeleztük az észrevételeinket a magyar sportot felügyelő Szabó Tünde államtitkárnak, hogy ezek a járművek is megjelennek a versenypiacon, méghozzá kedvezőbb árakat kínálva. Ő is megerősítette azt, hogy ezeknek a vállalkozásoknak nincs joga ehhez, de ők nem tapasztalják ennek ellenkezőjét. Ha ez mégis így van, akkor ezt nekünk kell bizonyítani. Ezért biztatjuk az autóbuszos vállalkozókat, hogy jelezzék nekünk, ha olyat látnak, ami befolyásolja a piacukat. Küldjenek be bizonyítékokat, fotókat például olyan egyesületi vagy önkormányzati buszról, ami turistákat szállít!

Ellenőrizni kellene

Igaz, hogy az árufuvarozás kapcsán, de a mi javaslatunkra jött létre még 2019 végén egy piacvédelmi munkacsoport, amelynek minden olyan hatóság és szolgáltató a tagja, amelyik kapcsolódik valamilyen formában a közúti közlekedéshez. Ilyen az Országos Rendőrfőkapitányság, a Vám és Pénzügyőrség, az ITM Ellenőrzési Főosztálya, a katasztrófavédelem, a Magyar Közút Zrt. és a Nemzeti Útdíjfizetési Zrt., valamint a Miniszterelnökség Hivatala (mert hozzájuk tartoznak azok a kormányhivatalok, ahol van közúti közlekedési ellenőrzési osztály). Eddig ez a csoport azzal foglalkozott, hogy a magyar piacot megvédje azoktól a külföldi és belföldi fuvarozóktól, akik nem jogkövető magatartással szereznek versenyelőnyt azokkal szemben, akik meg kívánnak felelni a jogszabályoknak. 

A pandémia hatására elég nagy bajba kerültek a különjárati személyszállítók, ezért a piacvédelmi munkacsoporton belül született egy olyan javaslat, miszerint napirendre vesszük a személyszállítással kapcsolatos kérdéseket is. Az ITM Ellenőrzési Főosztálya szerint nincs akadálya annak, hogy ellenőrizzenek ilyen tevékenységeket, és célellenőrzéseket is tudnának tartani, ha az érdekképviseleteken keresztül jelzést kapnak. Ezért fontos, hogy a tagjaink információkat szolgáltassanak, ha tudomásukra jut valamilyen szabálytalanság. El tudtuk már érni például, hogy egy önkormányzati buszt ellenőrizzenek, és ki is derült, hogy önköltségen végzett el egy fuvarfeladatot.

Hozzá kéne nyúlni a szabályokhoz is

De ugyanígy, ha egy 8 fős autóbusz (mikrobusz, kisbusz) olyan tevékenységet végez, ami engedélyköteles, akkor az ITM ellenőrzési hatósága lecsaphat rá. Hogyan lehet őket tetten érni? Ha például a közösségi médiában vagy bármilyen hirdetési oldalon megjelennek, és menetrendszerű utakat kínálnak például Budapest és egy külföldi célállomás között. Ehhez engedélyre van szükségük, de a jogszabály nem biztosítja ezt. Szükség lenne tehát a jogszabály módosítására, hogy belekerüljön, milyen feltételekkel kaphatnának engedélyt erre a kisbuszok. 

Hasonló a helyzet a költségmegosztó fuvarozással kapcsolatban is. Ilyen például az Oszkár Telekocsi rendszer, amikor négy ember beül az autóba és elindul egy célállomásra. Ha megállítják a rendőrök, akkor az utasok könnyen azt mondhatják, hogy csak barátok és együtt mennek valahová. Szükség lenne tehát itt is egy engedélyezési szabályra. Hiszen csak akkor lehet a szabályos működést ellenőrizni, ha a feltételei megvannak. Ez még várat magára, bár az Oszkár Telekocsi üzemeltetője is nyitott erre, csak éppen bonyolult meghatározni azt a feltételrendszert, ami alapján ellenőrizhető lenne. 

Nem tudjuk, mennyire érintik a piacot a szabálytalan szállítások

Bonyolult a személyszállítási tevékenység, ezért nehéz is a szabályozása. A személyszállító vállalkozások piacát viszont rendkívüli módon befolyásolják a szabálytalan fuvarozások. Például egy önkormányzati busz részt vehet a Határtalanul programban, és egy saját fenntartású iskola diákjait elviheti Erdélybe, de egy egyházi fenntartású iskola tanulóit már nem. Ugyanakkor ez a helyzet annak a személyszállítónak sem kedvez, aki nyert ugyan a Határtalanul programban, de  ő magasabb díjért tudja vállalni a fuvart, mint az önkormányzati buszt üzemeltető vállalkozó, így nem ő kapja az iskolától a megbízást. 

Nagy probléma ugyanakkor, hogy nem látjuk, hogy ezek az esetek milyen részarányt képviselnek az autóbuszos személyszállításon belül, és tényleg befolyásolják-e a magyar különjárati piacot, ami most ráadásul a járvány miatt nagyon alacsony hatékonysággal működik. 

Továbbra is csak azt tudjuk tanácsolni a buszos kollégáknak, hogy ha látják, hogy valaki nem a jogszabályok szerint végzi a tevékenységét, akkor azt az érdekképviseleten keresztül jelezzék konkrétan, lehetőleg bizonyítékokkal. Az ugyanis hiú ábránd, hogy minden sarkon legyen egy ellenőr. Azt pedig senki ne gondolja, hogy ezzel beárulja a másikat, mert mindenki a vállalkozásából él, és ebből tartja fenn a családját!

Dr. Bói Lórándtól, a Volánbusz Zrt. általános vezérigazgató-helyettesétől kérdezem: A különjárati szolgáltatást végző autóbuszos magánvállalkozások hosszú évek óta várják a lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjanak a közszolgáltatások ellátásába. A piacliberalizáció azonban tovább halasztódik, és a 1949/2020. Korm. határozat szerint a helyközi autóbuszos közszolgáltatás pályázati feltételeinek koncepciója is megváltozott; a két évvel ezelőtti 7 nagy- és 7 kisrégiós pályázat helyett a szaktárca egyetlen pályázati csomag kidolgozására kapott felhatalmazást. Jelen helyzetben mire számíthatnak a magánvállalkozások? A turisztikai utazási szokások változásával együtt járó teljesítményvesztést ilyen feltételek mellett pótolhatja-e a jövőben a közszolgáltatási tevékenységben való nagyobb arányú részvétel? 

Szilágyi Katalin