Egy évvel a koronavírus-járvány kitörése után már világosan látjuk, hogy a normális élethez majd akkor térhetünk vissza, ha védőoltásokkal sikerül megakadályozni a vírus terjedését. A jó hír, hogy vakcina már van, olyannyira, hogy szinte hetente jelentenek be újabb és újabb hatásosnak mutatkozó készítményeket. A kérdés az, hogy mikor sikerül elegendő vakcinát gyártani, és ezzel vajon mennyi idő alatt lehet beoltani egy ország, egy kontinens vagy az egész világ lakosságát? 

2020 a járvány miatti lezárás éve volt, 2021 pedig jó eséllyel pályázik majd arra, hogy az egész világra kiterjedő védőoltás éve lehessen. A fő kérdés nem az, hogy az európai, amerikai, orosz vagy kínai vakcina lehet-e a hatásosabb. Életünk alakulása leginkább attól függ, hogy a kormányok logisztikailag hogyan birkóznak meg az egész népességet érintő oltás feladatával.

Fordulópont: február 3.

Egy éven keresztül a koronavírus korlátok nélküli terjedésének voltunk a szemtanúi. A járvány egyes hullámainak csúcsosodása majd ellapulása szinte véletlenszerűnek tűnt. A legtöbb helyen a korlátozások sem enyhítették érdemben a tombolását, majd ellenkezőleg: a nyitási próbálkozások miatt sem csapott fel jelentős mértékben újra a fertőzés. A világ járványhelyzete leginkább olyan volt mint egy ide-oda hánykolódó hajó: szinte semmit sem tudunk befolyásolni rajta, arra halad, amerre a szél és a hullámzás sodorja.

Idén február 3. volt a fordulópont. Ez a szerda volt az a nap, amikor már többen kapták meg az oltást, mint ahányan világszerte elkapták a koronavírus-fertőzést. Ez 104,9 millió adag vakcina beadását jelentette, miközben a fertőzöttek száma összesen 104,1 millió volt világszerte. A védőoltás beadásában az USA járt az élen, az összes vakcina egyharmadát itt használták fel. Európában az Egyesült Királyság vezet, lapzártánk idején 10 millió feletti szúrással, őket Németország és Olaszország követi 2,7 illetve 2,2 millió beadott oltással. Európában Spanyolország, Franciaország és Lengyelország büszkélkedhet még egymillió fölötti oltásszámmal, a többi tagállam e cikk írásakor még jócskán elmarad ettől a számtól.

Ha a lakosság számához arányosítjuk a beoltottak számát, akkor nincs olyan nagy különbség az EU országai között. Az országok többségében 100 lakosonként 3-4 beoltottat számolhatunk. Magyarország például kifejezetten jól áll a 3,5/100-as arányszámmal február első hetének végén (forrás: ourworldindata.org/covid-vaccinations).

Egyik oldalról tehát soknak tűnik, hogy 2-3 millió ember megkapta már egy országban a védőoltást, de rögtön más képet látunk, ha ezt a lakosság számához viszonyítjuk. A kétmillió ember is csak azt jelenti, hogy százból hárman-négyen jutottak hozzá a védőoltáshoz. Olaszország lakossága például 60 millió, ebből 2,2 millióan már megkapták a védelmet. Ha képesek olyan logisztikai rendszert kiépíteni, amivel naponta 100 ezer emberhez el lehet juttatni és be lehet adni az oltás, akkor a folyamat 580 napig, azaz körülbelül 2022 nyár közepéig el fog tartani. Ha nem a 100%-os eredményt kergetjük, hanem a körülbelül 60%-os átoltottságot vesszük célba, ezzel a tempóval akkor is még legalább 340 napra, azaz majdnem egy évre van szükség.

Mekkora átoltottságra van szükség a normális élethez?

Az oltás már egyetlen ember életén is érdemben tud javítani. Egyes, formálódó tervek szerint a beoltottak többletjogokat élvezhetnek majd, ha például a légi közlekedést, a hotelek igénybe vételét és még egy sor szolgáltatást az oltás megszerzésétől tesznek majd függővé. Ahhoz azonban, hogy az a szálloda kinyithasson, a társasutazás elindulhasson, ennél több kell. A lakosság egy bizonyos hányadának rendelkeznie kell az oltás által adott védettséggel, hogy a járvány terjedése lelassuljon, majd megálljon. Ezt hívjuk nyájimmunitásnak: amikor a védettség már olyan széles körű, hogy a fertőzés szinte nem tud találkozni célba vehető személlyel. Ekkor is lehetnek még megbetegedések, fertőzések, de ezek nem tudnak majd járványszerűen terjedni mert az emberek többsége már nem tudja átadni másnak a betegséget.

A kutatók több lehetőséget is modelleztek. Ezek nemcsak abban különböznek egymástól, hogy hányan kapják meg a védőoltást, hanem abban is, hogy a még nem beoltott lakosságra mennyire szigorú védelmi intézkedések lesznek érvényesek.

Az egyik véglet szerint visszavonunk minden védelmi intézkedést. Nem hordunk maszkot, nem korlátozzuk az emberek mozgását, nem végzünk rendszeres teszteléseket. Ehhez a szabadsághoz legalább 60 százalékos átoltottság kell, ha meg akarjuk előzni a vírus újbóli kitörését.

Egy másik javaslat azzal számol, hogy részlegesen megtartanánk a védelmi intézkedéseket. Az emberek maszkot hordanak, ügyelnek az egymás közti távolságra, fertőtlenítünk. Nem kell leállítani a gazdasági életet és nem kell bezárva tartani az embereket, de óvatosnak kell maradni és gondot kell fordítani a saját védelmünkre. Ebben az esetben már 43%-os átoltottság is elegendő lehet a járvány megállításához.

Ezek a számok persze csak elméleti modellek. Egészen biztos például, hogy a második modell csak rövid ideig volna alkalmazható. Azonnal ellenállásba ütközne. Az emberek észrevennék a járvány csökkenését. Felfigyelnének arra, hogy nincsenek már új megbetegedések, nincsenek áldozatok. Így azt hinnék, hogy már minden rendben van, és nem tudnánk fenntartani az elvárt védelmi szintet. Senki nem hordana maszkot, ha nem lenne szigorúan kötelező és nem olvasnánk a híreket az áldozatok számának növekedéséről. Így nagyon is kétséges hogy a „30% plusz védekezés“ modellje mennyire lenne alkalmazható a gyakorlatban, bármennyire is jól hangzik az elmélete.

Most jön tehát a neheze: 60-70 százalékra kell a lehető leggyorsabban felvinni a beoltottak arányát.

Min múlik az oltás gyorsasága?

Hogy egy adott ország mennyire gyorsan, hatékonyan tudja beoltani a lakosságot, az alapvetően két tényezőn múlik:

– mennyi vakcinához tud hozzájutni és

– milyen hatékonyan tudja megszervezni az oltás folyamatát.

Ez utóbbi kérdés elsősorban logisztikai. Számolni kell az oltóanyag szállításával, tárolási kérdéseivel (például a Pfizer-vakcina -70 fokon tárolásával), a megfelelő személyzet meglétével és az érintettek értesítésével, mozgatásával. Ezekről a kérdésekről szól egy oltási terv. Pontosan meg kell tervezni minden lépést. Például hogyan fogjuk értesíteni a lakosságot, kire mikor kerülhet sor, ehhez milyen regisztráció szükséges stb.

Prioritási csoportok

Szinte minden ország felállított arról egy listát, hogy melyik társadalmi csoportokat fogják előbbre sorolni az oltás során. Egyrészt az kezelhetetlen lenne, ha mindenki egyszerre rohamozná meg az oltópontokat, másrészt előbbre kell sorolni azokat, akik nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Ezek a listák szinte mindenütt nagyon hasonlóak egymáshoz. Első helyen áll az egészségügyi személyzet, benne az orvosok és mindenki más, aki a járványügyi feladatokkal foglalkozik. Legtöbb ország szintén előre vette a rendfenntartókat, rendőröket és katonákat is. Majd következnek az idősek, krónikus betegek és más társadalmi csoportok. Sok országban például a kiemelt csoportokba sorolták a tanárokat, óvodai és bölcsődei dolgozókat, hiszen sok emberrel érintkeznek, erősen ki vannak téve a fertőzés lehetőségének. Magyarországon ők nem kerültek kiemelt csoportba, az olimpiai felkészülésre utazó sportolókat és a labdarúgó válogatott vb-selejtezőre utazó tagjait ellenben az orvosokkal egy csoportban oltják.

Van-e magyar oltási terv?

A korábban ilyen megnevezéssel nyilvánosságra került közleményeket valójában nem nevezhetjük oltási tervnek, hiszen a fenti kérdések közül semmire sem válaszoltak. Annak a leírása önmagában még nem terv, hogy előre vesszük az egészségügyi dolgozókat, majd a krónikus betegeket és így tovább. Valamire való oltási tervről február elsején  szivárogtak ki részletek. Akkor került nyilvánosságra egy levél, melyet az orvosok kaptak az országos kórházfőigazgató-helyettestől az oltópontok kialakításáról. A január végi dokumentum szerint két fázisra készülnek az egészségügy irányítói:

• az első fázisban az oltóanyag még lassan, ütemezve érkezik, így csak kiválasztott csoportok tervezett oltásáról lehet szó,
• a második fázisban az oltóanyag tömegesen rendelkezésre áll majd.  

Az első fázisban 102 kórházban, 31 szakrendelőben és 5 ezer háziorvosi rendelőben alakítanak ki oltóhelyeket. Ezek együttesen napi 204 ezer ember beoltását teszik lehetővé 10 órás munkavégzés mellett.

A második, tömeges fázisban több oltópont lesz a kórházakban és felgyorsítják a háziorvosok által beadott oltások számát is (napi 20 helyett napi 50 oltás orvosonként). Ebben a fázisban már napi 500 ezer ember beoltásával számolnak, ami annyit tesz, hogy 12 nap alatt elérné az ország a határt jelentő 60%-os átoltottságot. .

A terv rendkívül magabiztos, úgy is mondhatnánk, hogy íróasztal mellett nagyon könnyű ezeket a számokat leírni. Kicsit munkaverseny-jellegűnek tűnik: ma beoltunk napi 20 embert, de belehúzunk kicsit és meglesz a napi 50 is holnapra! Csakhogy honnan lesz ehhez ember, fecskendő, tű, bármi más feltétel? A leírás szerint egy oltóhelyhez legalább 5 ember kell: 2 adminisztrátor, 1 vizsgáló orvos és 2 olyan egészségügyi dolgozó, akik jogosultak izomszövetbe injekciót adni. Ez 7-8 ezer kórházi dolgozót jelent, mellé ugyanennyit a szakrendeléseken és akkor még nem beszéltünk a normál rendelés mellett a napi 50 oltást beadó háziorvosokról.

Mindezek persze csak kiszivárogtatott információk, részei egy belső használatú logisztikai tervnek. Elérhető, mindenki számára érthető, hasznos információkat tartalmazó oltási terv Magyarországon még nem jelent meg. Ma még arra sem kaphatunk egyértelmű választ, hogy kötelező-e az internetes regisztráció ahhoz, hogy valaki hozzájuthasson az oltáshoz.

Nem mindenhol van ez így, Európa több országa is teljesen világos útitervet rögzített a lakosság számára. Szlovákiában például már január elején megjelent egy 16 oldalas, világos, érthető prospektus az oltási terv részleteivel. Eszerint egy helyi lakosnak a következőt kell tennie, hogy oltáshoz jusson:

• online regisztrál
• kap egy visszajelzést sms-ben
• kap egy időpontot és egy helyet, hogy hova menjen
• 1 nappal korábban kap egy sms-figyelmeztetőt
• oltás előtt kell egy negatív teszt, ha a tesz pozitív, akkor 90 napot várni kell az oltással stb.

A környező országok mindegyike rövidebb-hosszabb, nyilvánosan elérhető terveket és menetrendeket rögzít, melyet a lakosság szabadon megismerhet. Magyarországnak nincs ilyen terve, csak cseppekben szállítja az információt a kormány vagy az Operatív Törzs.

Reális határidők

Orbán Viktor különböző közléseiből, például rádióinterjúiból az derül ki, hogy a kormány egy áprilisi, húsvét környéki nyitásra készül. Várhatóan csak ekkor fogják feloldani a korlátozásokat. Ahhoz azonban, hogy áprilisra elérje az ország a 60%-os átoltottsági álomhatárt, megfeszített, hibamentes, katonásan fegyelmezett munkára lesz szükség az elkövetkezendő hetekben. Ha februárban és márciusban nem ezzel találkozunk, akkor hiába reménykedünk majd az áprilisi enyhítésekben is. Cikkünk írásakor az országban kevesebb, mint 350 ezer ember kapta meg az oltást, a kívánt cél eléréséhez viszont márciusban majd naponta kellene félmilliót beoltani. Ehhez olyan logisztikai bravúrra lenne szükség, melynek nyomait nem nagyon látjuk ma a hazai egészségügyben.

Nagy Csaba