A személyszállítási ágazathoz igazított vezetési és pihenőidő szabályok bevezetését javasolná az Európai Bizottság. Rugalmasabbá tennék az előírásokat annak érdekében, hogy jobban illeszkedjenek a buszos szakma igényeihez. A szakszervezetek azonban aggódnak, szerintük nincs szükség enyhítésre, a járművezetők már így is túlhajszoltak.

A személy- és áruszállítást végző járművezetők vezetési és pihenőidejére nagyrészt  ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Ezek azonban nem mindig egyeztethetők össze a személyszállítás sajátosságaival. Az Európai Bizottság most azt vizsgálja, hogy miként lehetne hozzáigazítani az autóbuszvezetők munkaidejére és munkaszervezésére vonatkozó szabályokat a szükségletekhez.

A buszsofőr nem kamionsofőr

– Míg a kamionsofőrök feladata a lehető leggyorsabb áruszállítás A-ból B-be, az autóbuszvezetők helyzete más. 300 km, ez az átlagos napi távolság, amelyet a buszsofőr egy turisztikai oda-vissza út során tesz meg. Csak az érkezés és az indulás napján tölti az idő nagy részét  a vezetéssel. A többi napon általában csak kevés időt, mivel az utasok inkább a kis kirándulásokat, múzeumlátogatásokat vagy étterembe járást részesítik előnyben a végtelen buszozás helyett – világít rá a különbségekre az Osztrák Autóbusz Szövetség. Azt mondják, nem céljuk a hosszabb vezetési idő és a rövidebb pihenőidő, viszont mindenképpen meg kell találni azt a megoldást, ami mind a járművezetők, mind az utasok elvárásaival találkozik. Hasonló véleményen van a  Svéd Autóbusz Szövetség is. Mivel az áru- és személyszállítás eltérő tulajdonságokkal bír, ezt szerintük a szabályozással is érdemes lehet összhangba hozni. Így ők pozitív változásokat remélnek.  

Abban már kevésbé nagy az egyetértés, hogy hogyan lehet olyan rugalmas megoldást találni, ami nem rontja tovább a járművezetők munkakörülményeit, és nem jelent veszélyt a közlekedés biztonságára.

A szakszervezet aggódik

Az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége egyértelműen ellenzi a törekvést. Álláspontjuk szerint a mostani rendelkezések garantálják mind a járművezetők, mind a közúti közlekedés biztonságát. Szerintük a rendelkezések enyhítése komoly veszélyeket rejt magában. A járművezetők így is sokszor túlhajszoltak, fáradtak, a munka- és vezetési idők kiterjesztése pedig tovább rontana a helyzeten. Utalnak a Bizottság azon törekvéseire, mely szerint engedélyezett lenne 12 nap folyamatos vezetés (pihenőnap nélkül), és a napi kiterjesztett maximum 15 órán túli munkaidő. Mindezek alapján napi 5-6 óránál hosszabb pihenőidő nem jutna a járművezetőnek. 

,,A tisztességes munkahelyek hiánya miatt a sofőrhiány robbanásszerűen megnőtt. Az autóbusz-szektor már a járvány előtt is küzdött a munkaerő elöregedésével, a fiatal munkavállalók és női sofőrök alacsony szintjével. A járvány és a bezárások miatt az autóbuszvezetők jelentős része máshol talált munkát. A munkakörülmények javítása az egyetlen módja annak, hogy a szakképzett munkaerőt visszacsábítsák az ágazatba. Ennek ellenére a Bizottság egyértelműen jelezte, hogy rugalmasabb szabályokat fog javasolni az autóbusz-ágazat számára” – olvashatjuk a szövetség oldalán.

Mi várható?  

Az uniós jogalkotásban a kezdeményezések általában az Európai Bizottságtól indulnak. A Bizottság javaslatát megelőzi egy véleményezési szakasz, ahol az érintettek (polgárok, vállalkozások, hatóságok) tehetnek észrevételt a tervezett témákban. 

Az idén év elején lezajlott ez a nyilvános konzultáció. Jelenleg a Bizottság elfogadási szakaszában vagyunk. Az előrejelzések alapján a megoldási javaslatra még az idei évben számíthatunk. Ezt követi majd a javaslat benyújtása az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, melyek egyetértése esetében megszületnek a végleges rendelkezések. 

A kezdeményezés teljes folyamata, az észrevételekkel együtt hozzáférhető az Európai Bizottság hivatalos oldalán: bit.ly/eumodositasbusz.

Kovács Nikoletta