A kissé bonyolult hivatalos elszámolás helyett sokan csak az alapnormával számolják az üzemanyagköltséget, és nem foglalkoznak a rendeletben szereplő szorzókkal. Csakhogy ez így nem szabályos, ráadásul sok pénztől fosztjuk meg magunkat az egyszerűsítés jegyében.

Önmagában már a busz alapnormájának a kiszámolása sem egyszerű feladat. Az elszámolható mennyiséget az alábbi tényezők befolyásolják:

– a jármű gyártási éve (más képlet érvényes a 2002 előtt és után gyártott járművekre)

– a gépjármű fajtája (pl. dízeles teherautó vagy benzines busz)

– saját tömeg (kg-ban megadva)

– megengedett legnagyobb össztömeg

– szállítható személyek száma (fő)

– motor teljesítménye (kW-ban megadva)

– busz esetén annak kivitele (városi vagy távolsági)

– az üzemanyag fajtája.

A fogyasztási normát egy képlet alapján kell kiszámolni, amit az egyes csoportokra külön-külön meghatároztak. A képletet a 60/1992 kormányrendelet 1/A mellékletében találjuk. Ezt a számolást azonban meg is takaríthatjuk magunknak a teher.hu weboldal kalkulátorának a használatával (bit.ly/fogyasztasi-norma).

Vegyünk például egy 2013-as, 59 férőhelyes, Neoplan Jetliner buszt, aminek a teljesítménye 293 kW, saját tömege 12.984, teljes tömege 18.000 kg. Ezek alapján a fogyasztási alapnormája 33,82 liter. Ennyit számolhatunk el hivatalosan a NAV üzemanyagárak alkalmazásával. Ha azonban a gyakorlott sofőrünk 30 literből kihozza a fuvart, akkor a különbözetet üzemanyag-megtakarítás címén adómentesen megkaphatja (havi 100 ezer forintig). Ha pedig a különböző szorzókkal feljebb tudjuk tornázni a hivatalos üzemanyag-normát, akkor ezzel a sofőr számára kifizethető összeget is megnöveljük.

Korrekciós tényezők: kötelező és megéri használni

A különböző módosító tényezők figyelése, az adatok begyűjtése elég bonyolult és sok munkát igénylő feladat. Vezetés közben a sofőr nem is mindig tudja pontosan rögzíteni az adatokat. Ezért sokan nem foglalkoznak vele, csak az alapnormával számolnak. Ez azonban nem jó, egy ellenőrzés során büntetés lehet a vége. Az SZJA-törvény ugyanis a fogyasztási norma számításának ezt a módját nem lehetőségként, hanem előírásként rögzíti. A törvény 27. § (2) bekezdése szerint az üzemanyag-megtakarításhoz számításba vett mennyiség a kormányrendelet szerinti – korrekciós tényezőkkel módosított – alapnorma. Azaz a sima alapnorma nem fogadható el, azt mindenképpen módosítani kell a jármű üzemeltetésére jellemző korrekciós tényezőkkel is.

Nézzük a korrekciós tényezőket! Figyelembe kell venni, hogy mennyit jár az busz hegymenetben, városban, terepen, földúton, használunk-e hozzá légkondicionálót stb. A városi forgalom például Budapesten 35, vidéki nagyvárosban 25 százalékkal növeli a hivatalosan fogyasztott üzemanyag mennyiségét. Csakhogy alkalmazásához pontosan rögzíteni kell, hogy a jármű mikor tartózkodott nem átmenő forgalomban a lakott területet jelző táblák között (átmenő forgalom esetén csak Budapesten lehet elszámolni a szorzót). Az elszámoláshoz tehát pontos adatokra van szükség, folyamatosan regisztrálni kell az óraállásokat.

Tudjuk jól, hogy az óraállásoknak az ilyen aprólékos rögzítése rengeteg plusz energiát igényel a járművezetőtől. Megéri? Döntse el a számok alapján. A fent említett Neoplan Jetliner fogyasztására az autópályán 33,82 litert számolhatunk el, a Budapest határát jelző tábla után már 45,66 litert.

Korrekciós szorzóként az alábbi tételeket alkalmazhatjuk:

– Városi forgalom: Budapesten 35%, 100 ezer feletti város és megyeszékhely 25%, egyéb városban 15%, de átmenő jelleggel csak Budapesten alkalmazható. Városi terítőfuvar esetén nagyon sokat veszítünk, ha nem használjuk ezt a lehetőséget. Feltétlenül használjuk ki, figyelmeztessük a sofőrt az óraállások feljegyzésére! Közforgalmú buszoknál és taxi esetén az említett városokon belül mechanikus váltóra 35%, automata váltóval 45%.

– hegymenet: 10%. Ezzel akkor számolhatunk, ha a legmagasabb sebességfokozat az emelkedő legalább 25%-án nem használható. Autópályán, autóúton, főúton nem alkalmazható, így eléggé leszűkül azoknak a helyeknek a köre, ahol ezzel számolni kell. A pontos útvonal ismeretében láthatjuk, hogy mikor jár a jármű ilyen úton (hegyvidéki mellékút).

– Száraz földút, portalanított makadámút: 10%. Szintén ritka, így nem nehéz a sofőrnek külön figyelnie az ilyen helyek feljegyzésére.

– Akadályozott forgalom: 90% (bármi más akadály, ami eddig nem szerepelt).

– Járművezetést oktató jármű: 90%.

A fenti szorzók közül egy időben csak egyet lehet alkalmazni. Ezekhez járulhat még évszaktól függően két külön szorzó:

– téli üzemeltetés: 3%, december 1. és március 1. között

– légkondicionáló használata: 5%, május 1. és szeptember 1. között.  

Ha valamelyik időjárási szorzót és egy másikat is alkalmazunk egyszerre, akkor össze kell adni a két szorzószámot, s azzal szorozhatjuk az alapnormát. Tehát például elszámoljuk az egyéb város 15%-os szorzóját és a téli üzemeltetést, akkor 18%-kal növelhetjük az alapfogyasztást.

Összességében tehát azt javasoljuk, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a szorzókat. Sok pénzt veszíthetünk a mulasztással és a NAV is megköveteli az alkalmazásukat az elszámolás elfogadásához.

Útvonalkövető alkalmazással egyszerűbb

Az elszámolásokhoz szükséges adatok összegyűjtésének ma még a leggyakoribb módja az egyszerű odafigyelés és kézi rögzítés. Figyelni kell az útvonalak jellemzőit és rögzíteni egyenként az óraállásokat. Van azonban már más megoldás is. Több cég is kínál már olyan útvonalkövető alkalmazást, ami GPS adatok alapján elemzi a jármű útvonalát és automatikusan adott kategóriába sorolja a megtett útvonalakat. Szétválasztja a lakott területi és azon kívüli forgalmat, jelzi a hegymenetet. Azaz automatikusan rögzíti mindazokat az adatokat, amik a norma pontosításához szükségesek (ilyen pl. az iTrack nyomkövető rendszere). Egy ilyen rendszer sokkal pontosabbá teheti az üzemanyag-elszámolást, s bőven járhat annyi megtakarítással, hogy ne okozzon gondot a szolgáltatás előfizetése.

Nagy Csaba