Újabb javaslatot dolgozott ki a NiT, az MKFE és a FUVOSZ a GKI-kártyákkal kapcsolatos ügyintézés egyszerűsítésére. A három szervezet nemrég a tanfolyam utáni vizsgák eltörlését kezdeményezte volna együtt, de a kormány elutasította a próbálkozást. Most a sikeres vizsga és a kártya legyártása közötti időszak rövidítését szeretnék elérni.
Nem első alkalommal fordulnak közös javaslataikkal a kormányhoz a fuvarozószervezetek. Legutóbb a GKI és a szakmai irányítói vizsga eltörlését szerették volna elérni. Álláspontjuk szerint a tanfolyam is elég kötelezettség lenne, semmi nem indokolja a tanfolyam végi külön vizsgát. Gyorsítani lehetne a képzéseket, és kisebb teher nehezedne ezzel a fuvarozókra – állítják. A kormány azonban most sem támogatta az elképzelésüket. A korábbiakhoz hasonlóan mereven elzárkóznak a szakmai szervezetektől érkező javaslatoktól.
A három fuvarozószervezet most más úton próbálkozik, a képzések észszerűbbé tételével. Azt próbálják elérni, hogy rövidüljön le az az időszak, ami a jogosultság megszerzéséhez szükséges. Ma a tanfolyam megkezdése után körülbelül két hónapra van szükség addig, míg a járművezető a GKI-kártyát a kezébe veheti. Ennek az időnek a nagyobb részét a vizsgára várakozás, majd a sikeres vizsga után a kártya legyártására várakozás teszi ki.
A problémát növelni fogja, hogy a veszélyhelyzet alatt a lejárt okmányokat tovább lehetett használni. A vizsgára jelentkezők között meg fognak jelenni mindazok, akik kártyája a veszélyhelyzet alatt lejárt és hamarosan véget ér a türelmi időszakuk is. Ők tömegesen fognak most vizsgára jelentkezni, többszörösére növelve a várakozási időket. A szervezetek ezzel kapcsolatban azt kérik, hogy növeljék a vizsgalehetőségek számát, úgy, hogy a tanfolyam elvégzése után másfél hétnél többet senkinek ne kelljen a vizsgára várakoznia.
A másik probléma a kártyák gyártási ideje. A szervezetek szerint nem sértené az uniós alapelveket, ha a kártya legyártása előtt, önmagában a vizsgaigazolás is lehetőséget adna már a járművezetésre. A vizsgáról szóló dokumentum igazolhatná ellenőrzés esetén, hogy a járművezető sikeres vizsgát tett. Önmagában ez a dokumentum is elég lehetne ahhoz, hogy a jogosítványba a járművezető a 95-ös kódot be tudja vezettetni (ma ezt is csak a kártya birtokában lehet megtenni). Emlékeztetnek arra, hogy ez a gyakorlat a jogosítványokkal kapcsolatban már régóta működik: csere esetén az okmányirodában kapott adatlap belföldön maximum 60 napig, az új jogosítvány gyártásáig lehetőséget ad a járművezetésre. Ugyanezt be lehetne vezetni a GKI-val kapcsolatban is, és akkor nem fordulhatna elő, hogy a kártya gyártásának a késlekedése miatt egy járművezető hetekig nem tud dolgozni.
Hónapok veszhetnek el a mostani rendszerben
A szervezetek vezetői arra is felhívják a minisztérium figyelmét, hogy a hosszú átfutás miatt a sofőrök hónapokat veszítenek el a kártya érvényességéből. Ma ugyanis kénytelenek hónapokkal korábban menni a továbbképzésre és jelentkezni a vizsgára, mint ahogyan lejárna a kártya. Az új érvényességi időt pedig nem a régihez igazítják, hanem a vizsga napjától számítják. Így minden egyes ötéves időszakból több hónapot elveszítünk. A szervezetek szerint az EU más tagállamaiban ez nem így van. Ha a járművezető akár fél vagy egy évvel az érvényességi időn belül végzi el a képzést, akkor az új kártya érvényességi idejének 5 évét a régi lejárati dátumához igazítják. Ha ezt Magyarországon is bevezetnék, az sokat jelentő hónapokkal hosszabbítaná meg a járművezetők jogosultsági idejét.
Nagy Csaba
Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.