A vásárlói oldalon kétségkívül komoly segítség az üzemanyagárak befagyasztása. De miközben mi örülhetünk annak, hogy átmenetelig megfékezte a kormány a nagymértékű drágulást, a veszteséget a kereskedők, vagyis a kutak üzemeltetői kénytelenek elszenvedni. Milyen következményekkel járhat mindez? Grád Ottót, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkárát kérdeztük.  

Az év második felében meredeken emelkedtek az energiaárak. Az olaj hordónkénti ára jelenleg 80 dollár, ami a korábbi évek alacsony árszintjéhez képest kiemelkedően magas. Ez párosul a dollár minden eddiginél magasabb árfolyamával. 

Az olajáremelkedéssel párhuzamosan emelkedtek az üzemanyagárak, s ez itthon november első hetében történelmi csúcsot eredményezett. A 95-ös benzin átlagára 506 forintra, a gázolajé 512 forintra kúszott. Ez a benzin esetében 30,7 százalékos drágulást jelentett egy év alatt. A kormány ennek hatására lépett, és rögzítette az árakat. Az üzemanyagok adótartalma nem változott, a kereskedői árrést csökkentették, a kereskedőket pedig nem kompenzálják. Vagyis a jelenlegi intézkedés teljes egészében a kereskedőket terheli. 

Nem példa nélküli, hogy egy ország befagyassza az üzemanyagok árát

Nem Magyarország az egyetlen, aki az üzemanyagárak nagymértékű emelkedésére átmeneti befagyasztással reagál. A korábbi európai rendelkezések azonban nagy különbséget mutatnak a magyar gyakorlathoz képest. Törökország és Szlovénia esetében az üzemanyag-árrés befagyasztásáról beszélhetünk. Legutóbb pedig Horvátországban hoztak rendeletet az üzemanyagárak rögzítésére. A horvát kormány október közepén döntött az üzemanyagárak egy hónapra történő maximalizálásáról. Ezt azóta felülvizsgálták, s újabb egy hónapra meghosszabbítottak. A rendelet nemcsak időtartamban különbözik a hazai intézkedéstől, de a hatósági ár kijelölésében is lényeges az eltérés. Míg Magyarországon a kijelölt szint önkényes, a korábbinál jóval alacsonyabb, addig Horvátország az aktuális szinten rögzítette az árakat. 

Havi 15 milliárdos veszteséget jelenthet a forgalmazóknak

Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára elmondta: a rendelet megalkotását megelőzően a kormány nem egyeztetett velük. Mondjuk nem is javasolták volna az intézkedést. Szerintük a 480 forintos ár meghatározása teljesen értelmetlen, semmilyen hatástanulmány nem támasztja alá. Az alacsonyabb szinten történő rögzítés egyfajta mézesmadzag, ami a fogyasztói oldalon átmenetileg előnyökkel jár, a szolgáltatói oldalon viszont súlyos hátrányokkal. 

Grád Ottó szerint a 30 forinttal alacsonyabb áron rögzített üzemanyagár megbillenti a piac normál működést. A magyarországi átlag üzemanyag-forgalom havi 500 millió liter, ez alapján 15 milliárd forint a kiesésük havonta. Veszteséges ezen árszinten működni. 

Bezárhatnak a töltőállomások?

Jelenleg mintegy 2000 töltőállomás működik Magyarországon. Egyáltalán nem csak multik kútjairól van szó, csaknem 1000 állomás független. Ezen belül is van hálózat, de a legtöbb kisvállalkozás. Falusi kutak, családi vállalkozások. Az ő esetükben a legsúlyosabb a jelenlegi döntés, tudtuk meg a főtitkártól. 

A veszteséges működés elkerülése érdekében a töltőállomásoknak változtatniuk kell a működésükön. Mivel mást nem nagyon tehetnek, valószínű, hogy az azonnali lépés az alkalmazotti létszám csökkentése lesz. Ezzel egyidejűleg a műszakok átszervezésére, a meglévő munkaerő koncentrálására van szükség. A nyitvatartási idő rövidítésére nincs lehetőség, ugyanis a rendelet szigorú szabályokat tartalmaz.  Ezek alapján rövidebb idejű nyitvatartástól nem kell félnünk, előfordulhat azonban, hogy kedvenc töltőállomásunk bezárásra kényszerül. 

Ha egy töltőállomás nem tesz eleget a rendeletben szabályozott működési feltételeknek, és a NAV erről tudomást szerez, úgy 100 000 és 3 000 000 Ft-ig terjedő bírsággal sújthatják, vagy ideiglenesen be is zárathatják. Sőt, ha többször probléma van a kúttal, akkor az üzemeltetőt eltilthatják a tevékenységtől, és ideiglenesen más üzemeltetőnek adhatják át a töltőállomást. Hogy kinek, azt a szakminiszter dönti el. A minisztérium már ki is írta a pályázatot ezeknek bajba jutott töltőálomásoknak az átvételére. Az ITM úgy fogalmaz: ilyen esetekben a szükséges anyagi, technikai és ellátási képességekkel, megfelelő hatósági engedéllyel rendelkező, korábban nyilvántartásba vett szolgáltató veheti át ideiglenesen a benzinkút működtetését. A MOL elsőként jelezte, hogy megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak, és részt vesz a pályázatban. 

Pancsolni nem fognak

Grád Ottó elmondta, az utóbbi időben több olyan megkeresés is érkezett hozzá, ami az üzemanyag minőségének kérdésére irányult. De mint mondja, az üzemanyag pancsolástól való félelem alaptalan. A töltőállomások jelenleg sem folyamodnak ilyen trükkökhöz, s ez a későbbiekben sem lehet megoldás. Egy esetleges meghibásodás, motorcsere olyan költséges, hogy azt egyik szolgáltató sem kockáztatná. Emellett a töltőállomások célja a kiegyensúlyozott, hosszútávú működés, ennek érdekében a minőség fenntartása kiemelt fontosságú.

Mi lesz 3 hónap múlva?

A rendelet 3 hónapos időtartamot határoz meg, ami 2022. február 15-én telik le, de szükség esetén további 3 hónapra meghosszabbítható. Kérdésemre, miszerint elkerülhető-e, hogy hirtelen szakadjon a nyakunkba az 500 forint feletti üzemanyagár, Grád Ottó főtitkár úr elmondta: 2012-ben 450 Ft volt az üzemanyagár. Ekkor mindenki történelmi csúcsról beszélt. Az akkori összeg mai értéken 600 Ft-nak felel meg. Ezt a tényt a helyén kell kezelni. 

Ahhoz, hogy az üzemanyagár csökkenő tendenciát mutasson, az kéne, hogy a legfőbb tényező, a világpiaci ár csökkenjen. Ennek pedig egyelőre nem sok esélye van. További problémát jelent, hogy a jövedéki adókat az EU központilag szabályozza. Ez euró alapú, így nagymértékben függ a forint aktuális árfolyamától. A kőolaj világpiaci ára ellen nem lehet tenni. A hazai fogyasztásnak csupán mindössze 15 százalékát termeli ki Magyarország, így a forint-dollár árfolyam változása az egyetlen, ami látványos változást eredményezhetne.

Csak Romániában és Ukrajnában olcsóbb

A holtankoljak.hu internetes portál adatai szerint csak Románia és Ukrajna van abban a szerencsés helyzetben, hogy a magyarországinál jóval olcsóbbak az üzemanyagárak. Romániában kevesebb, mint 450 Ft, Ukrajnában kevesebb, mint 390 Ft. A környező országok mindegyikében jelentősen magasabb áron juthatunk egy liter 95-ös benzinhez vagy gázolajhoz.

Lévai-Lőtte Anett