Bár a végleges rendelet még mindig nem jelent meg, az már biztos, hogy 2024 februárjától teljesen átalakul az autóbuszok útdíjfizetése. Ez lesz a legnagyobb változás, ami az elmúlt évtizedekben érte ezt az ágazatot. Az útdíjak egyik napról a másikra az üzemanyagköltséggel összemérhető tételt jelentenek majd a buszok üzemeltetésében. Azonban két hónappal az új rendszer életbe lépése előtt még mindig a sötétben tapogatózunk. Nincsenek konkrét díjak, nem jelentek meg a rendszer működését szabályozó rendeletek. Összefoglaltuk, amit ma tudni lehet.

Éppen 10 éve vezette be a kormány a teherautók használatarányos útdíjrendszerét, ami kisebb változtatásokkal ugyan, de nagyjából azonos elvek szerint működik 2013 óta. A buszok akkor a személygépkocsikkal együtt maradhattak ki a rendszerből.

Az elmúlt években azonban az Európai Unióban egyre komolyabb elvárás lett, hogy minden járműkategóriára a használat arányában fizessük meg az útdíjakat, s meg kell szüntetni az időarányos díjfizetési módszereket. Nem mi voltunk ebben legjobban elmaradva, egyes országokban a teherautókra is így fizették még pár éve az útdíjakat. Az átalakításról szóló döntés végül 2022-ben született meg, s akkor adtak 8 évet minden tagállamnak a teljes átállásra. Az első lépcső 2023 vége: addig kell mindenütt a nehéz teherautók és a buszok díjfizetését az új rendszerhez igazítani. A teherautók díjfizetése is megváltozik, a buszok azonban most kerülnek bele ebbe a rendszerbe.

Mi változik? 

A buszok számára két jelentős változás következik:

• változik a díjköteles úthálózat. Eddig csak autópályákra kellett fizetni, most gyakorlatilag valamennyi egy- és kétszámjegyű főút is díjköteles lesz.
• Az eddigi havi vagy éves „matrica“ helyett minden egyes útvonalra külön kell díjat fizetni a megtett kilométerek alapján. 

Hogyan számolják a megtett útvonalat?

Az útdíjakat többnyire egy kilométerre lebontva számoljuk, de csak azért, hogy az egyes díjak, kategóriák összemérhetőek legyenek. Valójában nem így fizetjük, hanem előre összeállított rövid szakaszok, úgynevezett elemi útszakaszok alapján. 

Az egyes utakat minden egyes kihajtási lehetőségnél felosztották. Így az egyes elemi útszakaszok olyan útrészleteket jelölnek, melyekről már nem lehet lehajtani. A következő kihajtási lehetőségnél a következő útszakasz kezdődik. Így a díjat úgy kell fizetni, hogy az egyes elemi útszakaszok díját egészben számolják. Egy ilyen útszakasz lehet pár száz méter és lehet 10 km is. Az alapelv, hogy ha egy díjköteles jármű felhajt egy elemi szakaszra, akkor meg kell fizetni a teljes szakasz díját. De ez nem jelent gondot, ugyanis úgysem tudunk az útról a szakasz végéig lehajtani. Legfeljebb akkor fizetünk többet a tényleges úthasználatnál, ha a célpontunk valahova egy szakasz közepére esik. 

A hivatalos útdíjrendelet, azaz a 25/2013. NFM rendelet melléklete sorról sorra tartalmazza ezeket a fizetős útszakaszokat. A rendelet pontosan, méterben meghatározza ezek hosszát, így meg lehet határozni az alkalmazandó díjakat is. A jelenleg hatályos rendelet 2.568 ilyen elemi szakaszt különböztet meg. Jövőre több lesz, 2.584 szakaszt terveznek. 

Tehát nem azt veszik figyelembe, hogy összesen hány kilométert megyünk a fizetős úton, hanem egyesével összeadták az egyes elemi szakaszok díját. Így áll össze a ténylegesen fizetendő útdíj.

Hogyan kell fizetni?

Az útdíjfizetésnek két módja van:

• előre meghatározzuk a pontos útvonalat és megvesszük rá az úgynevezett viszonylati jegyet, vagy
• utólag fizetjük az útdíjat. Ebben az esetben a buszban egy műholdas beltéri egység működik, ami pontosan regisztrálja az útvonalunkat (ez a fedélzeti egység, angol rövidítéssel az OBU).

A viszonylati jegy egy útra érvényes, és előre meg kell váltani a pontos útvonalra. Érvényessége a vásárlás időpontjától másnap éjfélig tart. Ma még lehet 30 nappal előre váltani is, de januártól ez megszűnik. Nem lesz elővétel, a jegy a megváltásának időpontjától a következő nap végéig lesz érvényes. Ennek a megoldásnak a fő hátránya, hogy előre meg kell tervezni a pontos útvonalat, attól nem lehet eltérni. Ha megváltozik az útvonal, akkor az új útvonalra új jegyet kell váltani. A fel nem használt jegyet nem lehet visszaváltani. 

A teherautós útdíjak 2013-as bevezetésekor még nagyon sokan váltottak viszonylati jegyet, mára azonban szinte már senki nem közlekedik ezzel a fizetési megoldással. Az OBU használata vált általánossá. Ehhez szerződést kell kötni egy fizetési szolgáltatóval, s ők adják majd az eszközt is. Ezeket a cégeket bevallási közreműködőnek nevezik. Jelenleg 21 ilyen cég van, elérhetőségük megtalálható az útdíjrendszerrel foglalkozó hu-go.hu oldalon (bit.ly/bevallasi).

Fedélzeti egység olyan is használható, amit csak a szivargyújtóba kell bedugni, de a többségük fixen be is építhető a járműbe. A fedélzeti egységnek az a dolga, hogy a jármű helyzetéről jelzéseket küldjön a bevallási közreműködő cégnek. Ez az eszköz jelzi, ha felhajtunk egy fizetős útszakaszra, s regisztrálja az útvonalunkat. Ha az eszköz nem működik, akkor nem tud jelzést küldeni, ami azzal jár, hogy díjfizetés nélkül vesszük igénybe a fizetős útvonalat. Ekkor pedig jönni fog a bírság.

A használat során mindegyik eszköznél arra kell ügyelni, hogy legyen bekapcsolva és ne legyen letakarva, mindenképpen tudjon jelet sugározni. Mindegyiken van egy visszaigazoló led, ami a működést jelzi. Régebben gyakori hiba volt, hogy az egyszerű szivargyújtós készülék kicsúszott, nem kapott áramot, a sofőr meg nem vette észre, hogy nem működik. Sok vállalkozó fizetett ilyen hiba miatt százezres büntetéseket.

Szerződni kell és előre fizetni

Az útdíjfizetés jellemző módja ma az, hogy regisztrált felhasználóként szerződünk az útdíjrendszert működtető NÚSZ Zrt-vel és egy bevallási közreműködőtől vásárolt fedélzeti eszközzel számoljuk a megtett kilométereket. A szerződéskötés után létrejön egy folyószámlánk a NÚSZ-nál, amire előre fel kell tölteni a díjfizetéshez szükséges pénzt. Erről a számláról fogják levonni az OBU adatai alapján a konkrét díjakat. A számlát tehát előre fel kell tölteni, azon mindig kell lennie elegendő pénznek. Ha alacsony az egyenleg, és ezért nem tudják levonni a fizetendő díjat, az olyan, mintha nem fizetnénk útdíjat. Ugyanúgy bírság jár érte. A számlát fel lehet tölteni utalással, kártyával és üzemanyagkártyával is. 

Van egyébként mód utólagos díjfizetésre is, de ahhoz külön szerződést kell kötni a szolgáltatóval. A szerződéskötéshez vizsgálják a cég megbízhatóságát és vagyoni helyzetét is, hogy elég biztonságos-e az utólagos fizetés lehetőségének a megadása. 

A felhasznált összegről a szolgáltató havonta fog számlát kiállítani. Ez alapján lehet az áfát is visszaigényelni.

Mennyit kell majd fizetni?

A legfontosabb kérdés, hogy mennyit kell majd útdíj címén fizetnünk. Sajnos, erre pontos választ még ma sem lehet adni, mert a végső kormányrendeletek nem jelentek még meg. Csak közelítő értékeket ismerhetünk meg.

Az útdíjak több részletből, több díjelemből állnak össze. Ezeket úgy hívják, hogy 

• infrastruktúra díj és
• külsőköltség-díj.

Az infrastruktúra díj gyakorlatilag magának az útnak a használati díja. Ezt kell az utak karbantartására, fejlesztésére fordítani. A külsőköltség-díjat pedig azért fizetjük, hogy ebből a pénzből tudják a kormányok a járművek környezetszennyezésével kapcsolatos károkat megtéríteni. A külsőköltség-díjat két jogcímen kell majd fizetni:

• a zaj- és levegőszennyezés mértéke alapján és
• a járművek szén-dioxid-kibocsátása alapján. 

A felsorolt tételekre mind külön meghatározták, hogy mennyi a kilométerenkénti díj. De ezzel még nincs vége a számolásnak. A ténylegesen fizetendő díj attól is függ, hogy 

• mekkora a jármű (hány tengelyes)
• milyen a jármű környezetvédelmi besorolása és
• milyen útszakaszt használunk. 

Az infrastruktúra díjat egy viszonylag egyszerű felosztás alapján fogják fizettetni: megkülönböztetik a gyorsforgalmi utakat és az egyéb főútvonalakat. A szén-dioxid-kibocsátás díját pedig az határozza meg, hogy hány tengelyes a jármű, és milyen euro-besorolású a motor.

A zaj- és levegőszennyezés alapján fizetendő díjak viszont ennél bonyolultabbak lesznek. Itt lesz egy szorzószám, ami azt mutatja meg, hogy az adott útszakasz milyen arányban számít külvárosinak és milyen arányban településeket összekötő útnak. Mindkettőre más lesz a tarifa. Ezt a besorolást mind a 2.584 elemi útszakaszra külön meg fogják adni. Ha itt 0,156-ot látunk, az azt jelenti, hogy ez a szakasz 15,6%-os arányban külvárosi, 84,4%-os arányban pedig településeket összekötő útnak számít. Azaz a külvárosi díj 15,6%-át és a településeket összekötő utakra vonatkozó díj 84,4%-át kell hozzáadnunk. Ahol a táblázatban 0 szerepel, ott az útszakasz teljes egészében összekötő útnak számít. Ahol 1-et látunk, az pedig teljesen külvárosi útszakasz lesz. Egy autópályán ugyan nagyon kicsi a külvárosi szakaszok aránya, de mégsem nulla, nem lehet ezeket sem kihagyni a számolásból.

Besorolás a járművek alapján

A teherautókat a tengelyszám és a környezetvédelmi kategória alapján sorolják különböző kategóriákba. Egyelőre úgy tűnik, ugyanezt fogják bevezetni a buszokra is, hacsak a hatályba lépésig meg nem változik a módszertan. Ez ugyanis azzal jár, hogy ugyanazt a díjat fizeti egy 20 és egy 50 fős autóbusz üzemeltetője is, hiszen mindkettő két tengelyen fut. 

A konkrét díjak

A konkrét díjakat tehát három összegből kell összeállítanunk. Ismétlésül:

• infrastruktúra díj
• külsőköltség-díj a szén-dioxid-kibocsátás alapján és
• külsőköltség-díj a zaj- és levegőszennyezés alapján.

Az infrastruktúra díj a legegyszerűbb díjelem. A díjakat a busz tengelyszáma határozza meg, ezen túl két kategóriát kell megkülönböztetni: főutakat és gyorsforgalmi utakat.

A szén-dioxid-kibocsátás külsőköltség-díjában szintén a tengelyszám a döntő, illetve a jármű környezetvédelmi besorolása. Öt csoportot állítottak fel, külön díjat határoznak meg az alacsony kibocsátású, illetve a teljesen kibocsátásmentes járművekre. Az összegeket itt eurócentben adják meg, amit az október elsején érvényes árfolyammal kell forintra váltanunk (391,25). A táblázatban mi már forintra váltva adjuk meg a díjakat.

A legbonyolultabb díjelem a zaj- és levegőszennyezés külsőköltség-díja. Számolni kell a tengelyszámokkal és a besorolásokkal is, és figyelembe kell venni a külvárosi és településeket összekötő utak arányát is, amit az elemi útszakaszok felsorolásánál adnak meg.

Példa egy konkrét útszakasz útdíjának kiszámolására

A 23-as főút a Mátra északi felén halad keresztül kelet-nyugati irányban. A 21-es és a 25-ös főutakat köti össze. Hossza mintegy 33 kilométer, ebből útdíjköteles nem egészen 21 km. Erre a 21 kilométerre 6 elemi szakasz jut. Az útdíjat csak úgy tudjuk kiszámolni, ha valamennyi szakasz külsőköltség-díját egyesével meghatározzuk. 

Vegyünk példának egy 2 tengelyes, Euro 6-os buszt. A következő díjakkal kell számolni. 

A teljes útdíj tehát pusztán erre a rövid szakaszra is valószínűleg 832,73 forint lesz a 2 tengelyes, Euro 6-os autóbuszra. 

Reméljük, végül nem kell majd így egyesével számolgatni a díjakat. Arra számítunk, hogy a mostani rendszerhez hasonlóan végül ki fognak alakítani egy olyan rendszert, melyben átlátható módon, néhány adat megadásával kalkulálni lehet az útdíjakat. A most ismert tervezetben a külterületi és településeket összekötő utak arányának rendkívül bonyolult megadása miatt erre nincs lehetőség.

---

Miért nincsenek még kihirdetett díjak?

Erre a kérdésre nemcsak mi nem tudjuk a választ, de más sem. A kormány nem ad magyarázatot. A számításaink egy tervezet alapján készültek, ami még a nyáron került fel a kormány honlapjára. Ez a rendelet végső formájában még nem jelent meg, és semmi hír nincs a késlekedés okáról. Nagyon reméljük, hogy valaki észbe kapott, és megpróbálják egyszerűsíteni a díjakat, kiszámíthatóvá tenni az útdíjfizetéssel járó költségeket. Reméljük, bár az elmúlt évek változásai alapján nem sok esélyünk van arra, hogy reményeink teljesüljenek.

Készítettünk egy összesítő táblázatot, hogy valami használható kiindulási alapot tudjunk adni olvasóinknak arról, hogy nagyságrendileg milyen kilométerenkénti útdíjjal lehet kalkulálni jövőre. 

Nem tudunk pontos összegeket adni. Ahogy látni fogják, az új útdíjak két összetevőig kalkulálhatók:

• az infrastruktúra díj
• és a CO2-díj kiszámolható egy kilométerre vetítve (Ezeket a fix tételeket külön feltüntettük). 

A levegő- és zajszennyezés díja azonban attól függ, hogy az adott szakasz áthalad-e például sűrűbben lakott területen, azaz mekkora a külvárosi utak aránya az adott szakaszon belül.

Itt a táblázatban átlagértékek szerepelnek, amiket a jogszabály-tervezetben szereplő 2.584 elemi útszakasz alapján számoltunk. Megnéztük, hogy az autópályák elemi szakaszain átlagosan mennyi a külvárosi utak aránya, és ugyanezt a főutaknál is. A következő számok jöttek ki a külvárosi utak arányára:

• gyorsforgalmi utak esetén ez  9%,
• főutak esetén ez 15,3%.

Ezekkel az átlagokkal számoltuk ki a levegő- és zajszennyezés díját.

 

---

Nagy Csaba