Más hatósági árak mellett újabb hosszabbítást kapott az üzemanyagok árrögzítése is. Az árstop egyelőre december végéig tart, ám nem látunk arra utaló jelet, hogy a kormány később meggondolná magát, és visszavonná az intézkedést. Sokkal inkább arra kell készülnünk, hogy a hatósági árak tartósan velünk maradnak, és érezhetően torzítják az üzemanyagpiacot.

Egy hónappal ezelőtt még biztosak voltunk abban, hogy október elseje után a kormány már nem fogja fenntartani az üzemanyagok árrögzítését. Nem lett igazunk. Úgy tűnik, továbbra sem a gazdasági szükségszerűség határozza meg a lépéseket, hanem az, hogy a lehető legtovább elkerüljék a magánszemélyek számára kedvezőtlen intézkedések meghozatalát.

A szankciókkal magyarázzák, pedig sokkal előbb kezdődött

A kormány az ukrán háborúval, pontosabban a háború miatt Oroszországra kivetett európai uniós szankciók hatásával magyarázza az árstop szükségességét. Álláspontjuk szerint míg a szankciók hatályosak, addig nincs esély az energiaárak csökkenésére sem, tehát indokolt az árrögzítés fenntartása. A hosszabbítás jelenleg december végéig szól. Az eddigi folyamatok azonban azt mutatják, hogy év végén sem vonják vissza az intézkedést. Az árrögzítés felfüggesztését a kormány nem kötötte semmilyen konkrét adathoz, elérendő célhoz. Jelenleg azt látjuk, hogy majd visszavonják, ha ahhoz lesz kedvük. 

Valójában az árstop jóval a háború kezdete előtt indokolttá vált. Lassan egy éve, tavaly november óta velünk vannak a rögzített üzemanyagárak. Azonban ez nem 2021 végén kezdődött. A ma már olcsónak mondható 480-as szintre is folyamatos drágulás után jutottunk el. Novemberben már csaknem egy éve állandósult az üzemanyagok áremelkedése az orosz fenyegetés, a világpiaci mozgások és a forint már akkor érezhető árfolyamromlása következtében.

Az ukrán-orosz konfliktus valóban hatással van az árak emelkedésére, de nem tulajdoníthatjuk a folyamatokat csak ennek, illetve az Oroszország elleni uniós szankcióknak. Szó sincs arról, hogy ha a „rossz EU“ visszavonja a szankciókat, akkor a baráti Oroszország máris lecsökkenti az árait, és ömleni fog az országba az olcsó orosz olaj. Ezt valószínűleg még a kormányfő sem gondolja így, még ha ez is az uralkodó kommunikáció. A realitás sokkal inkább az, hogy a magas világpiaci árak még tartósan, hosszú évekig velünk maradnak, melynek hatását csak tetézi a forint egyre romló árfolyama.

Nemcsak elfedi a bajt, de súlyosbítja is

Ha tartósan magas árakkal számolunk, akkor érthetetlen, hogy a kormány mit szeretne elérni az árrögzítés fenntartásával. Az árrögzítéssel nem tudjuk megvárni az árak normalizálódását, egy több évvel ezelőtti szintre való csökkenésüket. Ha addig marad az árstop, amíg magas az üzemanyag ára a világpiacon, akkor a kormány ezzel gyakorlatilag az örökös hatósági árat vezette be, visszatérve a rendszerváltás előtti idők központi árpolitikájához. Aminek a hatása is ugyanaz, mint a szocialista években volt: a valóságtól elrugaszkodó rögzített árak vagy csődöt hoznak magukkal, vagy keresztfinanszírozást, azaz egy egészen más területen fizetjük meg az üzemanyagok valós költségeit.

Az árrögzítés ma már senkinek sem jó. Ideig-óráig működik a mágia, hogy ha a kutaknál alacsony számokat látunk, akkor nem vesszük észre, hogy baj van. A 480 forintos hatósági ár csak elfedi a valóságot. Benzinturizmust ugyan ma már nem gerjeszt, hiszen csak a hazai autókat tankolhatjuk ennyiért. Azonban egy energiaválság közepén azt a látszatot kelti, hogy nincs itt semmi baj, nem kell takarékoskodni, fogyasszunk ugyanannyit, mint évekkel ezelőtt, az olcsó olaj korszakában fogyasztottunk. És ez meg is látszik az adatokon: a régióban Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a gázolaj felhasználása. Míg Közép és Kelet-Európa országaiban 9 százalékos a fogyasztásnövekedés átlaga, addig Magyarországon 16%. Ennyivel használtunk fel több gázolajat 2022 első felében, mint 2021 azonos időszakában – olvashatjuk a Portfolio hírportál egy szeptemberi összeállításában. 

A viszonylag magas fogyasztás azért is problémás, mert a magas kereslet tovább hajtja felfelé az árakat. A piacon már ma is ellátási problémák vannak. A rögzített árral felborított gazdasági viszonyok miatt mára szinte a MOL maradt az egyedüli nagykereskedő a piacon. A már említett forgalmi összesítés szerint abban az időszakban, amikor a magyar piac 16%-os növekedést produkált, a MOL 30%-kal növelte értékesítési részesedését a magyar piacon. Azt látjuk, hogy míg az árrögzítés lassan kiszorítja a nagykereskedőket és tönkreteszi a kisebb benzinkutakat, addig a MOL határozottan átveszi a hazai üzemanyagpiac nagy részét. Ennek a folyamatnak csak az tudna véget vetni, ha véget érne az árrögzítés.

A vállalkozások nem járnak jól

Bár az árrögzítés nem terjed már ki a teherforgalomra és a céges személyautókra, ezeknek a területeknek az árait is jelentősen befolyásolja. Például azzal, hogy csökkenti a versenyt. Ma üzemanyagot a MOL-tól tudunk nagy biztonsággal vásárolni. Minden más kúthálózat ellátási gondokkal küzd, vagy kapnak üzemanyagot a MOL-tól vagy nem. A tartósan fennmaradó árrögzítés ezt a helyzetet is konzerválja. A MOL lassan egyeduralkodóvá válhat a hazai piacon, ami a jövőben még nagyobb mozgásteret ad a társaságnak az árak meghatározásában. Az árrögzítés előtt volt még némi verseny a kutak között, ez mostanra egyre jobban kikapcsolódik. A MOL ezt a helyzetet saját maga is erősíti – például közölte szerződött partnereivel, hogy csak a megállapodásban szereplő üzemanyag 25%-át fogja nekik szállítani. A társaság egyébként azért tud talpon maradni, mert a háború ellenére is mindmáig viszonylag alacsony áron vásárolja az orosz nyersanyagot. Az olcsó orosz olaj viszont magas piaci áron kerül a kutakhoz. A széles haszonkulcsból fedezi a MOL a rögzített árú termékek forgalmazását.

Úgy tűnik, hogy hosszú távon is magas árakkal, kétféle árképzéssel és a MOL egyre nagyobb térhódításával kell számolnunk a hazai üzemanyagpiacon.

Nagy Csaba