Manapság már annak is örülünk, ha a munkaerőhiány ellenére találunk sofőrt. De hogy még rátermett és megbízható is legyen, na, ezt kiszűrni nehéz feladat. A szakmai képességeket könnyű lemérni, de sokkal fontosabb azt kideríteni, hogy a sofőr milyen ember, tudunk-e vele együtt dolgozni. Hogyan tudunk erre rájönni? Ehhez adunk néhány tanácsot Nyíri Andrea, HR-szakértő segítségével.

Tudjuk, hogy kit keresünk

A legfontosabb eldönteni, kit keresünk – javasolja Nyíri Andrea HR szakértő. Olyan sofőrt például, aki bírja a munkával járó monotonitást, vagy olyat, aki szervezni is tud. Ez nagyon nem mindegy, mert más-más képességek kellenek az egyikhez, mint a másikhoz. Általánosságban persze igaz, hogy ehhez a munkához elengedhetetlen, hogy a dolgozó nyugodt és rugalmas legyen, alkalmazkodni tudjon a változó körülményekhez. Fontos a monotóniatűrés, a jó tájékozódó képesség, az empátia, a hűség. Egy sofőr mindennapi munkáját megkönnyíti egy idegen nyelv ismerete, illetve ha jó a problémamegoldó képessége. És persze fontos az elméleti, gyakorlati, technikai tudás. Tudnia kell, hogy a különböző országokban hogyan viselkedjen, milyen dokumentumok legyenek nála.

A személyiségre figyeljünk!

Nagyon könnyen mellényúlhatunk egy sofőr kiválasztásakor, de ha vannak olyan alapvető feltételeink, amiket magunkkal szemben is felállítunk, akkor biztosabbra mehetünk – fogalmazott lapunknak Sztehney Iván, a Csababusz Tours Kft. fuvarszervezője. Mint mondta, elődje idejében voltak problémák, amiket orvosolni kellett. A cégben nagy volt az elvándorlás, mert korábban sok problémás dolgozót vettek fel. Volt olyan sofőr, aki üzemanyagot lopott, volt, aki a céges kártyáról vett le pénzt, amivel nem tudott elszámolni, és volt, aki a külföldi kiküldetésre adott összeget lovasította meg. Sztehney Iván szerint azonban nem szabad a toborzáshoz úgy hozzáállni, hogy a piacon csak rossz sofőrök vannak, akik nem jól dolgoznak. Szép számmal akadnak alakítható, dolgozni vágyó emberek, akik felelősséget éreznek a családjukért, és alázatosan elvégzik a munkájukat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy jelenleg 24 buszsofőrrel dolgoznak, és mindenkivel elégedettek. – Eddig szerencsére nem választottam még mellé, igaz, nekem nehéz megfelelni. Akit felveszek, annak minden rostán át kell mennie – hangsúlyozta a fuvarszervező. 

A sofőr munkahelyi tapasztalata sokat elárul

A Csababusz Kft.-nél az a gyakorlat, hogy a jelölt az állásinterjúra hozza magával az önéletrajzát. Ebből kiderül, hány munkahelyen dolgozott és mennyi ideig. Ha valaki több évet töltött egy-egy munkahelyen, akkor valószínűleg nem munkakerülő, naplopó, hanem szeret dolgozni. Érdemes  rákérdezni arra is, hogy miért hagyta ott az előző munkahelyét. Ha egyből rosszindulatúan beszél a volt munkahelyéről, főnökéről, akkor nem biztos, hogy ő a mi emberünk. – Az interjút  én vezetem, néha csatlakozik a HR-es kolléga is. De 80 százalékban én hallgatom meg a jelentkezőket, mert én dolgozom velük együtt. Fontos az illető személyisége, de abból is le tudok szűrni róla információkat, hogy milyen ruhában jelenik meg az állásinterjún. Fel szoktam tenni keresztkérdéseket, hogy ha egy bizonyos helyzetbe kerül, akkor mit csinálna. Például, ha lerobban, bármilyen műszaki gondja van, akkor mit kezd a problémával. Meg akarja-e oldani, vagy áthárítja a fuvarszervezőre, a szervizelőre. Aki egyáltalán nem akar hozzányúlni a járműhöz, azzal nehéz dolgozni. De sokat elárul valakiről az is, hogyan áll hozzá egy olyan ügyfélhez, aki nem szimpatikus neki – magyarázta Sztehney Iván. Mint mondta, egy buszsofőr esetében a legfontosabb, hogy jól bánjon, jól kommunikáljon az ügyfelekkel, az utasokkal. A technikai tudást lehet tanítani, fejleszteni, feltéve ha a sofőrben megvan ehhez az akarat.

Tesztelhetjük a jelentkezőket

A jelölteknek– még a hosszabb távon beugróknak is – személyiségtesztet kell kitölteniük, illetve fontos, hogy minden irat, alkalmassági vizsga meglegyen (orvosi igazolás, alvásvizsgálat, PÁV  és  jogosítvány). A kiválasztás gyakorlati részében egy kisbusszal kell teljesíteni egy rövidebb utat. Ennek során kiderül, hogy a sofőr elvégzi-e a formalitásokat, például normálisan kitölti-e a menetlevelet, összesíti-e a kilométert, aláíratja-e a megrendelővel, készít-e utaslistát, jól vezeti-e a kártyát, jól tölti-e ki a korongot. – Meg szoktam nézni a GPS szerinti kiértékelést is, hogy az illető nem lépte-e túl a sebességet, és megkérdezem az utasokat, mennyire voltak megelégedve az új sofőrrel, volt-e valamilyen panasz. A telephelyen pedig megnézem, hogy kitakarította-e a buszt, visszatankolta-e a járművet, ott tankolt-e, ahol kértem, lemosta-e a buszt, úgy rakta-e le, ahogy kértem. Ez az első lépések egyike, amivel tesztelni szoktam a kezdőket – árulta el Sztehney Iván. Szerinte nagyon fontos, hogy minden sofőrt névről, személyesen is ismerjünk, hallgassuk meg a dolgozóink baját, problémáját, mert csak így lehet olyan munkakapcsolatot kialakítani, ami sok helyen nincs, és ez megkönnyíti a közös munkát.

Nem biztos, hogy az irodában kell megtartani az interjút

Ha a jelentkezőnek van egy ajánlása az előző munkahelyéről, az már egy jó pont. A HR-szakértő szerint, ha van rá lehetőség, akkor a kiválasztásnál ketten is legyenek jelen a cég részéről, mert több szem többet lát. Nyugodtan feltehetünk olyan általános interjú kérdéseket is a jelöltnek, mint hogy miért hagyta ott az előző munkahelyét, vagy mit szeretett benne. Az interjú azonban nem kihallgatás, hanem beszélgetés. Tegyünk fel kifejtendő kérdéseket is, és néha maradjunk csendben, hogy a pályázó is jobban kifejthesse a mondanivalóját. Így még alaposabban megismerhetjük a gondolkodásmódját. Próbáljunk tehát rövid szüneteket tartani, mielőtt feltennénk a további kérdéseket, hagyjunk időt a jelöltnek, hogy ő törje meg a csendet. Ellenőrizzük, képes-e kreatívan gondolkodni és megoldásokat találni valódi problémákra. Mutassunk be neki egy helyzetet, és kérjük meg, hogy álljon elő egy megoldási javaslattal.

– Ne legyen az állásinterjú nagyon tudományos! Nem szükséges egy irodában ülni, körbejárhatjuk a telephelyet is, miközben közvetlenebbül beszélgethetünk. Megkérdezhetjük, mi volt a legnagyobb nehézsége eddig, amit meg kellett oldania. Tervezni szeret-e, vagy inkább beleveti magát a munkába. A sztorik, történetek által sokkal többet megtudhatunk egy jelölt személyiségéről. Így tudni fogjuk például, hogy ha felhívjuk az éjszaka közepén, akkor menni fog-e dolgozni, vagy nem – mondja Nyíri Andrea.

 Más szakmából is érkezhet jó sofőr!

Nyíri Andrea több olyan informatikusról tud, aki buszvezetőnek állt, mert nagyon élvezi, hogy miközben nyomja a gázt, kedvére gondolkodhat. Ezért szerinte ne vessünk el rögtön egy olyan jelöltet, aki a korábbi pályáját szeretné otthagyni, és eddig sose volt sofőr. Érdemes esélyt adni neki ahelyett, hogy egy kiégett embert vennénk fel. – Sokszor a biztosra megyünk, mert akkor az illetőt már nem kell betanítani. Pedig lehet, hogy ez a kezdő is egy talpraesett figura. Persze a kiválasztás azon is múlik, hogy a HR-es vagy a cégvezető mennyire bevállalós és bátor, mer-e új lapot húzni – mondja a szakértő.

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Milyen a jó sofőr?

• Precíz –  ahhoz, hogy pontosan célba érjen a busz, figyelni kell például a pihenőidők megfelelő elosztására.
• Tud egyedül dolgozni, meg tudja oldani a váratlan problémákat.
• Jól kommunikál – időt lehet nyerni, ha a megrendelővel és a saját fuvarszervezőkkel is hatékonyan kommunikál.
• Folyamatosan képzi magát.
• Van egy kis mechanikai érzéke – nem árt, ha a kisebb meghibásodásokat maga is tudja kezelni, és felismeri a komolyabb problémákat, amivel már szerelőhöz kell fordulni.
• Kezelni tudja a stresszt – higgadtan, könnyen, gyorsan talál megoldásokat egy-egy helyzetre.
• Van állóképessége, tud koncentrálni – egy több száz kilométeres távot levezetni pszichésen és fizikailag is megterhelő.
• Felkészült– a rutin mellett a megfelelő hozzáállás elengedhetetlen.

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Olvassunk a jelekből! 

A beszélgetés során figyeljünk a jelölt testbeszédére, testtartására, arckifejezésére! Miért fontos ez? Ha beszélünk valakivel, akkor az igyekszik magáról kedvező képet kialakítani. A testbeszéd viszont ösztönös. Kiderül belőle, hogy milyennek tartja magát az illető, milyen a karaktere, személyisége. Ha valaki a testbeszédét tudatosan próbálja irányítani, egy idő után nem lesz önazonos, és ezt észrevesszük. Nem tudjuk pontosan, mi nem stimmel vele, de a jelekből levesszük, hogy nem azt mutatja, amilyen valójában. Aki önazonos, az általában érzelemteljes, szenvedélyes egy beszélgetés során. Aki lódít, azt főként az arckifejezései, gesztusai és a hangja árulja el.

Szilágyi Katalin

A jó sofőrt nem csak kiválasztani, de megtartani is nehéz. Erről itt írtunk.