„Egy cég dolgozóit szállítom 50 kilométeres körben minden nap. Néha előfordul, hogy egy-két kilométer erejéig ki kell lépnem ebből. Ilyenkor kell tachográfot használnom?” 

A munkásszállítás általában különcélú menetrend szerinti személyszállítás lesz. A munkásszállítás nem egy külön személyszállítási kategória, nincsenek rá külön szabályok. Ha rendszeres szállításra szerződtünk, és minden nap azonos időben visszük és hozzuk az embereket, akkor az különcélú menetrend szerinti személyszállításnak számít a törvény szerint.

A menetrend szerinti járatokra vonatkozik a tachográfmentesség

Az 561-es uniós rendelet a tachográfmentességet nemcsak az 50 km-es határhoz, hanem a menetrend szerinti közlekedéshez is köti. Tehát a sima különjárat nem mentes akkor sem, ha kirándulókat szállít, és akkor sem, ha munkásokat visz magával. Ha azonban a járat menetrend szerint közeledik 50 kilométeres távolságon belül, akkor valóban mentes a menetíró használata alól. 

Mikor lesz menetrend szerinti?

A törvény a menetrend szerinti szolgáltatást ahhoz köti, hogy a járat

• az embereket meghatározott rendszerességgel szállítja,
• előre meghatározott útvonalon,
• a fel- és leszállásra előzetesen kijelölt megállóhelyek között vagy azok érintésével,
• díj ellenében, bárki által igénybe vehető módon. 

De hát nem szállhat fel bárki!

Az utolsó feltétellel kapcsolatosan van ellentmondás az egyes jogforrások között. A magyar személyszállítási törvény azt mondja, hogy akkor tekinthetünk egy járatot menetrend szerintinek, ha azt az utasok közül díj ellenében bárki igénybe veheti. Egy munkásjárat nem ilyen, nem szállhat fel rá szabadon akárki a megállóban. Eszerint nem is lehetne menetrend szerinti járatnak tekinteni.

Csakhogy egy európai bírósági ítélet néhány éve máshogyan értelmezte. Az uniós bíróság 2017-es döntése szerint nem tehetünk különbséget a menetrend szerint közlekedő járatok között az alapján, hogy a járatot bárki igénybe veheti-e, vagy csak az utazók egy előre meghatározott, zárt csoportja utazhat rajta. Márpedig csak ennyi a különbség a „menetrend szerinti” és a „különcélú menetrend szerinti” járatok között. Míg az előbbi kategória járatait bárki igénybe veheti, aki megveszi a menetjegyet, addig a különcélú járatokat csak egy előre meghatározott kör, például a gyár műszakba igyekvő dolgozói.

Akkor most mentes, vagy nem?

Az uniós bíróság szerint tehát a menetrend szerint közlekedő, zárt munkásjáratokra is érvényes a mentesség. Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy a hazai hatóságok is ennek megfelelően járnak el, és elfogadják a munkásszállító járat mentességét. Hazai jogszabály ugyanis nem támasztja alá egyértelműen az uniós álláspont érvényességét. Így ha megbüntetik emiatt a vállalkozást, akkor csak hosszas, az uniós bíróságig jutó pereskedés során tudná az igazát bizonyítani. 

Ha elfogadjuk a menetrend szerinti munkásjárat mentességét, azt akkor is csak az 50 kilométeres körön belül lehet érvényesíteni.

Hogyan számoljuk az 50 kilométert?

“Ha tesz egy kitérőt a busz és egy munkást már az 50 km-es körön kívül veszek fel, akkor ezzel elveszítem a mentességet?”

Itt az a probléma, hogy nem kört kell néznünk, hanem az útszakasz hosszát. A rendelet úgy fogalmaz, hogy él a mentesség, ha a menetrend szerinti szolgáltatás 50 km-t meg nem haladó útszakaszon történik. Tehát az indulás és a célállomás közötti útszakasz nem lehet több 50 km-nél. A menetrend szerinti szolgáltatás lényege a kötött, előre meghatározott útvonal. Ha a jármű arról letér, hogy valakit máshol vegyen fel, akkor ez már nem menetrend szerint közlekedő járat, tehát semmiképpen nem érvényes rá a mentesség. 

Kell utaslista a munkásszállításhoz?

“Egy rendőr szerint a különjárati és a különcélú menetrend szerinti járatokon ez kötelező. Igaza van?”

Valóban az is volt, 2012-ig. Azóta csak a különjáratok közlekedéséhez írja elő a rendelet az utaslista kötelező elkészítését a menetlevél mellékleteként. A menetrend szerinti különcélú járatokon ez nem kötelező. 

Mit tegyünk, ha mentes és nem mentes tevékenységet is végzünk?

“Hétközben munkásokat szállítok, hétvégén pedig turistacsoportot viszek külföldre. Hogyan igazoljam sofőrként a munkám, ha hét közben nem használom a tachográfot?”

Esetünkben nem maga a jármű mentes a menetíró beszerelése alól, csak a használata nem kötelező. A busznak tehát működő, illesztett tachográffal kell rendelkeznie, amit a mentes tevékenység alatt a sofőr valószínűleg „out“ állásban használ. Ha az out alatt a  járművezetői kártya bent is van a menetíróban, a készülék akkor sem gyarapítja a vezetési órák számát. Az így eltöltött időt egyéb munkának fogja számolni. Ilyen helyzetben tehát a sofőr el tud számolni ezekkel az órákkal egy ellenőrzés esetén.

Ha out alatt nem használjuk a kártyát, akkor ezt az egyéb munkát kézzel kell visszaírni akkor, amikor legközelebb nem mentes tevékenységet végzünk.

Nagy Csaba