A gépkocsivezetők munkavégzése nem követi a naptári napokat, nehéz lenne 8 órás időszakokba rendezni. A szokásostól eltérő munkarendben hogyan kezeljük a túlórákat, mit kell rendkívüli munkaidőként elszámolni?

Érkezett egy váratlan megrendelés, így szombaton be kellett hívnunk az egyik sofőrünket. Ez a szombat  éppen pihenőnapja volt, de szerencsére keveset kellett dolgoznia azon a héten, így volt még használható vezetési ideje. Akkor ezt a szombatot hogyan kell elszámolni? Rendes munkaidőként, hiszen a héten nem volt túl sok órája, vagy túlóraként, hiszen a pihenőjéről rángattuk be dolgozni?

A gépkocsivezetőket munkaidőkeretben foglalkoztatjuk, azaz nem azt számoljuk, hogy letölti-e a napi 8 vagy a heti 40 óráját, hanem egy hosszabb, általában 3 hónapos keret egészében számoljuk ki a ledolgozott óraszámot. Ha tehát a sofőr az első héten kevesebbet dolgozik, az nem baj, hiszen bőven van még idő a munkaidőkeretből, amikor ez kiegyenlítődhet.

Munkaidőkeret esetén túlórának kell tekintenünk a kereten felüli óraszámot. Összeadjuk, hogy ha a három havi keret 528 óra és neki 540 órája volt összesen, akkor 12 túlórát kell elszámolnunk a három hónapos időszak végén.

A kereten felüli túlóra mellett azonban túlórának kell tekinteni a beosztástól eltérő munkavégzést is. A munka törvénykönyve – és sofőrök esetén még ezen felül a közlekedési törvény – pontosan szabályozza, hogy a beosztást a munkavégzés előtt mennyi idővel kell kézhez kapnia a munkavállalónak (1988. évi I. tv. 18/E §). A törvény erre 12 órát ad. Azaz, ha a kezdődő műszak előtt több, mint 12 órával közöljük a sofőrrel, hogy beosztása megváltozott és munkába kell állnia, akkor azt nem kell túlórának tekinteni, hanem egyszerűen változó műszakbeosztásnak. Ha viszont 12 óránál kevesebb idő maradt a munka kezdetéig, akkor az így elrendelt műszakot, az így ledolgozott idő első 12 óráját rendkívüli munkaidőként, azaz túlóraként kell elszámolni.

Például 

Sofőrünket pénteken délután 4-kor értesítettük, hogy szombat reggel 6-kor munkába kell állnia a korábban pihenőként kiadott napon. A közlés és a műszak kezdete között 14 óra telt el. Így ez teljesen szabályos módja a beosztás megváltoztatásának, a szombati műszakra nem kell túlórát fizetni. A kieső pihenőnapot viszont majd később pótolni kell.

Ha két és fél órával később, este fél 7-kor szólunk a sofőrnek a reggel 6-os kezdésről, akkor már többe kerül a módosítás. A szombati munkanapja első 12 órájára, azaz valószínűleg a teljes fuvarra túlóradíjat kell számára fizetnünk. 

A 12 órán belüli műszakváltozás esetén azt is figyelembe kell vennünk, hogy a sofőr egyáltalán munkára képes állapotban van-e. Hiszen otthon tartózkodik, pihenőnap előtt, tehát nyugodtan megihat néhány fröccsöt a vacsorához. Ha másnap munkát várunk tőle, akkor tisztázni kell, hogy alkalmas lesz-e reggel a vezetésre vagy nem.

Milyen pótlék jár a túlórára?

A rendkívüli munkaidőre a dolgozónak az alapbérén felül 50% bérpótlékot kell fizetnünk. A felek megállapodása alapján ezt rendezhetjük úgy is, hogy nem túlórapótlékot kap, hanem egy plusz szabadnappal, szabadidővel váltjuk ki a túlórát (legalább annyi órával, amennyit dolgoznia kellett). 

Száz százalék bérpótlékot kell fizetni, ha a túlórát a beosztás szerint heti pihenőnapon rendeljük el. De vigyázzunk: a példában említett szombati munkanap nem számít rendkívüli munkaidőnek, ha a műszak kezdete előtt több mint 12 órával közöljük az illetővel az új beosztást. Erre tehát nem jár a bérpótlék, rendes munkaidőt kell számolnunk. Ha viszont nem módosítottuk időben a beosztását és szabadnapra rendeltük el a túlórát, akkor ki kell fizetni a 100%-os bérpótlékot, vagy megállapodás alapján adni egy plusz szabadnapot és még 50% bérpótlékot.  

Nagy Csaba