A sofőrhiány égető probléma Európa-szerte

Az IRU idén is közzétette gyorsjelentését a buszsofőrhiányról. A megállapítások sok derűre nem adnak okot. Mutatjuk a legfontosabbakat.

A probléma egyre súlyosabb lesz

A sofőrhiány 5 év múlva még nagyobb problémát jelenthet. A jelenlegi 105 ezer hiányzó buszvezető száma az IRU előrejelzése szerint 2028-ra 277 ezerre fog emelkedni. A növekedés egyik oka, hogy akkorra a jelenlegi sofőrök 19%-a nyugdíjba mehet. Másrészt az IRU úgy kalkulál, hogy a sofőrökre egyre nagyobb szükség lesz, főleg a turizmus és a különjárati munkásszállítás területén.

Tavaly óta 54%-kal nőtt a sofőrhiány

A bajt persze a buszos vállalkozások már most is érzékelik, hiszen az IRU szerint tavaly óta 54%-kal nőtt a sofőrhiány kontinens-szerte. Európában most átlagosan 10% a betöltetlen állások aránya, de bizonyos országokban már a 15-20%-ot is eléri. Hollandia után (20%) ez az arány Ausztriában a legnagyobb, ahol az álláshelyek 16%-ára nincs ember.

Az európai buszsofőrök kiöregednek

Az Európában dolgozó buszsofőrök 41%-a 55 évesnél idősebb. Ez az arány a közlekedési szektornál és a munkaképes korosztály egészénél is 20 %-kal magasabb. Ennél is nagyobb probléma, hogy a legfiatalabbak számára még mindig nem csábító, hogy buszsofőrökké váljanak. Hollandiában a buszsofőrök 6%-a 25 év alatti, ami a legmagasabb az európai országok között, de még így is 10%-kal elmarad a munkaképes korúak átlagától (16%). Ezek a számok azért is elszomorítóak, mert a 25 évnél fiatalabbak 14%-a munkanélküli az európai országokban. 

A nők aránya továbbra is alacsony, de lassan emelkedik

A fiatalok mellett a női sofőrök bevonzása is óriási fegyvertény lehetne. 2023-ban már 16 százalékban nők ültek a volán mögött, amit még tovább kéne növelni a szakértők szerint. Franciaországban a buszsofőrök 25%-a nő, ez még a közlekedési szektorban dolgozó nők arányát is felülmúlja. A másik véglet Csehországé, ahol csak 8% a női buszsofőrök aránya, miközben náluk a szektor egészének 24%-át teszik ki a nők. A nők számára a buszvezetői hivatás azért vonzóbb, mint a teherautó-sofőri, mert kisebb távolságot kell bejárni, és nem kell a fizikailag megterhelő árurakodással foglalkozni. Ráadásul az utasok miatt a magányosság sem olyan mértékű.

A harmadik országból érkező sofőrök száma elenyésző

Bár minden országban próbálkoznak vele, a harmadik országból érkező buszvezetők aránya Európában még nem számottevő, csupán 5%, azaz alig több, mint 45 ezer emberről beszélünk. Az IRU szerint az ő bevonásuk elengedhetetlen a munkaerő-problémák megoldásához. Azonban az egyes országokban – így hazánkban is – láthatunk egy bizonyos távolságtartást még akár a szolgáltatók részéről is. Magyarországon például a BKV jelentette ki, hogy az általuk üzemeltetett járatokon nem fognak olyan sofőröket alkalmazni, akik a magyar nyelvet nem beszélik megfelelően.

A sofőrhiány társadalmi és gazdasági hatásai

A buszvezetők hiánya a szakértők szerint az európai gazdaságra és az itt élő polgárokra is kihat. Elsősorban a társadalmi mobilitás és az életszínvonal terén lehet gyorsan érzékelni a hatásokat. Ha nincs elegendő sofőr sem a helyi, sem a helyközi járatokon, akkor a kistelepülések lakói ritkábban juthatnak el a nagyvárosokba, drágábban tudnak bevásárolni. A nem megfelelő járatsűrűség kihat a turisták számára is. Ha pedig a vállalkozások által üzemeltetett munkásjáratok számát kell csökkenteni a sofőrhiány miatt, az könnyen okozhat munkaerő gondot az iparban és a szolgáltató szektorban is. Gondoljunk csak arra, ha az autóipari gyárakba nem jutnak el az ott dolgozók, mert nem találunk buszvezetőt! A probléma mára már valósággá vált.

A buszos vállalkozások pedig, ha nem találnak elég sofőrt a buszra, kénytelenek lehetnek leépíteni a járműparkot. A kevesebb jármű pedig kevesebb adót jelent (áfa, jövedéki adó, bér stb.). A kieső állami bevételt a kormányoknak hosszú távon adóemeléssel kell pótolni, ami növelheti az inflációt és csökkentheti a gazdasági versenyképességet.

A károsanyag-kibocsátásra is negatív hatással van

A sofőrhiány miatt kimaradó járatok veszélyeztetik a kijelölt károsanyag-kibocsátási célok elérését is. Egy átlagos autós kirándulás szén-dioxid lábnyoma 80%-kal magasabb, mintha buszra szállnánk. Ha kevesebb busz jár, nő a szén-dioxid-kibocsátás.

A buszos cégek 82%-a nehezen vagy nagyon nehezen talál sofőrt

Az IRU a személyszállítást végző cégeknél is készített felmérést, ami alapján elmondható, hogy a buszos vállalkozások 82%-a nehezen vagy nagyon nehezen talál sofőrt. Talán még ennél is sokatmondóbb, hogy a megkérdezett vállalkozások mindössze 1%-ának nem okoz semmilyen gondot betölteni az üres állásokat.

  A sofőrhiány visszaveti a vállalkozások teljesítményét

A munkaerőhiány kihat a vállalkozások gazdasági teljesítményére is, növeli a költségeiket. Ilyen a sofőröknek nyújtandó kiemelt bérezés, valamint az, hogy az egyre kevesebb tapasztalattal rendelkező buszvezetők miatt nőhetnek a biztosítási költségek, főleg ha több baleset éri őket. 

A cégek 31%-a fontos problémaként jelezte a meglévő ügyfelek elvesztését, az árbevétele csökkenését 36%-uk tulajdonítja a sofőrhiánynak. Ezután nem meglepő, hogy a válaszadók 75%-a nem tudja fejleszteni cégét.

Sebestyén Szabolcs