A1 igazolás: Mikor kell, mikor büntetnek a hiányáért?
Ismerős a forgatókönyv? A sofőrnek egy hirtelen jött megrendelés vagy egy másik sofőr kiesése miatt azonnal indulna kell külföldre. A probléma viszont ott kezdődik, amikor egy külföldi ellenőrzés során elkérik az A1 igazolást, a gépkocsivezető pedig nem tudja bemutatni.
Ilyenkor a hatóságot egyáltalán nem érdekli, hogy a dokumentum igénylése folyamatban van: csak azt nézik, van-e érvényes igazolás a járművezetőnél vagy nincs.
Miért kérik a „sima” nemzetközi fuvarra is?
Az A1 igazolás azt bizonyítja, hogy a sofőr után Magyarországon fizetik a járulékokat, így a kiküldetés alatt is a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Az igazolást idehaza a NEAK állítja ki. Ügyfélkapun vagy cégkapun keresztül lehet kérni a székhely szerinti kormányhivataltól; ha minden adat rendben van, jellemzően 8 napon belül megérkezik az igazolás (bit.ly/2024A1).
Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy az A1 igazolás kizárólag két uniós tagállam közötti személyszállításnál szükséges (például zárt ajtós utasszállítás Spanyolország és Franciaország között). A gyakorlat ennél jóval szigorúbb: már egy egyszerű kétoldalú személyszállítási feladatnál is kérhetik az igazolást.
Például, ha buszsofőrünk magyar rendszámos autóbusszal utasokat visz Németországba, majd a csoport kiszolgálása után visszatér Magyarországra, akkor egy sima uniós kétoldalú különjáratról beszélünk. Sokan úgy gondolják, hogy mivel ez nem minősül kiküldetésnek, nem kell a gépkocsivezetőnek megadni a helyi minimálbért, így ehhez nincs szükség külön A1 igazolásra sem. A valóság azonban az, hogy az autóbuszvezető külföldön végez munkát, ezért az ellenőrző hatóság kérheti az A1 igazolást.
A mobilitási csomag bevezetése óta a nemzetközi személyszállítókat sokkal jobban ellenőrzik, ezért az A1 igazolásra ma már ugyanúgy alapdokumentumként kell tekintenünk, mint a tachográfadatokra vagy a vezetői okmányokra.
Mi történik, ha hiányzik ez a papír?
Nincs egységes uniós bírságtábla, a bírság mértéke tagállamonként változik. A gyakorlatban néhány száz eurótól akár több ezer euróig terjedhet a büntetés, különösen szigorú munkaügyi ellenőrzések esetén.
A bírság összegét általában az alábbiak befolyásolják:
- Első alkalommal hibázott a cég?
- Egyáltalán nincs igazolás vagy utólag be tudják mutatni?
- Több buszsofőrt (például a váltósofőrt is) érint a probléma?
A legsúlyosabb helyzet akkor alakul ki, ha a hatóság feketemunkára vagy járulékcsalásra gyanakszik. Ha azt feltételezik, hogy az autóbuszvezető valójában már kinti munkavállaló, akkor felmerülhet az utólagos „helyi” járulékkövetelés kérdése is.
Mit ér a később kiállított A1 igazolás?
Az utólag kiállított A1 igazolással bizonyíthatjuk, hogy a sofőrünk a kérdéses napon is jogszerűen volt biztosítva Magyarországon. Sok országban emiatt utólag mérséklik vagy teljesen törlik a büntetést, és ami a legfontosabb: mentesít a kinti tbrendszerbe való kényszerű átregisztrálás alól. De ez nem számítható ki előre, ezért veszélyes arra építeni, hogy majd úgyis be lehet mutatni utólag is az iratot.
Kényszerhelyzet: mit tehetünk, ha a papír még nincs kész, de menni kell?
A legbiztonságosabb megoldás az, ha a sofőr csak az A1 birtokában indul külföldre. A gyakorlatban persze sokszor nincs ennyi idő. Ilyenkor legalább az alábbiak legyenek a fülkében:
- A hivatalos A1 kérelem másolata: legyen a sofőrnél a benyújtott elektronikus igazolás másolata.
- A sofőr munkaszerződése: melyből látszik, hogy a sofőr magyar munkaviszonyban dolgozik.
- A magyar biztosítási jogviszony igazolása pl. taj kártya vagy európai egészségbiztosítási kártya.
Ezek a papírok nem helyettesítik az A1 igazolást, de egy későbbi eljárásban sokat számíthatnak.
