Az ellenőrzések kapcsán folyamatosan sok kérdés merül fel. Pontosan mikor és miért büntethet a hatóság? Jogosult-e a rendőr beülni a járműbe? Büntethet-e gyorshajtásért a tachográf adatok alapján?

Ki jogosult ellenőrizni?

Magyarországon közúti ellenőrzésre megállíthat a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság is. Telephelyi ellenőrzést pedig ez előzőeken túl a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is tarthat. 

Az uniós elvárások alapján az éves ellenőrzések előre meghatározott rendszerben történnek. Évente legalább hat alkalommal a szomszédos államokkal összehangolt ellenőrzést kell tartani. Pontos számok vannak arra is, hogy hány járművet kell ellenőrizniük éves szinten. Ezt egy egyszerű képlettel határozzák meg az Unió minden tagállamában: az 561/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó járművek száma szorozva az éves munkanapok számával, s ennek a 3%-a.

A 2022-re vonatkozó magyar ellenőrzési számok elérhetők a Közlekedési Hatóság honlapján (bit.ly/ellenorzesek, a dokumentum 38. oldalán). Idén a menetíró berendezések kapcsán a legtöbb ellenőrzésre Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron megyében, valamint a fővárosban számíthatunk.

Mit vizsgál a hatóság?

A közúti ellenőrzésnél a következőket vizsgálhatja a hatóság:

• a menetíró és annak üzemeltetésére előírt feltételek megtartása,
• az adatrögzítő lapok, valamint a gépjárművezetői kártya megléte és használata,
• a menetíró által rögzített vezetési és pihenőidőket s a szünetek tartamát,
• a napi és heti vezetési időkre, szünetekre s a napi és heti pihenőidőkre vonatkozó szabályok betartását,
• a megelőző napokra vonatkozó adatokat: az adatrögzítő lapokat, a menetíró memóriájában és a sofőrkártyán tárolt adatokat vagy a kinyomaton szereplő adatokat,
• a gépjárművezetőkre vonatkozó kiküldetési szabályoknak való megfelelést,
• az utazó munkavállalókra vonatkozó jogszabályokban meghatározott előírások megtartásából azt, ami a menetíró alapján ellenőrizhető (pl. munkaidő) és
• a kabotázsra vonatkozó szabályok betartását.

Együttműködés az ellenőrrel

A sofőrnek biztosítania kell, hogy az ellenőr megvizsgálhassa 

• a menetírót és kapcsolódó eszközeit (pl. a vezetékek, zárjelek, biztosítékok, csatlakozók, beépítési és hitelesítési plakettek, plombák, a készülék rögzítése, átalakítók), 
• az adatrögzítő lapokat 
• és a gépjárművezetői kártyát is. 

Mivel a menetíró a gépjárműbe van rögzítve, így elkerülhetetlen, hogy a hatóság ellenőre beüljön, ellenkező esetben nem tudna adatot kinyerni.

Jó, ha tudjuk: az 561-es rendelet hatálya alá tartozó jármű közúti ellenőrzését csak az erre a feladatra felkészített, sikeres vizsgával rendelkező közúti ellenőr végezheti.

Büntethetnek-e gyorshajtásért a tachográf alapján?

A tachográfból kinyert sebességadatok alapján történő büntethetőség kérdése sokszor előkerül uniós szinten is. 

Nagy port kavart 2020-ban az Olaszország ellen indított kötelezettségszegési eljárás, melyben az Európai Unió Bizottsága felszólította az olaszokat, hogy tartsák be a menetíró készülékben rögzített adatok felhasználására vonatkozó szabályokat. Az olasz jogszabályok megengedik, hogy a menetíró készülékben tárolt adatokat felhasználják a hatóságok a sebesség túllépéshez kapcsolódó jogsértések esetében. Az eljárásnak még nincs vége, a pontra, ami az ügy végén lesz, még várnunk kell. Az ilyen eljárások több évig is húzódhatnak. 

Az olasz eset nem egyedi. Úgy tudjuk, a franciák, németek, osztrákok, portugálok, és a spanyolok is előszeretettel büntetnek a tachográfból kinyert sebességadatok alapján. 

Meg kell azért említeni, hogy a tagállamok megállapíthatnak az uniós rendelkezéseknél szigorúbb intézkedéseket is, de ezek kizárólag a saját területükön elkövetett szabálysértésekre vonatkozhatnak.

Itthon nem jellemző

A hazai gyakorlatról annyi mondható el, hogy a jogszabályok nem zárják ki, hogy a hatóság a tachográf adatok alapján büntesse a gyorshajtást, de itthon ez kevésbé jellemző. 

Hazánkban a 66/2007. kormányrendelet rögzíti az ellenőrzések szabályait. Eszerint közúti ellenőrzéskor az ellenőrzés napjára, valamint az azt megelőző 28 napra vonatkozóan vizsgálhatnak minden olyan esetet, amikor a jármű sebessége túllépte a megengedettet. Ami magában foglal minden olyan, egy percnél hosszabb időszakot, amikor a sebesség meghaladta :

• N3 kategóriájú járművek esetében a 90 km/órát vagy,
• M3 kategóriájú járművek esetében a 105 km/órát.

A jármű pillanatnyi sebessége – akár az 1 másodperces sebességtúllépés esete is – legfeljebb a megelőző 24 órára nézhető.

A más tagállamban elkövetett gyorshajtást nem büntethetik 

Született tavaly egy bírósági ítélet, amiben az Európai Unió bírósága egyértelműen kimondja, hogy a más tagállam területén elkövetett szabálysértések büntethetőségére az 561-es rendelkezéseinek megsértése esetén van lehetőség (C-906/19. számú ügy). Ezek közé nem tartoznak a kinyert sebességadatok. Például ha a német hatóság azt látja, hogy Franciaországban gyorsan hajtottunk, akkor azért nem büntethet. Büntethet viszont, ha nem tudjuk bemutatni az ellenőrzés napjára, valamint a megelőző 28 napra vonatkozó tachográf adatokat, vagy megsértettük a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó rendelkezéseket.

Fontos! ha mégis megbüntetnek minket a franciák egy német szabálysértés miatt, akkor sem kezdhetjük el lengetni nekik a fenti bírósági ítéletet, mivel az Unióban nincs precedensjog, azaz esetjog. A büntetésünkkel bírósághoz fordulhatunk, ott hivatkozva az előző esetre. 

Mindenesetre a fenti eset kapcsán tavaly Olaszországban minisztériumi tájékoztatást adtak ki a gyorshajtás büntethetőségének kérdésében. A tachográfból kinyert adatokat korrigálni kell 6 km/h-val. Amennyiben az adatok alapján megállapítható a gyorshajtás, azt lehet büntetni. De kizárólag az igazoltan az ország területén belül megvalósult szabálysértés esetében. Az olasz bírói gyakorlat sem egységes ennek a kérdésnek a megítélésében, így a megoldás még várat magára.

Kovács Nikoletta